mézga receptek

A koleszterin, a margarin és a rostok kapcsolata (II.rész)

2013. július 5. VegaLife 

A margarin A margarinokról először azt gondolták, hogy jó hatásúak, mert nagyobb arányban tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, mint a vaj. Néhány margarin 4,0-nál is jobban megemeli a P/­­S arányt. A legtöbb margarin azonban nem természetes termék. Ezek a népszerű krémek nyomás alatti hevítéssel növényi olajból készülnek, leggyakrabban kukoricaolajból. Részben hidrogénezik a margarint annak érdekében, hogy szobahőmérsékleten kenhetőbb, szilárd zsír legyen. A hidrogénezési eljárás a növényi olajban lévő zsírok némelyikét módosítja azáltal, hogy a zsírmolekulák mikroszkopikus alakját megváltoztatja. A zsírsavak (a zsír építőkövei) normális esetben megtalálhatóak a természetben, ezt "cisz" formának nevezik. Ez a molekulák háromdimenziós megjelenési formájára utal. A hidrogénezési folyamat e molekulák közül néhányat "transz" formára változtat át. A transzzsírsavak nem hasonlítanak cisz típusú társaikhoz, jelentősen megnövelik a szérumkoleszterint és az LDL-t, noha többszörösen telítetlenek. A Harvard Egyetemen végzett nyolc évig tartó kísérlet során megállapították, hogy a koleszterinben bekövetkező emelkedés összefügg a margarinfogyasztással, amely hatással van a szívbetegség kockázatára. A transzzsírsavaknak a rák előidézésében is szerepük volt. Mindezek a tények azt sejtetik, hogy jobb lenne egy kevés mogyorókrémet kenni - vagy inkább mandulakrémet (a kedvencem) - a kenyerünkre, mint margarint. Egy másik választási lehetőség az lenne, hogy a kenyerünkön lévő margarint repceolajjal vagy olívaolajjal helyettesítsük. Mindkettő felkenhető a kenyérre. Egy margarinfogyasztókkal készült kísérletben észrevették, hogy azoknál, akik beleegyeztek, hogy a kenyerükön lévő margarint repce- vagy olívaolajjal helyettesítsék, határozott emelkedés történt a HDL-szintben, és kedvezően enyhe csökkenés az LDL-ben. A zsiradékpótlékok Az emberek mindig megpróbálják megtalálni a módját, hogy ne kelljen megváltoztatni étrendi szokásaikat. Az élelmiszergyárak nagyon is tudatában vannak az emberi természet ezen tulajdonságának, és készek hasznot húzni belőle. Újabban különböző zsírpótlékokkal kísérleteznek. Néhányan feltételezték, hogy a Food and Drog Administration (FDA, Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) nagyon is hajlandó jóváhagyni azokat a zsírpótlókat, melyek végül károsnak bizonyulhatnak. A szóban forgó eset az FDA által jóváhagyott Olestrának nevezett zsírpótlóval kapcsolatos. Az Olestra nemcsak vízszerű hasmenést okoz, de még aggasztóbbak azok a tanulmányok, melyek bizonyítják, hogy az Olestra-fogyasztás csökkenti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Kevesebb A-, D-, E- és K-vitamin szívódik fel. Tartós fogyasztása pedig hajlamossá teszi a szervezetet arra, hogy E-vitamin-tartaléka kiürüljön. Végzetes kölcsönhatást gyakorolhat az olyan gyógyszerekkel, mint pl. a Coumadin. Más zsírpótlókat is tanulmányoztak. Egy olyanról sem tudok, amely minden szempontból biztonságos lenne. Nem a zsiradékmentes pótszerek jelentik a választ egy igazi egészségtudattal rendelkező ember számára, aki nem akarja az egyik egészségügyi probléma kockázatát egy másikra cserélni. Ancel Keys vérkoleszterinszintekre vonatkozó egyenletén túl Közel 20 évig Amerikában a konvencionális egészségnevelés nem jutott túl dr. Keys bámulatos, az étkezési koleszterinnek és a zsíroknak a vér koleszterinszintjére gyakorolt hatásával összefüggő meglátásán. A dietetikusok helyesen beszéltek az étrendben található koleszterinről és telített zsírról, miközben figyelmen kívül hagytak számos más fontos étkezési tényezőt. Napjainkban azonban azt láthatjuk, hogy az egészségügyi szakemberek egyre komolyabban veszik a szívbetegség kockázatát befolyásoló más étkezési, táplálkozási tényezőket is. A "legforróbb" területek közé tartozik a rost, az oxidált koleszterin és az antioxidáns vitaminok témája. Részletesen szemügyre vesszük majd ezeket a területeket. A rost koleszterint csökkentő tulajdonságai A táplálékunkban lévő rost segít lecsökkenteni a koleszterint. A legtöbb amerikai jóval kevesebbet fogyaszt a javallott napi 25-30 grammnál. Bizonyítékok alapján feltételezik, hogy a zsírszegény, sok rostot és szénhidrátot tartalmazó étrend jó hatással van a szervezetre. Ha valaki - különböző növényi forrásokból - legalább 30-40 gramm rostot fogyaszt naponta, csökkentheti a szívbetegség, a rák, a bélbetegségek és más betegségek kockázatát is. A rostszegény étrenddel kapcsolatos betegségek kép a tipikus rostszegény amerikai étrenddel összefüggő betegségek listáját tartalmazza. Talán meglepő, hogy különböző rostfajták léteznek. Egy dologban azonban valamennyi rost közös: a normális emberi emésztőrendszer nem képes megemészteni. Az egyik meghatározása: "emészthetetlen szénhidrát", ami azt jelenti, hogy nem szívódik fel, hanem kiválasztódik. A rostok különböző fajtái közé tartoznak a cellulózok, a hemicellulózok (cellulózhoz hasonló, nagy molekulájú szénhidrát - ford.), a ligninek, pektinek, mézgák, gyanták és algás poliszacharidok. Egyszerű besorolás szerint vannak vízben oldható és oldhatatlan rostok. A vízben oldódó rostok azok, melyek a koleszterin csökkentése szempontjából igen fontosak. A gyümölcsök, zöldség- és olajos magvak, gabonák és hüvelyesek az az öt fő táplálékforrás, amely természetes, finomítatlan állapotában ezt a koleszterincsökkentő rostot tartalmazza. Az ilyen vízben oldódó rostok közé sorolható a zabkorpa és a gyümölcs pektinje. Ezek a vegyületek úgy működnek, hogy a vékonybélben lekötik a koleszterint és a máj kiválasztotta epesavakat, és így megelőzik felszívódásukat. Szerencsére sem az epéből, sem a koleszterinből nem szívódik fel sok a béltraktusban, hanem inkább a disztális (a test középpontjától távolra eső) ileumban (a vékonybél utolsó szakasza). Ez lehetővé teszi, hogy a rostnak rengeteg ideje legyen arra, hogy lekösse ezeket a vegyületeket. Ha azonban a megfelelő rost hiányzik, az epe és a koleszterin újra beleszívódik a véráramba, és megemeli a vér koleszterinszintjét. Az epesavakat valójában a máj állítja elő koleszterinből. Ennek eredményeként minél több epét veszít az ember a székletben, a testnek annál több koleszterint kell felhasználnia, hogy új epesavakat hozzon létre, amelyek a zsírok emésztéséhez szükségesek. Az orvosi irodalom tele van a rost egészséget szolgáló, jótékony hatásainak példáival. Egy 1992-ben publikált tanulmány megállapította, hogy napi 15 gramm rost 15%-kal csökkenti a koleszterinszintet. A rostnak a koleszterin csökkentésében érvényesülő hatása együtt jár a szívbetegség kockázatának csökkentésével az olyan embereknél, akik nagy mennyiséget fogyasztanak belőle. Azoknak, akik rostban gazdag táplálékot fogyasztanak, 65%-kal kisebb az esélyük, hogy szívbetegek lesznek. Egy másik kísérlet során négy csoportot tápláltak különböző mennyiségű zabkásával, zabkorpával vagy kukoricakásával. A hatodik hét végén jelentős javulás mutatkozott a teljes és az LDL-koleszterin szintjében azoknál, akik naponta egy uncia (28,35 gramm) kukoricakását vagy két uncia zabkorpát, illetve három uncia zabkását fogyasztottak. Mivel néhány szkeptikus még nem volt hajlandó elhinni, hogy a zab csökkenteni tudja a koleszterint, további húsz gondosan lefolytatott zabkísérletet végeztek - 1992-ben - komputeres értékeléssel. Az eredmény nyilvánvalóvá tette, hogy a zabtermékek az étrendben jelentősen csökkentik a koleszterinszinteket. Egy másik gabonaféléről is megállapították, hogy áldásos hatásai vannak a vérkoleszterin-szintekre. Ez pedig a hajdina. Egy Kína belső vidékén lefolytatott kísérlet megállapította, hogy a hajdina mind a teljes, mind pedig az LDL-koleszterint és egyidejűleg a teljes koleszterin HDL-hez való arányát is csökkenti.  