A szívbetegségről - II. rész
2013. június 08. írta: VegaLife

A szívbetegségről - II. rész

almaszívvel.jpg

A szív- és vér edény -megbetegedések kialakulása:

Sok olyan ember van, aki nincs tudatában szívbetegségének. Ez azért van így, mert a szív­betegség általában csendesen alakul ki. Mielőtt érzékelhető károsodás történik a szívben, évek alatt bizonyos érelmeszesedési folyamat (vagyis az artériák megkeményedése) megy végbe. Az ateroszklerózis korai fázisát „zsíros csíkosodás­nak, rétegződésnek" nevezik. Folyamata nem korlátozódik a szív koszorúereire. A szívkoszo­rúér-megbetegedés kifejezés, az ateroszklerózis fokozatos beszűkülésére utal, ahogy a szív arté­riáira hat. A testet keresztül-kasul behálózó nagy és közepes méretű artériák e zsíros anyag lerakódásától beszűkülhetnek, ahogy plakk ala­kul ki.

arteria-metszete.jpg(A képet köszönöm a népszava.com oldalnak!)

Az ateroszklerózis folyamata több, mint zsírlerakódás. Amikor a zsír összegyűlik a szív­koszorúerek (vagy bármely más artéria) belsejé­ben, a test reagál, hogy megelőzze a véralvadást. A zsírüledékeket, -rétegeket szívós, rostos fe­déllel borítja. Ez fon­tos válasz, mert ha a zsíros anyag közvetlen kap­csolatba kerülhetne a vérrel, siettetné a véralva­dást. A rostos fedél megvéd a halálos alvadástól. Valójában ez a kettős folyamat adja az atero-szklerózis nevét. Az „atero" a pép- vagy zabká­saszerű, zsíros anyagra utal, ami az artériákon belül felépül, a „szklerózis" azt a kemény, rostos anyagot jelöli, amit a szervezet válaszul előállít.

Sajnos egy ateroszklerotikus plakk kifekélyesedhet, és törést okozhat a védőrétegben. Amikor ez történik, rostos és zsíros anyag kombinációja szabadul ki a vérkeringésbe. Egy kisebb, szétmart, zsíros, kifekélyesedett plakk (néha léziónak nevezett réteg, üledék) marad az artéria falához tapadva. Mind a felszabadult zsíros anyag, mind pedig a kifekélyesedett plakk aktiválhatja a vér­lemezkéket, a test alvadást előidéző sejtjeit. Ez gyakran mozgásba hoz egy láncreakciót, esemé­nyek egész láncolatát, aminek következtében teljesen elzáródhat bármelyik artéria, ami már jelentősen beszűkült az érelmeszesedéstől. Ha ez vagy egy másik folyamat egy koszorúér teljes elzáródását eredményezi, a szívizom, amit az ar­tériában folyó véráram éltet, elhal. A szívszövet­nek ezt az elhalását nevezik miokardiális infark­tusnak (MI) vagy szívrohamnak.

koleszt es er.jpg

Az ateroszklerózis különböző embereknél különböző mértékben halad előre. Korai formája húszéves korban is jelen van. Ez az általános a nyugati nemzeteknél. Valójában akár már 10-15 éves korban is létezhet, és mire az illető eléri a huszadik életévét, a zsíros rétegződések olyannyira eluralkodhatnak, hogy a koszorúér felnyi­tásakor világosan láthatóak. Ha az egészségtelen életmód folytatódik, harmincéves korra a plakkosodási folyamat még kifejezettebbé válik, és negyvenéves korra nem szokatlan, hogy je­lentős koszorúérgátak alakulnak ki, melyek több mint a felére csökkentik az artéria átmérő­jét. A harminc éve tartó folyamat hatásai való­színűleg még „csendesek". A legtöbb embernek egyáltalán nincsenek fiatalabb korban tünetei.

