2013. augusztus 7., szerda

Barátfüle



Avagy eredetileg szilvalekváros derelye néven fut, de felénk inkább a címben szereplő elnevezés használatos. Érnek bizonyos szilvafajták, de akár még összetört maradék sárgabarackkal is megtölthető, ezért aktuális lehet. Mi nagyon szeretjük, és nem olyan bonyolult elkészíteni.
A Horváth Ilona féle szakácskönyv  50 dkg liszthez ír 2 tojást, én 40 dkg-hoz tettem egyet. A tészta elég jó ruganyos volt így is, és úgy gondoltam, hogy végre kihasználom a tésztagépet, amit karácsonyra kaptam. Egyébként nyújtófával kicsit többet dolgozhat az ember.
A 2. tojást vagy hozzáadjuk a liszthez, és akkor 50 dkg liszttel indulunk, vagy a maradékát másra használjuk, de egy kis fehérje szükséges a derelyék egymáshoz ragasztásához. Először azt hittem, a nélkül is megy, de pár darab szétvált, és a tölteléke a főzővízben nem túl gusztusos.

40 dkg liszt
1 tojás + 1 kis fehérje
3 ek olivaolaj
30 dkg lekvár, vagy összetört gyümölcs
10 dkg zsemlemorzsa
nyírfaporcukor a szóráshoz

A lisztből és tojásból némi víz hozzáadásával kemény tésztát gyúrunk. Vékonyra nyújtjuk.
Ha friss gyümölcsöt használunk, az érettebbeket simán villa segítségével összenyomkodhatjuk.
Kb. a tészta felénél elkezdjük lerakni a tölteléket 5 centinként. A közöket megkenjük vékonyan tojásfehérjével. Ráhajtjuk a tészta másik felét, és a derelyevágó gombos végével összenyomkodhatjuk a tésztát. Egyforma négyszögeket vágunk belőle.
Forró sós vízben 15-20 perc alatt fő meg.
A zsemlemorzsát szárazon megpirítjuk, a végén hozzákeverjük az olajat.
A kész tésztát leszűrjük, és a zsemlemorzsába forgatjuk.
Némi porcukorral megszórva tálaljuk.

Nincsenek megjegyzések: