"A vegánoknak mindenképpen fejlődniük kell az érvelésben és a békés kommunikációban"
A vegánokról sokakban az a kép él, hogy harciasak, sokszor próbálják ránk erőltetni a nézeteiket. Az idén negyedik alkalommal megrendezett húsmentes január, azaz Veganuár kihívás szervezőjével, Vida Raullal beszélgettünk arról, hogy miért térnek át az emberek a veganizmusra, miért nincs elég vegán választék az étlapok menüjében, vagy éppen arról, milyen hatással lehet az állatok elnyomására Orbán Viktor „Viszlát, röfi!” című videója.
hvg.hu: Vágóhidakat látogatsz meg, bemutatod a haszonállattartás igazi körülményeit a Csir Kevin nevű Facebook-oldaladon, amit 268 ezren követnek. Neked mi a személyes motivációd, hogyan és mikor tértél át a vegán étrendre?
Vida Raul: Az egész 2016-ban kezdődött, amikor elém került egy rejtett kamerás vágóhídi felvétel az egyik közösségi oldalon, amiben szörnyű körülmények között tartott és megölt állatokat láttam. Nagyon lesokkolt, minden felvétel tele volt erőszakkal és szenvedéssel, a vágóhídi munkások nem bántak kesztyűs kézzel az állatokkal, és akkor tudtam meg először, hogy gázkamrákban ölik meg a disznókat, vagy hogy a tojásipar a legtöbb országban élve ledarálja a hím csirkéket, mert ők nem tojnak és nem gazdaságos a tartásuk.
Arcon csapott a valóság, hogy az étkezésemért tényleg meghalnak állatok, ráadásul ilyen módon, én pedig ezt nem szeretném.
Bár azelőtt is állatbarátnak tartottam magam, de ekkor kiterjesztettem az együttérzésemet a kutyákon és macskákon kívül a haszonállatoknak címkézett élőlényekre is, mint a csirke, marha, hal, malac, vagy bármilyen egyéb módon kizsákmányolt állat. Rögtön eldöntöttem, hogy nem eszem többé állatokat, és viszonylag rövid időn belül vegánná is váltam. Ekkor voltam 17 éves, így már nagyon fiatalon eljutott hozzám a valóság, ami a mai napig cselekvésre sarkall.
Az olyan projektek, mint a Csir Kevin, ami a legnagyobb hazai vegán oldal, vagy a Veganuár, ami tízezreket indít el a vegánná válás útján, egészen az iskolai előadásaimig, ételosztásokig, vágóhídra érkező állatok fotózásáig bezárólag, számos módon teszek egy élhetőbb és békésebb jövőért. Nekem ez nagyon fontos, mert hiszek az empátiában. Ugyanazt látom, mint korábban, csak nem ugyanúgy, és ez a szemléletváltás egy újfajta békét adott nekem.
hvg.hu: Idén negyedik alkalommal rendezi meg a Prove.hu a Veganuár kihívást, ami egy bárki számára ingyenesen elérhető, 31 napos program. Honnan jött az ötlet, hogy a kezdeményezést meghonosítsátok Magyarországon?
V.R.: Az első Veganuárt 2020 januárjában rendeztük meg, hogy lehetőséget kínáljunk az embereknek arra, hogy megismerkedjenek a vegán filozófiával és a növényi étrenddel. Mivel sokan nem beszélnek idegen nyelveket, ráadásul a brit és amerikai boltokról, alapanyagokról szóló cikkek egyébként sem túl relevánsak hazai viszonylatban, ezért egy teljes mértékben Magyarországra szabott kihívást dolgoztunk ki, megtartva az eredeti elképzelést, miszerint az újévi fogadalmak közepette vezetnénk be az embereket a vegán életmódba, hiszen ilyenkor mindenki nyitottabb a változásra.
hvg.hu: A Veganuár kihívást az elmúlt években több mint 57 ezren próbálták ki. Mi a célotok az idei kihívással?
V.R.: Rekordot döntöttünk: idén január elsejéig 15 029-en csatlakoztak (tavaly ugyaneddig 13 616-an), a hó végére pedig azt reméljük, hogy elérjük a 30 ezer új résztvevőt, míg tavaly 26 ezerig jutottunk. Ha minden számításunk bejön, akkor még idén átlépjük a kilencvenezredik jelentkezőt. Így tehát nem tapasztalható lassulás a korábbi évekhez képest, pedig el tudom hinni, hogy ezekben a nehézségekkel teli időkben, amit a pandémia, a növekvő árak vagy a világjárvány okozott, sokan nem az állatok jogait vagy a fenntarthatóságot helyeznék előtérbe.
