Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A vegán az új bio – a 2018-as év táplálkozási trendje azonban nem állt meg az élelmiszerboltok kínálatában. A húsmentes étrend térnyerése komolyan átrendezheti a gazdaságot is, már ha nem jön egy újabb divat.

A világ hústermelése 1970 óta több mint a háromszorosára nőtt, és a húsfogyasztás a világ lakosságánál is gyorsabb tempóban növekszik: 2050-re 2010-hez képest 70 százalékkal több húst eszik a Földön akkor élő csaknem 10 milliárd ember – már ha hihetünk az épp aktuális jóslatoknak. Ettől nem függetlenül az agrárkibocsátás is 80 százalékkal növekedhet a következő bő 30 évben, ez pedig befolyásolja a klímaváltozást is, csak hogy még jobban riogassuk olvasóinkat.

A mezőgazdaság ugyanis – a jelenlegi számítások szerint – az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért tehető felelőssé, az állattenyésztés ennek majdnem a fele, a marhák által kibocsátott metán pedig önmagában 5 százalék. És ha ez nem lenne elég, egy újabb riasztó szám: egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség. A Beyond Meat nevű, növényi eredetű összetevőkből húshelyettesítő termékeket gyártó amerikai cég nem véletlenül hirdeti például hamburgerpogácsáját úgy, hogy ahhoz 99 százalékkal kevesebb vizet, 93 százalékkal kevesebb földterületet használnak fel, miközben fehérjetartalma magasabb a hagyományos marhavagdaltnál.

Komoly érvek ezek, és a húsmentes étrend mellett hitet tevők az utóbbi időben előszeretettel használják is őket. Az elmúlt időszakban számtalan elemzést olvastunk arról, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelemben milyen fegyver lenne az, ha kevesebb húst fogyasztanánk, vagy teljesen növényi alapú étkezésre állnánk át. Ha pedig hirtelen mindenki vegán lenne, több mint 3 milliárd hektár föld szabadulna fel az oxfordi egyetem tanulmánya szerint – ez nagyjából Afrika területének felel meg.

Virtuális vízzel

A kép azért ennyire nem fekete-fehér. A mezőgazdaság például a világ fejlett részein – ahol jellemzően több hús fogy – jóval kisebb mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázokkal a klímaváltozáshoz. Az Egyesült Államokban és az EU-ban is átlagosan 10 százalék körüli az arány, Magyarországon pedig az Eurostat adatai szerint 14 százalék körül van – nálunk viszont ezt aligha a vágásra szánt marhák idézik elő, hiszen a húsfogyasztásnak alig öt százalékát teszik ki. Felvetődik még egy kérdés: ha a húst és a zöldséget nem tömeg, hanem tápérték alapján vetjük össze, vagyis azt nézzük, hogy egy egységnyi hús tápanyagával egyenértékű növényi élelmiszer előállításához mennyi erőforrásra van szükség, mindjárt más eredményt fogunk kapni – emeli ki a blogján ifj. Chikán Attila.

Agroninja

Azokkal az adatokkal is érdemes csínján bánni, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség, egykilónyi sertéshúshoz 6 ezerre, és egy kiló vaj is 5,5 ezer liter felhasználásával készülhet el. A víz ebben az esetben egy elméleti mértékegységet jelöl, amelyet egy cambridge-i professzor, Anthony Allan dolgozott ki. A virtuális vízbe minden beletartozik, a hústermékeknél az állatoknak adott vízen túl a farmok tisztításához és a takarmányban levő termények öntözéséhez szükséges mennyiség egyaránt.

Az egy kiló marhahús előállításához szükséges 15 ezer literből maga az állat csak 155 litert fogyaszt, a többi víz a gabona termesztéséhez szükséges – írja ifj. Chikán Attila. A szakember hozzáteszi: a virtuális víz jelentőségét azért is vitatják, mivel az nem különbözteti meg a termelés során felhasznált vizek típusait, minden egyes cseppet elhasználtnak tekint. De hogy egy egyszerű példát említsünk, a legelőre hulló esővizet nem használja el teljes mértékben a marha, annak jelentős része az ökoszisztémába visszakerülve a vizeket táplálja, a növények hasznosítják.

Ezen túl pedig az sem mindegy, milyen éghajlaton zajlik a termelés, hiszen a szárazabb klíma nyilván több öntözést kíván meg. Természetesen az sem mellékes, mivel etetik az állatokat: az emberi fogyasztásra alkalmas gabonát használják erre a célra, vagy a legelőn tartják őket és emberi fogyasztásra nem alkalmas takarmánnyal (netán az emberi ételek készítése során keletkező melléktermékekkel) etetik. Vagyis a fenntarthatóság nem feltétlenül abban rejlik, hogy eszünk-e húst, vagy sem, inkább az állattartás körülményeit és az élelmiszer-hulladék csökkenését kellene szem előtt tartani.

Növényi tojás és zöldséghamburger

Tény mindenesetre, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak miatt is növekszik a húsmentes és a húsfogyasztást csökkentő (flexitariánus) étrend követőinek száma a jóléti társadalmakban. Az egymásnak teljesen ellentmondó adatok között keresgélve úgy láttuk, hogy nagyjából 1-2 százalékra tehető egyes nyugat-európai országokban a vegánok aránya, az Egyesült Államokban pedig a felnőtt lakosság 3 százalékára teszik azoknak az arányát, akik fogyasztásukból teljesen kiiktatták az állati eredetű dolgokat.

Aligha véletlen, hogy növényi húspótlókat jobbára amerikai startupoknál fejlesztgetnek, és nem is csak a Beyond Meatnél. Az Impossible Foods hamburgere több mint ezer étteremben kapható már az országban, a San Franciscó-i Clara Foods pedig növényi eredetű tojásfehérjével tört be a piacra. Az állati eredetű termékek pótlása nem korlátozódik az ételekre: a Geltor zselatint és kollagént készít növényi alapanyagból – csak hogy néhány példát említsünk.

Vegán hanburger
AFP / Jens Kalaene

A kiskereskedelem is ráharapott a lehetőségre: 2017-ben az Aldi az Egyesült Államokban, a Tesco pedig Nagy-Britanniában indította el vegán saját márkás termékcsaládját, a McDonald’s pedig a finneknél – szintén tavaly – dobta piacra vegán hamburgerét. A Kraft Heinz inkubátorprogramot indított cégen belül húshelyettesítő termékek kifejlesztésére. Nem véletlenül: az Allied Market Research átlagosan csaknem 8 százalékos éves növekedést jósolt ezeknek a termékeknek 2018-2025 között, a periódus végén pedig 7,5 milliárd dollárt (2100 milliárd forintot) tehet majd ki az éves forgalom.

Ekkora növekedéssel kecsegtető iparág pedig kiváló befektetés. Az etikai megfontolásokon túl ez is magyarázhatja, hogy rengeteg üzletember és sztár szállt be húsmentes ételeket gyártó cégekbe. A Beyond Meat azonban nem csak Bill Gatestől és Leonardo DiCapriótól kapott már pénzt, de olyan húsipari óriáscégtől is, mint a Tyson Foods. DiCaprio nem csak a növényi húst gyártó cégbe tolt keresetéből: a színész egy vegán tejmárkába, a Califia Farmsba és csicseriborsósnackeket gyártó Hippeasba is befektetett már.

Az Oscar-díjas színész jó reklám lehet a cégek számára, ám az igazi pénz nem itt van, hanem a vegán termékeket gyártó cégekre specializálódott kockázatitőke-alapokban. Sőt, olyan listákat is találtunk, amelyekben „vegánbarát” befektetőket soroltak fel.

És hogy 2018 valóban a vegán életmód éve, bizonyítja az is, hogy a veganomics elérte a világ legnagyobb részvénypiacát is – hol máshol, mint az Egyesült Államokban. A New York-i értéktőzsdén októberben regisztrálták és januárban indul a világ első vegán részvényalapja. A Beyond Advisors alapjába olyan cégek részvényei kerülhetnek be, amelyek a vegán és a környezetbarát kritériumnak is megfelelnek. És még egy pár erkölcsi előírásnak is, például megfelelő a nemek aránya a cégvezetésben.

Erős azonban a gyanúnk, hogy a Beyond Advisors az állatok és a környezet védelme helyett inkább a divatot igyekezett meglovagolni. Az alapban ugyanis a legnagyobb arányban olyan tech cégek részvényei jelennek meg, mint az Apple, a Facebook vagy a Google anyacége, az Alphabet.