A már megjelenő tünet lehet bizonytalan vagy „atípusos", esetleg klasszikus angina pectoris - szívtáji, szorító fájdalom heveny koszo­rúér-elégtelenségben -, amely a szívro­ham felé haladás folyamatában az első tünet. Eleinte megeről­tetéskor, erőkifejtéskor vagy komoly érzelmi stressz esetén jelentkezik, s általában úgy jel­lemzik, mint a mellkas közepén vagy bal oldalán összpontosuló nyomást vagy szorítást. A fájda­lom kisugározhat, felhatolhat a nyakig, állkapo­csig, vagy le a másik karon. Alkalmanként a hát és gyomortájék is fáj. Egy kiadós ebéd vagy a hi­deg időjárás is felgyorsíthatja e fájdalom megje­lenését. A fájdalmas tünetet a szívizom elégte­len vérellátása okozza. Újabban hozzávetőlegesen 6 750 000 ember szenved az Egyesült Államokban angina pectoristól. Sajnos sokaknak semmi tünetük nincs, amíg el nem szenvedik az első szívroha­mot. Még komoly erőkifejtéssel járó helyzetek­ben is a szív artériájának átmérője legalább 60-70%-ban el kell legyen tömődve, mielőtt a szívizom vérellátási hiányt szenved, ami a fájda­lom okozója. Sokaknak még 70%-os vagy még ennél is nagyobb tartomány beszűkülése mellett sincs felismerhető tünetük. A korai fázisokban a tünetek hiánya miatt a szívbetegség gyakran nem deríthető fel. Valaki igen jól érezheti magát, teljes munkaidőben dol­gozhat, és mégis egy döntő szívroham, sőt talán a hirtelen halál határán van, ami a betegek 60%-át kórházon kívül éri, mielőtt kezelést kap­hatna.

heart disease.jpg
Az összes váratlanul bekövetkező halál­esetnek több mint a fele (nőknél a hirtelen ha­lálesetek majdnem kétharmada) fordul elő olyan személyeknél, akiknél előzőleg nem diagnoszti­záltak szívkoszorúér-betegséget. Döbbenetes, hogy sokak számára első szívrohamuk az egyet­len is egyben. A hirtelen halál nem ad második esélyt. Azoknak, akik túlélnek egy szívrohamot, több mint kétharmada nem épül fel teljesen. A munkaképtelenség valamilyen formája és egyre romló életminőség marad vissza. A szívroha­mot követően a szív gyengébb lesz az elvesztett izomszövet miatt. Ez a gyengeség elég jelentős is lehet, főleg ha a szívroham nagy kiterjedésű volt. Ilyen eset­ben a szív képtelen lesz megfelelő módon telje­síteni a rutinszerű pumpafunkciókat. Ez arra példa, amit isémiás kardiomiopátiának, azaz "vér nélküli" szívizombetegségnek neveznek. A kifejezés a szívizomra (kardiomio) és betegségre (pátia) utal, amit a vérellátás hiánya (isémia) okozott. Amikor egy ilyen megbetegedett szív nem képes a test funkcióit működésben tartani, az orvosok a pangásos szívelégtelenség kifejezést használják. Az ilyen betegségben szenvedő ember általában kimerült, könnyen elakadhat a lélegzete, a lábai és a bokái megdagadnak.

sportkardio.jpg


Nem bölcs dolog a szívvizsgálatokat a tünetek kifejlődéséig halasztani. Jó néhány teszt van a szívbetegség diagnosztizálására, amivel egy végzetes esemény megelőzhető. Ilyen az elektrokardiográfia (EKG) stresszteszt járószalagon vagy anélkül (terheléses EKG). A nyugalmi EKG a korábbi szívrohamok bizonyítékait is nyilvánvalóvá tudja tenni, de alkalmatlan arra, hogy azokat az elzáródásokat felderítse, amelyek még nem eredményeztek szívizomveszteséget. Ennek a megállapítására abban a helyzetben van lehetőség, amikor a mellkasi fájdalom már megjelent. Ebben a helyzetben a szívprobléma már kényelmetlenséget okoz. A fájdalom közben elvégzett EKG gyakran azonosít már meglévő koszorúér-elzáródást.
Tünetmentes egyénnél az egyszerű EKG-nál egy terheléses EKG-vizsgálat sokkal jobb a szívkoszorúér beszűkülésének felderítésére, mint az egyszerű EKG. Néha még egy 50%-ban elzáródott artéria esetén is jó eredményeket mutat. Sajnos még a terheléses vizsgálat is melléfoghat sok beteg embernél. A jelentős szívkoszorúér-elzáródásokkal élők 35%-ánál normális a terheléses EKG-vizsgálat eredménye.A tévesen megnyugtatott egyének száma jelentős mértékben csökkenthető talliumos radioaktív keresővel, vagy ha a vizsgálatot echokardiográfiával együtt végzik (közvetlenül a terheléses vizsgálat előtt és után végzett ultrahangos szívvizsgálat). Ha talliuminjekciót adnak a terheléses vizsgálatkor, az erőkifejtés maximális szintjén, ez majdnem nyolc százalékát azonosítja azoknak, akiknél szívartéria-elzáródás van, és majdnem négy százalékát, ha echokardiogramot is alkalmaznak. Mivel a szívkoszorúér megbetegedése és a mellkasi fájdalom olyan gyakori, praktizáló orvosként e vizsgálatok közül egyet vagy többet is elvégzek naponta.
A legmeggyőzőbb a szív és a véredények érfestéses vizsgálata. Az érfestéses vizsgálatokra néha mint "szívkatéterezésre" vagy "koszorúér angiogramra" hivatkoznak. Nem hasonlít a korábban említett vizsgálatokra. Ez a szív katéteres behatolásos vizsgálata. Amikor az eltömődés a véredény átmérőjét 40-50%-kal vagy még többel beszűkíti, egy ilyen érfestéses vizsgálat általában azonosítja a bajt. 


