Vegán költészet

Nora Cochrane: Üzenet a laborból

“Ugye hazaengedsz majd, mikor már mindennek vége?”
Kérdezem a szemeimmel, könyörgően nézve,
Elvakít az erős fény, mit apró lámpád áraszt,
Egy piciny, fehér lepedő adja meg a választ…

Oly régóta vagyok itt, mindig félelemben,
Beteg voltam kezed által egész életemben.
Egyre jobban gyengülök,de erős a rettegés,
Hisz látom, az asztalodon újra ott lapul a kés.

Valahol érzem én, hogy nekem ez a végzet,
Rácsaidból menekülni reménytelen képzet,
De ha beszélni tudnék, ha Isten ezt megadná,
Meggyötört kis lelkem ezt az üzenetet hagyná:

“Találd meg a másik utat, változtass nézetet,
Soha többé ne vegyél el senkitől Életet,
Mert létezik egy másik út, kérlek kutass, keress,
Míg a szíved azt nem mondja,
Ez az, ami helyes!”

 

Fotó: Barstyle (Burov Evgenij) from Russia