Majd minden távol-keleti ételnek megvan az a degradáló álneve, mellyel kellően paraszt ismerőseink hozakodhatnak elő. "Fornetti" - a kacsori esetében ez a varázsszó, melynek hallatán ribizlipasszírozón nyomhatjuk át a kritikát megfogalmazó ismerőseink arcát. No, de ennek elhangzását kiküszöbölhetjük mondjuk azáltal, hogy a parasztokat nem engedjük be hozzánk, hanem a levélbedobó nyíláson át tepertőt szórunk nekik a küszöbre. Mindenesetre ezt a műveletet ne ismételjük meg túl gyakran, félő ugyanis, hogy ezeket egyedeket odaszoktatjuk magunkhoz. Ha pedig elszaporodnak, hívhatjuk a parasztsintért, aki egy horgászbotra tűzött tokaszalonna segítségével a paraszttranszporterbe kalauzolja és elszállítja őket. Most pedig szakma:

Beszerzendő:

1/2 kg liszt
3 dl növényi joghurt
2 dl sárgaborsó
asafoetida
csípős piros fűszerpaprika
só

A sárgaborsót kb. hat órán át áztatjuk, ha megpuhult, lecsepegtetjük és összeturmixoljuk. A joghurtot a liszthez löttyintjük és nemi só társaságában összegyúrjuk. Ha az elegyet túl száraznak találjuk, egy kevés szójatejet is adhatunk hozzá. A tésztából egy golyónyi méretűt kiszaggatunk, majd lisztben meghempergetve kinyújtjuk. Átkozódva kezet mosunk, majd a ledarált sárgaborsóból is golyót formázunk. Ezt meghempergetjük egy apró tálba szórt asafoetidában, csípős fűszerpaprikában és sóban, majd a tésztaközepére helyezzük. A tésztát összehajtjuk, a széleit villával jajdeízlésesen lenyomkodjuk, majd forró olajban kisütjük. A fornettiző parasztoknak tűzforrón kínálgatjuk, egyébként nem kapnak.