Sose mondd, hogy soha receptek

Egy nap mostanában

2016. március 19. Sose mondd, hogy soha 

- 1 kg narancsból kb fél liter narancslé reggelire - 600 g szőlő ebédre (nagyon drága és nagyon import, de nem tudok lekattani róla, annyira imádom) - 5 kis banán, egy marék datolya és 10 dkg eper - turmix délután - 1 kicsi édesburgonya főzve, 3 paradicsom, zöld saláta vacsorára

Mostanában így eszem:

2016. február 12. Sose mondd, hogy soha 

   Nem tudom pontosan, mióta, de egy ideje már "tisztán" vagyok. Nem nyersen, de tisztán. Ezt úgy kell érteni, hogy nyersek mellett főtt, sótlan édes burgonyát eszem, ami számomra tiszta kajának érződik és az eddigi legjobb kompromisszumom. Ami az árát illeti: amikor az ember bemegy a sarki kis zöldségesbe és meglátja, hogy 1200/­­kg, akkor drágának tűnik. De mikor a sparban vagy tescoban megveszek 400 g-ot 350 Ft-ért és ez egy vacsorára bőven elég nekem, akkor tulajdonképpen nem érzem drágának. Semmi olyan tünetem nincs tőle, amit a szokásos főtt ételek szoktak okozni, így hát fejemben tiszteletbeli gyümölcsé lépett elő az édes burgonya. Nagy előnye továbbá, hogy esti salátámhoz már ezt eszem a magokból készült zsíros öntet helyett. (Korábban kesu, később naprafogó tejföl.) Összehasonlíthatatlanul könnyebb érzés, nem beszélve arról, hogy só nélkül is finom! Néha csinálok egy kis adag magtejfölt így is, de csak néha és nem minden nap. A függőségnek vége - pedig hogy örültem neki 1,5 éve és mekkora előrelépés volt akkor, hogy megvan a főttet helyettesítő vacsim és tudok vele paradicsomot enni! Reggelenként a körtés turmix a mindenem, melynek receptjét ez alatt a poszt alatt írtam le. Úgy kívánom ébredéskor, ahogy valaha a kávét kívántam. Sőt, akárcsak a kávéval volt egykor, lefekvéskor már alig várom, hogy reggel legyen és ihassam. Nap közben vagy drága, de isteni szőlővel kényeztetem magam, vagy datolyát eszem uborkával, vagy pedig turmixot ezekből az alapanyagokból: - beáztatott datolya (lehet piacon 650/­­kg) - banán - mirelitt eper Este pedig 3-4 paradicsom egy fél jégsalátával, és egy fél zacskó rukkolával és főtt sótlan édes burgonya, majd 1-2 óra múlva alvás. Ennyi. Egyszerű, tiszta. Ára attól függ, hol vásárol az ember. Nagybanin majdnem fele az ár, csak fontos, hogy mikor odamész, már tudd pontosan, hogy mit akarsz és mennyi fogy el és milyen gyorsan mennek tönkre az ételek. Most nagyon élvezem ezt az életet és hálás vagyok a sok ups and downs -ért, ami tanított, felkészített, fejlesztett. Minden visszaesés után picit könnyebb volt újra "felülni a lóra", minden alkalommal jobb egy picit. Már nem bánom, hogy nehéz volt és hogy minden kudarcomat "világgá kürtöltem" ezen a blogon, mert egyszer majd segíteni fog másoknak, akik elkezdik.

Kedvenc téli reggelin

2016. február 12. Sose mondd, hogy soha 

-1 banán -2 körte -3 narancs Mindez összeturmixolva pici vízzel. Kijön belőle kb másfél liter turmix, mely aztán egész délelőttre takarmányom. Imádom!