A filozófiánk az, hogy „nem az a cél, hogy rosszul érezd magad, hanem hogy jobban, mint valaha”. Bár ezek a tízezres számok kevésnek tűnhetnek, nekünk nem az a dolgunk, hogy egyszerre több millió embert egy pillanat alatt, örökérvényűen vegánná tegyünk, hanem hogy évente egyszer egy izgalmas kihívásra invitáljuk azokat, akik nyitottak az új dolgok kipróbálására, megadjuk nekik az egyre bővülő és frissülő, ingyenes segítségünket. Nekünk lényegében csak el kell őket indítani az elsőre ijesztőnek tűnő úton egy erős motivációval, de pont ebben vagyunk igazán sikeresek.
hvg.hu: A tavalyi Veganuár közben jelent meg Orbán Viktor „Viszlát, röfi!” c. videója, amire egy véleménycikkben reagáltál.
V.R.: Számomra ez elszomorító. A veganizmuson túl más társadalmi ügyeket is fontosnak tartok, és aktívan felszólalok minden elnyomás ellen. Az állatok elnyomása az egyik ilyen a sok közül, és ha mélyebben beleássuk magunkat ennek a pszichológiai hátterébe, akkor találunk kapcsolatokat az elnyomás fajtái és módszerei között. Amellett, hogy sajnálom a videóban megölt állatot, azért is volt lesújtó ez a kampányfilm, mert egy ország vezetőjének jó példát kellene mutatnia, többek között empátiát, biztonságot, tudatosságot kellene tanítania a polgároknak. Ezt politikai oldaltól függetlenül várom el minden politikustól.
Ha felsőbbrendűséget és erőszakos magatartást normalizál az ország vezetője, az így vagy úgy, tudatosan vagy tudat alatt, de végül beleivódik a társadalom világnézetébe és elfogadtat olyan cselekedeteket is, amelyek talán már idejétmúltak, erkölcstelenek, károsak - és ez nem csak a disznóölésre, bármi másra is igaz.
hvg.hu: Magyarországon megközelítőleg hányan folytatnak vegán életmódot?
V.R.: Tudomásom szerint még nincs hivatalos magyar adat, és rendkívül nehéz is bekategorizálni egy ilyen felmérés résztvevőit, hiszen sokan, sokféleképpen értelmezik a veganizmust. Például egyesek fogyasztanak mézet, vagy hordanak korábban vett bőrruhát, pedig a veganizmusnak megvan a hivatalos definíciója, amibe ezek nem feltétlenül férnek bele. Én ennek ellenére azt gondolom, hogy a veganizmus egy állandó törekvés az állatoknak okozott szenvedés csökkentésére, nem pedig egy mindig tökéletesen kivitelezhető terv.
Egy régóta vegánként élő is tanulhat újat, vagy „hibázhat” valamiben évtizedek után is, ilyenkor tanulni kell belőle és legközelebb jobban csinálni. A becsléseim szerint, amit a Veganuár résztvevőkből és a közösségi médiás csoportok tagjainak számából következtetek, legjobb esetben is csak a lakosság 1%-a lehet vegán egyelőre.
hvg.hu: Ahogy a Veganuárról írjátok, a kezdeményezés fő üzenete, hogy bárki lehet vegán: különféle életutakkal rendelkező emberek, életkortól, a kulturális szokásoktól, a választott szakmától vagy egyéb tényezőktől függetlenül. Valóban bármilyen egészségügyi háttérrel áttérhetünk a vegán életmódra? Miért számít egészségesebbnek a vegán étrend?
V.R.: Az utóbbi évtizedekben, ahogy nőtt a vegetáriánusok és a vegánok aránya, már sokkal több tudományos kutatás készült, és egy ideje konszenzus van abban a vezető dietetikai szervezetek között, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban és élethelyzetben alkalmas számunkra, beleértve a csecsemőkort, gyermekkort, terhességet, időskort, de fizikai munkát végzők és élsportolók is egyre nagyobb számban lesznek vegánok.
Más tanulmányok arról számolnak be, hogy a vegánoknál akár 75%-kal alacsonyabb lehet a magas vérnyomás kialakulásának kockázata és 42%-kal alacsonyabb a szívbetegségben való elhalálozás kockázata, valamint átlagosan akár 13 évvel hosszabb ideig élhetnek.
A 2022 márciusában a BMC Medicine orvosi szakmai folyóiratban megjelent cikk szerint az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy a húsfogyasztás, legyen szó vörös, feldolgozott vagy szárnyas húsról, együttesen vagy külön-külön is kilenc különböző betegség magasabb kockázatával jár együtt. A kutatásban közel 475 ezren vettek részt, melyet 2006 és 2010 között állítottak össze és online kérdőívek segítségével 2017-ig követték nyomon. Kiderült, hogy azok a résztvevők küzdöttek a legtöbb egészségügyi problémával, akik hetente legalább háromszor fogyasztottak húst.