Az állati termékekben (hús, tej, tojás és sajt) egyáltalán nincsenek rostok. Sokan csodálkoznak, vajon miért van ez így, hiszen az állatok nagy mennyiségű rostot fogyasztanak. Például a tehén teljesen növényevő, egész nap rostot eszik. Az ember azt gondolná, hogy ha marhahúst eszünk, nagy mennyiségű rosthoz jutunk. Ez viszont nem így van. Amikor a tehén eszik, kivon és felszív sok táplálékot, de a táplálékban lévő rostnak más a sorsa. Az emberektől eltérő módon valamennyit ténylegesen meg tud emészteni. A rost többi része áthalad a tehén béltraktusán, és kikerül a legelőre. A tehén húsába vagy tejébe semmi sem kerül ebből a jótékony rostból. Valójában amikor az ember marhahúst, tejet vagy más állati terméket eszik, másodkézből származó táplálékot, tápanyagot fogyaszt. Így sajnos nem jut rosthoz, mivel az állat emésztése útján már "finomított" a táplálékon. Ha nagy mennyiségű rosthoz akarunk jutni, el kell határoznunk, hogy közvetlenül esszük a gyümölcsöket, zöldség-, gabona- és olajos magvakat. A kiváló rostforrásul szolgáló táplálékokat az alábbi ábrán soroltuk fel. Ahogy korábban megfigyeltük, egészen mostanáig a legtöbb koleszterinnel kapcsolatos felvilágosító program sohasem jutott túl a Keys-féle egyenleten. Beszéltek a résztvevőknek a koleszterinnek az étrendben betöltött fontos szerepéről éppúgy, mint a telített zsír veszélyeiről, mégpedig úgy, hogy óriási hangsúlyt helyeztek az utóbbira, de itt véget is ért az előadás. Napjainkban a rostos anyagok témaköre megtalálta útját a laikus felvilágosító erőfeszítések felé, de gyakran nem kap akkora figyelmet, amekkorát megérdemel. Sajnálatos módon más információ is hiányzik a felvilágosítást nyújtó kiadványokból. Ez pedig a fehérje és az oxidált koleszterin témája. Az állati fehérje növeli a koleszterint A fehérje és a koleszterin közötti rokonságot már húsz éve publikálták az orvosi irodalomban, de a többség sajnos figyelmen kívül hagyta. Egy igen terjedelmes kutatás most állapította meg, hogy a szérumkoleszterin igencsak függ az elfogyasztott fehérje típusától. Önmagában az állati fehérje (még a sovány tejfehérje is) növeli a vérkoleszterinszinteket, mialatt a növényi fehérje csökkenti. Sokan, akik máskülönben a szív szempontjából egészséges étrenden élnek, képtelenek lesznek megfelelő módon csökkenteni a koleszterinjüket, hacsak nem küszöbölik ki teljesen az állati termékeket étrendjükből. A kutatás kimutatta, hogy a kevés telített zsírt, kevés koleszterint tartalmazó étrendről - amiben még volt sovány tejfehérje - kevés telített zsírt és kevés koleszterint tartalmazó étrendre való átváltás - amelyben tehéntej helyett szójatejet alkalmaztak - a koleszterinszinteket 60-80 mg-mal tudta csökkenteni. S mindezt alig három hét alatt. Láttam ilyet sok páciensemnél, akik kipróbálták a teljes vegetáriánus étrendet. Ha az ilyen étrenden nem következett be jelentős visszafejlődés az értékekben, alaposan szemügyre vettem: ténylegesen mit is eszik a páciens, és gyakran találtam állati fehérjét, amit akaratlanul fogyasztott el egy tejpótlóban lévő kazein vagy egy koleszterinmentes tojástermék formájában. Ha egyszer az állati fehérjét teljesen kizárjuk, a várt nagy változás általában bekövetkezik. (Köszönet a Döntő bizonyíték c. könyvnek.)