Nincs visszaút

2015. december 29. Sose mondd, hogy soha 

A GYÜMÖLCSEVÉS NAGYON VESZÉLYES DOLOG!!! Mert hiányzik belőle valami? Nem. Mert elront egy életre a "rendes" kaják számára. Egyszerűen nem tudod élvezni a régi megszokott ízeket, ha már kellő ideig voltál tisztán. Legalábbis én ezzel küzdök már igazából hónapok óta. Hiába keresem, nem találom a régi élvezeteket.    Elhatároztam, hogy januártól újra hard core nyersvegán gyümölcskosztos leszek, mert hiányzik az a testi-szellemi tisztaság, amit február 1. és június 1. között megtapasztaltam, amikor tisztán nyomtam csak nyerset. Viszont: még 3 nap van hátra ebből az évből, gondolkoztam, mi lehet még, ami hiányzik. Eszembe jutott a majonézes szendvics. Szereztem olyat, amit régen imádtam. Szereztem mindenki kedvence típusú növényi sajtot és szendvicskrémet... de hiába. Már nem csak az a baj a főtt kajával, ahogyan utána érzem magam, hanem az is, ahogyan közben. Nem finom.    Megváltozott az ízérzékelésem és kiérzem a különböző mű cuccokat az ételekben. Zavar, hogy sós, zavar, hogy hagymás. Hetek óta konstans hányingerem van, amit nagyon kevés étel csillapít (nem vagyok terhes). Azt hiszem, a testemnek elege van. Itt az ideje, hogy az elmém és a mindennapos döntéseim összhangban legyenek biológiai valómmal. Majom-féle vagyok - és ezzel a világon semmi problémám nincsen:)      Miért fordultam vissza eddig a főtt kajákhoz? Első körben stressz-kezelés volt. Ideges voltam, megnyugtatott. Aztán hiányoztak a régi élmények. Aztán volt, hogy nem tudtam vagy nem akartam annyi pénzt költeni a kajámra, amennyit kell ebben az étrendben, ha élvezni akarom nem csak túlélni. Aztán az utóbbi 1-2 hónapban már direkte azért ettem bármilyen vegán ételt, amit megkívántam, mert meg akartam magamnak engedni. Dani biztatott, hogy éljem ki a főtt kajás vágyaimat, különben sosem múlnak el. Még főzött is nekem, noha ő maga már nem evett belőle. Szóval ettem mostanában mindenfélét. Még kávézgattam is párszor. A kávé felpörgető hatását élveztem. Csak aludni nem tudtam még 8-10 órával később sem. Nem érte meg. A kaják meg... csalódás csalódás hátán.    De mégis jó volt így. Mert minden alkalommal élesebben éreztem: nem esik jól. Mást akarok magamnak adni.Elhatároztam, hogy ez az utsó 3 nap még dőzsölés lesz... és most elkeserít, hogy nem sikerült. Nem tudom lenyelni a 3. szelet majonézes növényi sajtos szendvicset. Képtelen vagyok annyi ubit, parit, paprikát pakolni rá, hogy rendesen elnyomja azt a vacak műízt meg a sót. Hányni szeretnék... pedig meg akartam magamat ajándékozni. Frusztráló. De legalább nincs bennem további kétség. Eljött az ideje előre fele indulni el.

Körte turmix recept

2015. november 3. Sose mondd, hogy soha 

A fotóval elkéstem, mert már elfogyott, de a receptet megjegyeztem: - 500 g körte (csutkájáról levagdosott darabkák kerülnek a turmixba hámozás nélkül) - 3 banán - 3 dl frissen facsart narancslé Tökéletes az íze és nagyon gyorsan elkészül. Szuper őszi reggeli!