Van az a mondás, hogy „az emberek szeretnek jó híreket hallani a rossz szokásaikról”, ez a húsevést illetően különösen igaz: általában nem túl vidám a fogadtatása a húsevést megkérdőjelező cikkeknek és tanulmányoknak, de ha ragaszkodunk a tudományos tényekhez, akkor érdemes elolvasni több metaanalízist, amik rámutatnak arra, hogy az állati eredetű termékek mai formája és mennyisége mennyire káros számunkra, ezzel szemben a növényekben gazdag étrend számos egészségügyi előnnyel járhat.
hvg.hu: Egy korábbi interjúban elmondtad, „a vegán csakis akkor vegán, ha etikai megfontolásból válik azzá”. Hogyan néz ki a vegán életmód, mit takar pontosan a veganizmus? Mi a különbség a vegetáriánus és a vegán életmód közt?
V.R.: A vegetarianizmus, azaz a hús- és húsipari melléktermékek elhagyása sokszor előszobája is a vegánná válásnak, én is így indultam el. Ám a tejiparban és a tojásiparban történő etikátlan standard gyakorlatok, vagy a környezet szennyezése miatt a vegán életmód sokkal etikusabb és fenntarthatóbb választás a vegetáriánus iránynál, és kiterjed az étrenden túl a teljes életmódra is, nem csupán a húsokra. Azonban én azt javaslom, mindenki haladjon olyan tempóban, amire éppen képes, és máris jobbá teszi a világot.
Én mindig is a békés veganizmust hirdettem, és a közel hét év alatt még soha nem szóltam le senkit azért, ha „nem szabályosan” követte azt. Valójában nagyon boldog vagyok, ha valaki a környezetért vagy az egészségéért kezdi el a változást, és ez semmivel sem ér kevesebbet a szememben. Viszont a mozgalom növekedése azt is hozta magával, hogy sokan félreértik magának a veganizmusnak a lényegét, belevágnak komolyabb utánajárás nélkül, majd csalódnak, mert nem kapták meg azt, amit ígért nekik egy felelőtlen influenszer vagy egy fél füllel hallott téves információ.
Például szebb bőrt vagy gyors fogyást reméltek, amikre ugyan van esély, de nem garantált egyik sem.
A veganizmus nem csupán egy étrend vagy egy diéta, hanem egy olyan életfilozófia, amely arra törekszik, hogy kizárja az állatok tárgyiasításának, megölésének és kizsákmányolásának minden formáját az étrendből, sportból, kozmetikumokból, stb.
hvg.hu: Ahogy a Veganuár kihívás támogató csoportban olvastam, sokan egészségügyi megfontolásból tértek át a vegán életmódra, mások etikai okokból (pl.: „a 14 éves fiam lett etikai okok miatt vegán 5 hónapja”), de a veganizmusnak vannak környezetvédelmi aspektusai is, például ha mindenki növényi étrendet folytatna, kevesebb mezőgazdasági földterületre lenne szükségünk. Miért káros a környezetünkre nézve a húsfogyasztás, milyen előnyökkel jár a veganizmus?
V.R.: Az Oxfordi Egyetem által készített és a Science folyóiratban megjelent kutatás szerint az egyénileg megtehető legnagyobb lépés a klímaváltozás ellen a növényi étrendre való átállás, hiszen az állattartás és takarmányozás jelentős üvegházhatású gázkibocsátással, föld- és vízhasználattal terheli a bolygónkat.
De más érdekes tanulmányok is napvilágot láttak az elmúlt években: például egy, a Nature tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint, melyben több tucat ún. „forgatókönyvet” vettek alapul, 2050-re csak úgy érhetnénk el, hogy további erdőirtások nélkül táplálni tudjuk az emberiséget, ha kifejezetten vegán étrendre váltanánk. Ez a tanulmány figyelembe vette a klímakrízist, a földterületigényt, az alacsony terméshozamot, az energiakonverziót, valamint további 490 másik faktort, és így jött ki abszolút és egyetlen győztesként a vegán étrend.
