2012. augusztus 31., péntek

Aszalt paradicsom házilag

Egyre többen ismerik és szeretik az aszalt paradicsomot. Pár évvel ezelőtt még azt sem tudtam, hogy létezik, és most nem telik el szinte nap anélkül, hogy ne ennék.
Mindenféle paradicsomos főételbe, fasírtba, levesekbe szoktam tenni, és tényleg, amiben van aszalt paradicsom, az sokkal finomabb, mintha nem lenne benne. (hű, ez jó lett)


Többféle forrásból szoktam beszerezni: van olajban eltett, van teljesen kiszárított is. Ez utóbbit használat előtt kicsit be kell áztatni, hogy felpuhuljon.
Ilyenkor paradicsom-szezon idején ki kell próbálni az otthoni paradicsom-aszalást. Ha nem is tart ki egész évben, 1-2 hónapig mindenképpen jó érzés lesz saját aszalású paradicsomot használni!


Először is, kemény húsú, lehetőleg lucullus paradicsomot vegyünk, amiben kevés a lé és a mag. Ilyenkor nyár végén már lehet ilyet kapni, és az ára is jó.
Csak szép, egészséges darabokat vegyünk!
Mosás után felezzük a paradicsomokat, a magokat egy kiskanállal kikaparjuk, majd szépen egymás mellé tesszük az aszalógép rácsára, a vágott felükkel felfelé. Mindegyiket picit megsózzuk.


Az aszalógépet vagy a sütőt állítsuk be az első órában 60 fokra, majd fordítsuk meg a paradicsomokat (hogy a vágási felükkel lefelé legyenek), és a hőfokot vegyük le 45 fokra. Légkeveréses sütőt is használhatunk, ebben az esetben egy ujjnyira hagyjuk nyitva az ajtót, hogy a pára el tudjon távozni.

Akkor van kész, amikor már kicsire összezsugorodik, de kézzel még össze lehet nyomkodni, kevés nedvesség még marad benne.

Mennyire megy össze? Elkeserítően kicsire. 10 kg paradicsomból nem lesz 1 kg aszalt paradicsom... De hát így megy ez az aszalásnál, a sok nedvesség elillan... a tömény finom paradicsom-íz pedig megmarad :)

Lehet, hogy macerás, lehet, hogy a villanyszámlával együtt nem is éri meg, de az elmondható, hogy ez az élénk színű, frissen aszalt paradicsom SOKKAL finomabb, mint a bolti...


Üvegekbe rakjuk, felöntjük hidegen sajtolt, jó minőségű olajjal (oliva, vagy szőlőmagolaj), és betesszük a hűtőszekrénybe. Lehet, hogy kint is ellene egy ideig, de a hűtőben BIZTOSAN eláll. Az elkövetkezendő napokban, hetekben el fogom használni, addig meg elfér ott is :)

Kell még néhány aszalógépnyi aszalt paradicsomot csinálni, amíg el is tudok belőle tenni. Mert ez a mostani már el is fogyott... ebbe is, abba is, és csak úgy magában is. Nagyon finom. Aki nem hiszi, próbálja ki!

Sok sikert!


4 megjegyzés:

Kékmadár írta...

Napon is meg lehet aszalni, az eredti neve is "napon szárított" és úgymár biztosan megéri! :-)

Gitta írta...

Persze, most még van elég ereje a napnak is, csak két dologra kell vigyázni: a legyek és egyéb repülő rovarok, és fontos még, hogy legyen valamennyi légmozgás, kis szellő, ami elfújja a párát.
Egy baj van a nappal: este lemegy... függetlenül attól, hogy végzett-e már a paradicsomok kiszárításával vagy nem :(.
Másnap lehet újra kezdeni. Addig pedig hűtőbe kell tenni a cuccot, hogy ne kezdjen el erjedni!

Küszter Mária írta...

Kedves Gitta!
Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan javasolod tárolni?
Volt amit üvegbe tettem és olíva olajjal felöntöttem, de szerencsére elég sokat sikerült idén aszalnunk, megszárítanunk.

Üdvözlettel. Mária

Gitta írta...

Kedves Mária,
nekem tavaly tönkrement egy üvegben eltett paradicsom, ezért idén már nem hagyom kint, hűtőszekrényben tárolom. Minél jobban ki van szárítva, annál könnyebben eltartható. Ha teljesen szárazra aszalod, akkor magában is eláll, nem is kell hozzá olaj.