szerző:
Tetszett a cikk?

A termelőknek már kevesebbet fizetnek a felvásárlók, de az üzletekben még csillagászati áron vehetjük a zöldségeket. A szegedi nagybanin nem csak a kereskedők, de már nyugdíjasok is vásárolnak, hogy olcsóbban töltsék fel a kamrájukat.

„Naná, hogy kibuszozok, még a Mars téren is háromszor ennyiért kapni a gyökeret, meg a hagymát” – mondja egy idős asszony, aki kis görgőkön guruló táskájával mustrálja az árut a szegedi nagybani piacon, és ha szerencséje van, meg tudnak egy kisebb tételben állapodni a termelővel. Itt ugyanis, a fővárosihoz hasonlóan, többnyire a termelők és a kereskedők alkudoznak egymással.

hvg.hu

Tavaly ősz óta az egekben vannak a zöldségárak, a petrezselyemgyökér ára volt, hogy ezer forint fölé nőtt, a vöröshagymát akár 500 forintért, a burgonyát is 300 forint körüli áron lehetett megvásárolni. Az üzletekben drágább, a piacokon valamivel olcsóbban lehet hozzájutni ezekhez, a nagybanin már mennek lefelé az árak, nem csoda, ha már a lakosok is kimennek, hogy ne a magas árakon vehessék meg a levesbe valót. A nagybanin nagy a forgalom csütörtökön, pedig sokan szabadságon vannak, így a termelők nehezen szabadulnak az árutól. A hónap végén indul be az élet, addigra az is kiderülhet, hogy merre mozdulnak az árak. A szegedi városi piacon nagyon vegyes a kép, a kisebb girbegurbát olcsóbban, az egyenméretű gusztusosat már az előbbi duplájáért lehet venni.

„Háromszor vetettünk, mire kikelt”

„Jött az eső, a hőség, jó, hogy legalább egy hüvelykujjnyira megnőtt” – mutatja a kezén egy asszony a szegedi Mars téren, a piacon. A férjével árulják a gyökeret hatszázért, a román vetőmagot kárhoztatják, tényleg kisebb fajta sikeredett, hasonlót a bejáratnál is látni, ott egy pár darabos csomót kétszáznegyvenért ad egy kendős néni. A nagyobb standoknál azért itt is ezerszáz és ezerötszáz között van az „egyengyökér” ára, de ezt az „őstermelők” (kacsintva teszik idézőjelbe a megnevezést) nagy valószínűséggel a nagybaniról hozták hajnalban.

A város szélén pár évvel ezelőtt felépült nagybani piacon egy tízkilós zsákban hatezerért árulják a petrezselyemgyökeret, a boltban ennek a duplájába kerül. A domaszéki termelő három holdon termeszt sárgarépát és gyökeret, de nem magyar vetőmagról, hanem hollandról, ami drágább. „Hiába mondják, hogy magyar, ha egyszer vörös óriás sárgarépa lesz belőle” – mondja a férfi, aki szerint alaposan megdolgoznak azért, hogy elfogadható küllemű és ízű legyen a gyökér.

hvg.hu

„Megvesszük a vetőmagot, aztán szép pénzért fogadunk valakit, aki egy korszerű vetőgéppel elveti, mert nekünk nincs ilyen, mert nagyon drága. Aztán locsoljuk, kicsit beáztatjuk, majd lehálózzuk, hogy a hőtől is védjük” – sorolja a domaszéki férfi a teendőket, és azt is, hogy ezzel együtt volt olyan, amikor inkább beszántották, mert annyira keveset adtak érte, hogy jobban megérte beszántani, mint felszedni. Tavaly aztán a környező országokat is hősokk érte, nem jött be az import, itthon is kevés volt, így felmentek az árak, ami egyelőre marad, azt nem tudni, hogy meddig.

„Leverik az árakat a támogatások”

„Mi százharmincért adjuk a krumpli kilóját, számlával együtt, áfástul” – mondja egy vállalkozó, aki már a rendszerváltás után céget alapított, mert már akkor úgy volt, hogy az őstermelői státuszt kivezetik rövidesen. „Hát, azóta is vezetgetik kifelé” – teszi hozzá fanyalogva a férfi. „Engem ne fényképezzen, itt van a fiam, ő a jövő” – passzol át Máténak, akiből tényleg dől a szó, valószínűleg elég sokat hallgatta a családban, hogy mi miatt kell a veszteséget elszámolniuk.

hvg.hu

„Most sokan felvették a fiatal gazdáknak járó támogatást, de nem mindenki számolt jól” – mondja Máté, aki ősszel megy mezőgazdasági szakközépiskolába, viszi majd tovább édesapja cégét. „A könnyen jött állami támogatással leszorítják az árakat, mi meg beleöltük a sok pénzt, de nekünk is csak annyit fizetnek a krumpliért” – magyarázza Máté a sokat hallott bosszúságot.