Az Our World in Data adatai alapján pedig 75%-kal kevesebb földterületre lenne szükségünk – ami 3,1 milliárd hektáros csökkenést jelent – ha mindenki növényi étrenden élne. Azt hiszem, ezek elég meggyőző számok azok számára, akik szívükön viselik a bolygónk sorsát.
hvg.hu: A vegánokról gyakran találkozhatunk azzal a kialakult képpel, hogy harciasak, „meg akarják téríteni” a húsevőket. Egy korábbi, 2018-as tanulmány az új-zélandi vegánok és vegetáriánusok megítélését kutatta, arra jutottak, hogy a vegánokra sokan a társadalmi stabilitás fenyegetőiként tekintenek azáltal, hogy ez a csoport megkérdőjelezi az étkezésre vonatkozó normákat. Milyen tévhitek élnek a vegán életmóddal kapcsolatban?
V.R.: Tény, hogy számos vegán túlzottan radikálisan fogalmaz vagy szokatlan aktivizmussal próbálkozik, és ezek zavarhatják az embereket, esetleg felléphet sokakban a kognitív disszonancia, ha a téma nem megfelelően van tálalva. A többség nem vegánként nőtt fel, vannak például, akik középkorúként váltottak szemléletmódot egy pillanat alatt. Ezt a váltást egyeseknek nehéz érzelmileg kezelni, mert tehetetlenséget éreznek az állatkínzást meglátva – pont úgy, ahogy a többségi társadalom dühöt érez egy háziállat elleni kegyetlenség láttán –, vagy épp túlzott lelkesedést, hogy új életmódját mindenáron megossza a világgal. Ugyanakkor sok csalódás is éri a vegánokat, hiszen rengeteg családban és baráti társaságban süket fülekre talál a mondandójuk, helyette támadást, hergelést, gúnyolódást kapnak a másik oldalról, még akkor is, ha kedvesen és pozitívan állnak a párbeszédhez. A vegán csoportok, subredditek, fórumok tele vannak csalódott beszámolókkal a támogatás hiánya miatt. Én ilyen szempontból szerencsés helyzetben vagyok, mert engem még a tágabb családi körben is mindenki elfogad, biztat és sokakat inspiráltam a változásra.
Ahogy említetted, néhány tanulmány is rámutatott, hogy a vegánokban sokan fenyegetést látnak, mert átírják a kényelmes normákat és néha kíméletlenül szembesítenek az állatok borzalmas helyzetével. Mindenképpen fejlődniük kell az érvelésben és a békés kommunikációban, míg a többségi társadalomnak érdemes lenne megfontolnia, hogy őszinte érdeklődéssel kipróbálja ezt az életmódot.
Gyakori tévhit például, hogy a vegánok megbetegednek az étrendtől, rengeteg étrend-kiegészítőt kell szedniük, meg akarják „téríteni” a ragadozó vadállatokat, elvennék az állattenyésztők munkáját, megtagadnák az őseink étrendjét, és így tovább. Ezek természetesen hamis feltételezések, és meg is válaszoljuk őket a Veganuár során.
hvg.hu: A hazai éttermek többségében jó esetben csak egy-két sztenderd vega fogás van az étlapon. Mi segíthetné elő hazánkban a veganizmus elterjedését?
V.R.: Őszintén szólva, nem értem az okát, és ezzel nem vagyok egyedül. Hiszen a legegyszerűbb alapanyagokból is, mint a zöldségek, hüvelyesek, gabonafélék, gombák, izgalmas ételeket lehet összeállítani. Talán sokakban él még az a tévképzet, miszerint a vegánok csak drága, divatos, ismeretlen alapanyagokkal teli menüt igényelnek, pedig ez nincs így.
Emellett biztos vagyok benne, hogy nemcsak a vegán fogyasztók értékelnék a növényi alapú kínálatot, hanem az allergiások, flexitáriánusok vagy a kíváncsi mindenevők is. De kétségtelenül szükség van a nyitott fogyasztók számának növekedésére is, szerencsére ez is gyors ütemben halad, hiszen csak az elmúlt egy-két évben is rengeteg gyorsétterem, élelmiszeripari nagyvállalat, webshop, étterem mutatott be vegán innovációkat, és többnyire nagyszerű fogadtatásban részesültek.
A boszorkányság az, hogy porból meg vízből olyan terméket készítsünk, mint az igazi
A magyar helyett egyből az amerikai piacot igyekszik meghódítani a Plantcraft, a hazai cég növényi alapú pástétomával díjat nyert a szakma világkiállításán. De mit keresnek vegán termékeikkel egy húsüzemben? Miért jó az, ha egy növényi szalámi megszólalásig hasonlít az eredetire? És miért éppen Amerika?
Húsmentes álom vagy rémálom? A hvg.hu nagy vegánburger tesztje
Ha húsmentes hamburgert eszünk, kicsit hozzájárulunk ahhoz, hogy környezettudatosabban éljünk. De hogy egészségesebben étkezünk-e, és élvezzük-e, az már egy másik kérdés. Teszt.