Drága déli gyümölcsök

2015. augusztus 20. Sose mondd, hogy soha 

Fontos kérdés, hogy mennyire lehet egy étrend környezetbarát, ha a bevitt kalóriák durván felét import gyümölcsökből viszi be, melyek szállítása jelentős terhet ró az amúgy is meggyötört ökoszisztémára. S ezzel egy időben az sem mellékes, hogyan tudja egy átlagember finanszírozni magának ezt az étrendet.    A kérdés számomra most különösen aktuális, mivel alig 5 nappal ezelőtt egy házibuliban első falatra beleszerettem az érett, édes mangóba. Azóta munka után mint egy drogos rohanok ahhoz az bizonyos zöldségeshez, ahol 990 Ft egy kiló és lepakolom az összeset, amit a polcon találok, általában 2 kiló csupán. Hazahozom, hogy másnap reggelire magában, illetve banánnal turmixolva élvezzem, de az utóbbi 2 napban, már este sem bírok magammal, éselfogyasztom vacsora előtt/­­helyett a felét.     Mivel ennyire kívánom, arra gondoltam, talán van benne valami, amire nagyon ki van éhezve a szervezetem, ezért megnéztem cronométerben, hogy mi van abban kerek 1000 g mangóban. (Mérni úgy lehet pontosan, ha leméred egészben, utána pedig leméred és kivonod belőle a héj és mag súlyát.) Tehát 1000 g mangó bevitele az alábbiakat jelenti: - 600 kalória - omega 3 zsírsav 0,5 g - omega 4 zsírsav 0,2 g - folsav (napi szükséglet több mint 100 %-a) - A vitamin (napi szükséglet közel 500 %-a - C vitamin (napi szükséglet közel 500 %-a) - E vitamin (napi szükséglet 60 %-a) - K vitamin (napi szükséglet 47 %-a) - B6 vitamin (napi szükséglet 92 %-a) - B3 vitamin (napi szükséglet 48 %-a) - magnézium (napi szükséglet 31 %-a) - réz (napi szükséglet több mint 100 %-a) - kálium (napi szükséglet 50 %-a) - foszfor (napi szükséglet 20 %-a) - mangán (napi szükséglet 35 %-a) - esszenciális aminosavak (napi szükséglet 15-50%-a között, kivéve a cisztin, ami nulla) Ami az árát illeti: Alig 2 órája vagyok ébren ma, de már bevittem mind a fenti sok tápanyagot és még két banánt turmixban, összesen majdnem 800 kalóriát, a napi szükségletem közel felét, ha nem sportolok többet, mint a reggeli jóga. Hozzáadva még a 2 banán árát, lehet ez talán 1100 Ft. Amikor automatás kávét ittam kakóscsigával, akkor csak 300 Ft volt egy reggeli, de nem hiszem, hogy volt abban bármi, amit a testem ténylegesen használni tudott volna. Az izgatószerektől (kávé, csoki, gabona) jól bepörögtem , rövidtávon hasznosnak éreztem, csak hosszú távon nem éri meg. Ami a környezetterhelést illeti: Jövőre egészen biztos vagyok benne, hogy Spanyolországban szeretnék lenni, amikor szezonja van. Egyelőre itt vagyok és megveszem azt, ami sokat utazott, ugyanígy a banánt, datolyát, fügét, avokádót és ananászt. Van bennem bűntudat emiatt. De nem olyan sok. Vegán étrenden élve eleve sokkal kevésbé terhelem meg életmódommal a bolygót, mint az emberek 95 %-a.    Amikor valaki meglát egy banánt, rögtön tudja, hogy ez messziről jött. De nagyon sok élelmiszer figyel a polcokon, amiknél nem jut ez eszünkbe, például minden, ami csokis, kávés, vaníliás... Aki beszól nekünk a banánturmixért, annak nyugodtan meg lehet mondani, hogy lesz szíves a saját hazatáján söprögetni. Mindenki tegye meg a világért és önmagáért, amit épp tud. Azért választom az import gyümölcsöt, mert mérlegelem az előnyöket és hátrányokat és ezt tartom legoptimálisabbnak hosszútávon. Meggyőződésem, hogy a bolygónak is az lesz a legjobb, ha az emberiség visszaáll a számára tökéletes gyümölcsalapú étrendre. Ahhoz, hogy ezt most a saját életemben megvalósítsam és képviseljem, szükségem van import gyümölcsökre. Igaz, nyár van és van bőven dinnye, barack, jön már a szőlő is, így most épp meg lehet oldani import nélkül is, de én mint kezdő, örülök mindennek, amivel sikerül megvalósítanom a kis kezdőknek való céljaimat, például, hogy meglegyen a szüskéges kalória, vagy megfelelő legyen az omega 3 és 6 aránya, vagy meglegyen elég bevitt kalcium. Utóbbiról cikk hamarosan!

Új kedvenc sali

2015. augusztus 18. Sose mondd, hogy soha 

500 g paradicsom 1 közepes cukkini 2 zöldpaprika 1-2 evőkanál darált lenmag kép majd később, pl holnap. most túl éhes vagyok:)

Szeretek enni!

