Még a fogkrémben is vannak állatok

Azt fontolgatja, hogy kevesebb húst eszik, hogy bélflórájában több jó és kevesebb káros baktérium éljen? Vegetáriánus akar lenni, mert elborzadt a nagyipari hústermeléstől? Szigorú vegetáriánusokhoz megy látogatóba, és nagy udvariatlanság lenne állati eredetű terméket bevinni a lakásukba? Ha a fenti kérdések bármelyike igaz önre, akkor nincs könnyű dolga. Az élelmiszereken kívül számos mindennapi tárgy és termék tartalmaz állati eredetű összetevőket. A listához a Treehugger zöld blog adta a kiindulópontot.

Műanyag zacskók és csövek

Számos, műanyagból készült termék tartalmaz kenőanyagokat, amelyek csökkentik az összetevők közötti súrlódást a gyártósoron. Noha a műanyagok alapanyagai a kőolajszármazékok, a gyártók állati eredetű összetevőket is alkalmaznak bizonyos termékjellemzők elérése vagy a gyártási folyamat megkönnyítése érdekében – derül ki a gén- és biotechnológiával foglalkozó híroldal, a GEBN cikkéből.

Megoldás: használjon vászonszatyrot a bevásárláshoz, és az üzletben pakoljon minél kevesebb műanyag zacskóba. Ez már csak azért is hasznos, mert a zacskók termékdíja 1,5-2,5 forintról 16-ra emelkedett, tehát drágábbak lettek. Korábban körülbelül 300 millió reklámzacskót használtunk Magyarországon, ez mára 200 millióra csökkent – közölte az Origo kérdésére a Vidékfejlesztési Minisztérium, ahová a környezetügy tartozik. Az egy főre számított 20 zacskó viszont még mindig jóval több a négynél, amit Dániában és Finnországban használnak az emberek. Építkezés, szerelés esetén nehezebb elkerülni a a polietilénből (PE), polipropilénből (PP) gyártott rugalmas műanyag csövek, szerelvények, tartályok használatát. A termékek olcsóbbak, mint a fém, ezért ezeket lehet kapni a barkácsáruházakban.

Fogkrém

A glicerint többek között a fogkrém előállítására használják. A szerves vegyület a többértékű cukoralkoholok közé tartozik. Állati és növényi zsírokban egyaránt előfordul, 7-13 százalékos arányban. Kivonva számos gyógyszer- és kozmetikai ipari termékben megtalálható, a fogkrémen kívül szappanokban, samponokban, hidratáló krémekben, szájvizekben, köhögéscsillapítókban, gyógynövénykivonat-készítésnél pedig az etil-alkoholt (etanolt) helyettesíti.

Az állatvédők szempontjából az a gond, hogy nem mindig lehet tudni, hogy a gyártó növényi eredetű glicerint használt vagy sem. Több világmárka tulajdonosa jelentette be, hogy kozmetikai termékei nem tartalmaznak állati eredetű összetevőket, ilyen például a Colgate-Palmolive (de csak a kanadai honlapjukon találtuk meg a vegetáriánusoknak készült tájékoztatót).

Megoldás: vásároljon növényi eredetű fogkrémet, vagy próbálja meg saját kezűleg elkészíteni. Ha nem boltban, hanem interneten vásárol natúrfogkrémet, a biztonság kedvéért próbálja meg kideríteni, hogy készítői között van-e gyógyszerész. Ha műanyag tubus helyett üvegtégelyben vásárol, akkor még jobban jár, mert a kettős csomagolás nélkül nem szemetel sem a papírdobozzal, sem a műanyaggal.

Sampon, hajkondicionáló

Legalább húsz állati eredetű összetevő lehet a samponokban, hajkondicionáló termékekben a PETA állatvédő szervezet listája szerint. A dexpantenolt, a B₅-vitamin előanyagát nedvesítő- és lágyítószerként használja a kozmetikai ipar, a vegyület a nedvesség megkötésével biztosítja a hajszálak fényét. A flakonokon olvasható termékleírásból azonban általában nem derül ki, hogy például az aminosav, a B-vitamin, a biotin (B₇-vitamin) stb. állati vagy növényi eredetű-e.