Különböző szív- és érrendszeri megbetegedések

Ahogy a kardiovaszkuláris betegség kifejezés utal rá, a szívbetegség nem csak szívroham formájában jelentkezhet. Gyakran agyvérzéseket is okoz. Az agy artériájának teljes elzáródása valamely agyszövet halálát eredményezi. Az agyszövet halálát nevezzük agyvérzésnek (gutaütésnek). A legtöbb ember tudja, hogy az agyvérzés általában a test felét megbénítja, vagy más komoly problémákat is okozhat: például vakságot, beszéd- és hallásképtelenséget, valamint komoly személyiség- és memóriaproblémákat. A tényleges problémák attól függenek, hogy az agy melyik része károsodott.
Az ateroszklerózis az összes nagy és közepes méretű véredényre hatással lehet a test minden részében. E károsodások, szerencsétlenségek többsége halált is okozhat, az efféléket kardiovaszkuláris halálozásként regisztrálják. A test legnagyobb artériáját, az aortát sújtja leggyakrabban az ateroszklerózis. Ez a nagy véredény, ami közvetlenül a szívből szállítja a vért, különösen hajlamos az ér körülírt tágulatának nevezett (aneurizma) problémára. Az aorta aneurizmája jellegzetesen akkor alakul ki, amikor az aorta belső borítását az ateroszklerózis legyengítette. Ebben a nagy artériában uralkodó magas nyomás miatt a meggyengült fal, mint a gumiabroncson egy rossz ragasztás, kitüremkedhet. Ha ez a kitüremkedett terület túl nagy, a szövetek túl vékonyak lesznek ahhoz, hogy fenntartsák a magas nyomást, s az artéria kireped. Egy kirepedt aortatágulat általában halálos kimenetelű, ugyanis erős belső vérzés következik be perceken vagy másodperceken belül.
Az aortából a hasüregben elágazó két artéria is hajlamos az ateroszklerotikus beszűkülésre. Ezek a veseartériák, azok a véredények, melyek a vesét látják el vérrel. Ha ezek egyike jelentős mértékben beszűkül, az illetőnek magas vérnyomása alakulhat ki, vagy ami még rosszabb, a vesék működése teljesen megszűnhet.
Más ateroszklerózissal összefüggő betegségek közül sok nem okoz halált, de megfoszt az élet jó minőségétől, és azt eredményezi, hogy a szerencsétlenül járt ember a nyomorúság különböző szintjein éljen. Ilyen például a férfi impotenciája, a járáskor jelentkező lábfájdalom (amit "intermittent claudication"-nak - bicegésnek neveznek) és üszkösödés, ami a combartériákban ateroszklerózistól alakulhat ki. Amikor ateroszklerózis hat a szívre és az agyi artériákra, a lábakat és karokat ellátó perifériás artériák is gyakran beszűkülnek. A gangréna (üszkösödés) vérmérgezést és halált is okozhat, ha nem végzik el azonnal az amputációt.

(A bejegyzés segítségére a Döntő bizonyíték c. könyv szolgált.)



A bejegyzés trackback címe:

https://vegalife.blog.hu/api/trackback/id/tr405351254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása