A mai verőfényes, vidám napsütés megadta az inspirációt ahhoz, hogy valami mediterrán dologgal rukkoljak elő. Esküszöm, utoljára a Jákob lajtorjára vagy az Antikrisztus dobott fel annyira, mint a mai időjárás! Ha felkötöttem volna magam a legközelebbi meggyfára, esküszöm, szívárványszínű kötelet használok! No, de mi is az a caponata? Akár szicíliai lecsóként is emlegethetnénk, de aztán ne csodálkozzunk, ha szaktekintélyek ennek hallatán felmosóronggyal dugaszolják el szájnyílásunkat. És hogy miből is áll az említett étel?

Ebből:

2 nagyobb padlizsán
1 kiskanál oregánó
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem felaprítva
2 evőkanál kapribogyó
1 marék zöld olívabogyó
4-5 felaprított paradicsom
3 evőkanál vörösborecettengeri só, feketebors

Egy serpenyőben nagy rutinnal olívaolajat hevítünk, majd hozzáadjuk a kockákra vágott padlizsánokat, az oregánót és egy kevés sót. 4-5 percig nagy lángon pároljuk, közben mély szakértelmet mímelve párszor megkeverjük. Ha a padlizsánokon aranybarna árnyalatokat vélünk felfedezni, hozzáadjuk a felaprított hagymát és fokhagymát, valamint a petrezselymet, és további egy percig egyengetjük. Hozzálöttyintjük a borecetet, és miután némileg elpárolgott, jöhetnek a paradicsomok. Sózzuk, borsozzuk, fokhagymás bruscettával szervírozzuk.