Megoldás: keresse a vegetáriánusbarát termékeket, vásároljon ökokozmetikumokat. Ki lehet próbálni a szódabikarbónás-almaecetes hajmosást (erről a LifeNetwork készített egy videót). A házi samponba kímélő kamilla- és csalánteát, mézet és illóolajokat is lehet keverni, már csak azért is, mert a szódabikarbónás kezelés korpásodást okozhat.

Cukor

A cukorgyártásban a nyerscukor locsolásával, porlasztott vízzel vagy gőzöléssel nyerik ki a kristálycukrot (fehércukrot). A kristályok belseje viszont még mindig tartalmaz nem cukros anyagokat. Következő lépésként a cukorból és forró vízből tömény oldatot készítenek, amelyet hagyományosan csontszénen szűrnek át, ez utóbbi az állati csontok elégetett és megtisztított maradványa. A szén elnyeli a nemcukor-anyagok és a sók jelentős részét.

Azonban már az 1940-es években is volt olyan üzem, amelyben aktív szenet használtak, jelenleg pedig ioncserélő anyagokat, eljárásokat is lehet alkalmazni. Érdemes figyelembe venni, hogy a barnacukrot is finomítják, csak utólag melaszt adagolnak hozzá.

Megoldás: nem annyira könnyű olyan finomított cukrot találni, amelynek pontosan felderíthető a gyártója, sokszor csak a „származási hely: Európai Unió” felirat szerepel a csomagolásokon. Ha megvan a gyártó, akkor már elvileg kideríthető, hogy milyen gyártási eljárást alkalmaznak. A másik megoldás finomítatlan cukrokat vagy növényi cukorpótlókat használni, hátrány viszont, hogy ez utánajárást és több pénzt igényel.

Autó- és bicikligumi

A gumigyártók szintén sztearinsavat adagolnak a keverékeikhez. A vegyület abban segít, hogy az abroncs gumija állandó súrlódásnak kitéve is minél hosszabb ideig megtartsa az alakját. Az amerikai Vegan Fitness fórum tagjai 2009-ben írtak körlevelet a legnagyobb gumigyártóknak. Mint a válaszokból kiderült, a Michelin és a Kenda növényi eredetű sztearinsavat használt, a Continental, a Dunlop-Goodyear és a Pirelli nem. Több cég nem válaszolt a levélre. Egy brit blogger 2013-as körkérdése szerint továbbá van olyan cég, amelyik növényi és állati sztearinsavat is használ (Yokohama), és négy cég nem adott egyértelmű választ.

Miért érdemes a fentiekre odafigyelnie annak, aki nem vegetáriánus, és nem is akar lemondani a húsról? Az állati eredetű melléktermékek többsége valószínűleg nem ökogazdaságokból származik, hanem nagyipari állattartásból (a haszonállatok testét 98 százalékban felhasználjuk, ebből átlagosan 55 százalék élelmiszerekbe, 45 százalék nem ehető termékekbe kerül). Az állattartás jelentős üvegházgáz-kibocsátással és környezetszennyezéssel jár. Ha az USA lakossága egy napig nem enne húst és sajtot, akkor az annyit számítana, mintha aznap 7,6 millióval kevesebb autó járna az utakon, derül ki egy 2011-es amerikai elemzésből. Ha viszont valaki csak egy napon át fogyaszt húst, az már észrevehetően csökkenti az ökolábnyomát.

Ezzel együtt az is tény, hogy a nagyipari növénytermesztés is óriási hatással van a környezetre. Elég csak arra gondolni, hogy a túlzott műtrágyázás nitrátossá teszi a talajvizet, és ha túl sok a szerves és a műtrágya, de kevés a nitrogénkötő növény a földeken, akkor a talajbaktériumok túl sok dinitrogén-oxidot (kéjgázt, nevetőgázt) termelnek. Ennek a gáznak 310-szer nagyobb az üvegházhatása, mint a szén-dioxidnak.