4 ok, hogy ne vegyél élő állatot húsvétra
2018. március 26. írta: ZöldElla

4 ok, hogy ne vegyél élő állatot húsvétra

A kisállatok cukik, mindenki szívét megmelengetik, azonban felelősséggel is járnak. Nem pedig játékszerek, akiket ide-oda lehet dobálni.

4_ok_hogy_ne_vegyel_elo_allatot_husvetra_zoldella_vegan_eletmod_blog.jpg

1. Az állattal járó költségek

Ha az ember magához vesz egy állatot, akkor egyúttal kötelezettségeket és feladatokat is vállal. Először anyagi vonzata van a döntésének, hiszen a kis jövevénynek megfelelő méretű és felszereltségű hely kell. Ez egy nyúl esetében azzal jár, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy az állat mekkorára fog megnőni és hányszor akar az ember ketrecre költeni. Lehet, hogy először elég lesz egy kisebb méretű is, de ahogy az állat nő, úgy nagyobb ketrecre lesz szüksége, ami több tízezer forintba is kerülhet. Emellett szükség van megfelelő etetőre, itatóra, alomra és élelemre.

Utána kell olvasni, hogy mit ehetnek és mennyit, milyen szükségletei vannak  (hőmérséklet, mozgásigény mert ki kell engedni a ketrecből, hogy lemozogja magát, étkezések száma, stb). Természetesen ide sorolható az állatorvosi költség is, mint a védő oltás, több nyuszi együtt tartása esetében az ivartalanítás, ha szükséges, akkor fogvágás, illetve ha bizonytalanok vagyunk, akkor a karomvágás is. Természetesen ha az állat szőre hosszú, akkor a napi, vagy 2-3 naponkénti fésülés.

 

2. Egy élő állat nem játék és időspóroló

Sokan gondolják úgy, hogy ha a gyerek húsvétra kap egy nyulat, akkor a cukimuki kis szőrgombóc majd boldoggá teszi a gyereket és jól eljátszogat vele, mindemellett pedig addig se a szülőt nyaggatja. Azonban a nyúl nem játék, nem lehet ölelgetni, cibálni, puszilgatni. Annak az élőlénynek nyugalomra van szüksége, meg vannak a saját, fajára jellemző szükségletei és igényei, amiket ha nem biztosítanak a számára, akkor könnyen meghalhat.

Lehet, hogy az adott szülő, nagyszülő úgy gondolja, hogy az érintett gyerek tudja hogyan kell egy állathoz nyúlni, azonban a probléma ott van, hogy az állathoz nyúlás nem az adott élőlény igényeit elégíti ki, hanem éppen ellenkezőleg, megzavarják a nyugalmában. Mindenki tudatosítsa magában, hogy azzal csak stresszeli az állatot, ha az nem adja jelét annak, hogy igénye lenne simogatásra, ölbe vevésre és puszilgatásra.

Mindazonáltal egy kölyöknek sok mindent kell megtanítani, az állatok nem programozott robotok, ahogy sok ember gondolja, hanem tapasztalatok és minták által tanulnak ugyanúgy, ahogy az ember gyerekek is. Senki nem várja el gyerek csecsemőtől, hogy 2 hónaposan szobatiszta legyen, így egy kölyök állattól sem lehet ezt elvárni. Plusz a napi etetés, az alom takarítása, kimosása és a nyúlra való figyelés, amíg az ki van engedve, hogy ugráljon a szülőre hárul, tehát az ő idejét viszi el az állat gondozása, ami összességében 1-2 órát is kitehet a napból.

 

3. Egy élőlény nem kidobható szemét

Húsvét után rengeteg nyuszit kiraknak, illetve menhelyre adnának ha lennének nyúl menhelyek és befogadóhelyek. Speciálisan nyúl menhelyek viszont nincsenek Magyarországon, a nyúlmentő szervezet kapacitása pedig a húsvét nélkül is egész évben leterhelt, így valószínűleg nem fogják tudni befogadni a megunt nyuszit. Főleg, hogy feltehetően több száz megkeresésük lesz az ügyben, hogy a gyereknek már nem újdonság a nyúl és amúgy csak teher, megunták, szabadulnának tőle.

És nem, nem fognak senkivel sem kivételt tenni mert mint minden állatmentő szervezetnek, nekik sincs végtelen számú egyed befogadására alkalmas helyük, illetve az anyagi helyzetük is korlátolt, lévén, hogy civil szervezetről van szó állami támogatás nélkül. Tehát ha valakit visszautasítanak, akkor nem szemetek és nem bunkók, egyszerűen csak tisztában vannak a lehetőségeik korlátaival és ezt meg kell érteni.

Senki nem mondta, hogy kötelező nyulat venni a gyereknek, tehát mindenki viselje a döntéseinek a következményeit hosszútávon akkor is, ha az idő- és pénzráfordítással jár.

 

4. Az állatelhagyás tilos

Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 8 §-a szerint tilos az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele szerint állatkínzás bűncselekményének esetéről lehet beszélni, ha valaki ilyesfajta módon szabadul meg a tapsifülesektől.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

Ha pedig valakinek az fordul meg a fejében, hogy majd jó lesz a nyúl paprikásan, akkor az adott személy a gyerekeinek okoz egy kis traumát, miután a szeretett élőlényt elveszik és közlik vele, hogy éppen most ette meg. Rengeteg embertől hallottam, hogy gyermekkorában a húsvétra kapott nyula, akit szeretett és akihez kötődött eltűnt, majd a szülei csak később közölték vele, hogy a nyúl volt az ebéd. Ez pedig igenis lelki törést hagy az emberben. Tehát ha szereti a gyerekét és fontos számára a gyerek boldogsága, akkor nem öli meg a nyulat.

 

+1. Az állatsimogatók 

Húsvét környékén is megjelennek a különféle állatsimogatók, ahol kisbárányok, nyulak és kiscsibék közé vetődhet be a gyerek kimaxolva ezzel a cukibombát. Azonban a simogatóban lévő állatok számára óriási stressz és félelemforrás egy olyan szituáció, ahol idegen és hangos emberek, gyerekek veszik őket körbe, kergetik, megfogják, emeletik, nyomorgatják őket. Ez a tortúra lelki és fizikai sérülésekkel is jár az állatok számára.

Illetve fontos azt is figyelembe venni, hogy leginkább kölyök, vagy a csibék esetében pár napos kicsinyekről van szó, akik mindegyikének még az édesanyja biztonságot jelentő közelsége mellett kéne lennie, nem pedig visongó, erőszakos gyerekek kezében. Tehát állatsimogatóba vinni a gyereket nem cuki, hanem állatkínzás!

 

Kövess a közösségi médiában is!

fb.png pin.png
instanak.png yt.png

Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg ismerőseiddel is!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldella.blog.hu/api/trackback/id/tr4913751072
süti beállítások módosítása