A nagybanin fut össze az áru, amit a kistermelők értékesítenek, és amit nem a konyhakertben, hanem pár hektáron termeltek meg. A nagyobb gazdaságok az áruházláncokkal szerződnek, legfeljebb azt viszik a nagybanira, ami „kimaradt”. „Nekik ez mellékszál, de az árakat is diktálni tudják” – ezt már Veress Balázs, a szegedi Nagybani Piac igazgatója mondja, igaz, ezt éppen a paradicsommal kapcsolatosan meséli el.

„Hajnalban a beléptetés előtt sokszor már megállapodnak az árakban, nálunk fél hatkor van az úgynevezett start ár” – mondja Veress, aki azt is elmeséli, hogy a múlt héten egy nagyobb partnerük nem tudott paradicsomot hozni, nem maradt feleslege, így felszökött az ár majdnem duplájára, ennyiért tudták vinni a kerekedők innen az üzletekbe, így ott is jócskán felment az ára.

Azt ki kell matekozni, hogy a fővárosi, vagy a szegedi piacon érdemes-e árusítani, hiszen Pesten jobb áron lehet eladni, de nagyobbak a költségek is. Veress szerint a magyar zöldség szezonjában még Miskolcról és Debrecenből is jönnek Szegedre kamionok, mert így jobban megéri, mert annyival olcsóbban kapják meg az árut. Jelenleg a burgonya nagyjából egy árban van a két nagybanin, de a vöröshagymát Szegeden most olcsóbban lehet venni, a fővárosban július végén 170-190 forint között, míg Szegeden már 130 forintért is kapható. Ettől persze a boltokban még négyszáz fölött van az ár, még az egyik multinál akciósan is 250 forintot kérnek a vöröshagyma kilójáért.

Össze kellene fogni

„Jövő héten kezdjük szedni a tavaszi vetést” – mondja Szántó Lajos, akiről márciusban írtuk, hogy közel nyolcvan hektáron „hagymázik”, ötven hektáron vetettek tavaszi hagymát. Arról Szántó sem tudott semmit mondani, hogy mennyibe fog kerülni a boltokban, arról viszont igen, hogy a termelőknek össze kellene fogniuk, akkor kevésbé lennének kiszolgáltatva. Szántó többféle minőségben is el tudja adni a hagymát, arra is volt példa, hogy egy konzervüzemnek adott el egy kevésbé jó minőséget, de ahogy mondja, ezt inkább a nagyobb termelők tudják megtenni.

hvg.hu

A két évvel ezelőtti dömping után csökkent a vöröshagyma és a burgonya vetésterülete is, az ellátási lyukakra rámozdultak az osztrákok és a hollandok is, ami tavaly őszre jócskán felvitte az árakat. Most, hogy újra jön a magyar termés, egyelőre nem tudni, hogy az áruházak hogyan reagálnak majd, Szántó szerint nagy ingadozás nem várható a hagyma esetében. Ősz végére ugyanis elfogyhat ismét a hagyma, akkor megint jöhet a külföldi.

A burgonyánál évekkel ezelőtt a jó minőségű, olcsó francia szállítmányok borzolták a termelők idegeit, majd az Európát sújtó hőség azt is kiütötte, így annak is felment az ára. Mindegyik esetében akkor lehetne kevésbé hektikus a piac, és a polcokról a vevők is olcsóbban juthatnának hozzá a zöldségekhez, ha a termelők egymással is összehangoltan dolgoznának. „Valahogy nálunk nem fűlik a foguk a termelőknek a tészekhez (a termelői értékesítő szervezetekhez), pedig ott az osztrák példa is, a termelők nem foglalkoznak az értékesítéssel. A kereskedőházakba beviszik a portékát, aztán azok egy adott áron szerződnek, majd visszaosztják a hasznot, ami azon az öt százalékon felül folyt be, amit maguknak szántak” – mondja Szántó Lajos.

Megkerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti főosztályvezetőjét is, Mártonffy Béla azt mondta, hogy augusztus hetedikén üléseznek, ezt követően tud tájékoztatást adni arról, hogy mire lehet számítani zöldségfronton.