2015. július 18. Sose mondd, hogy soha 

Gyerekkoromban rémesen rossz evő voltam. Sose bírtam sokat enni és nagyon-nagyon válogattam. Egyszer általánosban a német tanárnő beírt az ellenőrzőmbe, hogy "Anna a német óra kellős közepén kakaós csigát eszik" - erre anyukám és a nagyimék csak nevettek: hála az égnek, hogy eszik! Főzni se szerettem/­­tudtam és az egész evés téma egy szükséges rossz volt az életemben. Innen jöttem. Most viszont: szeretek enni! Imádom az itthon rám váró ételeket. Az a legnagyobb problémám, hogy nem tudok dönteni, melyiket egyem, mert mind olyan tökéletesen finom! Van isteni őszibari, van  édes magyar dinnye és egy adag saláta-hozzávaló: paradicsom, uborka, paprika és avokádó. Mindegyikhez kedvem van, de egyszerre persze nem lehet, melyikkel kezdjem? Hatalmas problémáim vannak, mint látható... :) Apropó: avokádó. Nem tudtam, hogy szeretem. Sokáig kesutejföllel ettem az esti salit, majd anyagi megfontolásból átálltam a napraforgó tejfölre és jól elvoltam vele, bár tudtam, hogy nem a legideálisabb magot enni minden nap. Pár napja Petra hozott egy szép érett avokádót, hogy azt tegyük a saliba felkockázva. Nekem végem. Elvesztem. Megint beleszerettem valami drága dologba... De biztos, hogy jobb innen szerezni a zsírt, mint magokból, szóval a testem hálás lesz. Az egész napi kajám tegnap is és ma is két ezer forint volt. Ha egy hónapra számoljuk, 60 lesz és az nem éppen kevés. De ugyanazt tudom erről írni, amit már oly sokszor: nem kell kávé, cigi, alkohol, arckrémek, dezodor, tusfürdő, fejfájás csillapító és nem mellesleg: egészséges és fiatal maradok még sokáig. Innen nézve nem tűnik drágának. Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt az utat és nem adtam fel, legalábbis sosem végleg ;)

"Szeretem a konyhám" képek

2015. április 12. Sose mondd, hogy soha 

Rég nem jelentkeztem, mert igazából semmi változás. Minden szuper. Szeretek így élni. Néha nosztalgiám van régi ételekre, de ez picit olyan, mint a monogámia. Lehet, hogy megkíván az ember mást is, de ha egyszer eldöntötte, akkor hű marad.    Szeretek benézni a hűtőbe egy bevásárlás után.. pedig most nem is olyan jó, mert szerelőnél van a kocsi, nem tudtam biopiacra menni, csak vacak zacskós zöldeket kaptam, de nekem még így is tetszik:) Hülye voltam, mert Dóri felajánlotta, hogy hoz nekem biopiacról zöldeket, de akkor még azt hittem, szombatra lesz autó. Sebaj, túléltem már korábban is a zacskós zöldet. Annál jobban fog esni jövő héten az Igaz;)     Legalul répa és brokkoli a kutyakajába lesz. Alulról a második polc az állatoké, ott van a nyuszi fehérrépája és Matilda paradicsoma. Felette áznak a datolyák a turmxihoz és a magok az esti magtejfölhöz. A paradicsom, az ubi és a paprika az esti salit gazdagítja. Ha már a hűtőt fotóztam, eszembe jutott az éléskamra polcot is. Itt van pár főzni való, mert a kutyák nem nyersek, csak vegánok, ezért kell nekünk lencse, csicseriborsó, köles, rizs... Ami nekem van: datolya, dió, napraforgómag, szárított paradicsom, mazsola, kókuszreszelék, brazil dió, mandula. Jobbra pedig Matilda imádott kendermagja van. ...és így vártam ma a vendégeket, akik nem nyersevők, csak pár hónapja vegánok. Aggódva kérdezték, hogy ha csak gyümölcsöt eszem, akkor honnan a protein? Azt hittem, viccből kérdezi, nevettem, aztán leesett, hogy komolyan gondolja. Kezdőként sok dolgot nem tud még az ember, nagy kerek hitetlenkedő szemekkel néztek rám, amikor mondtam, hogy protein a gyümölcsökben is van, kb 10%, ami pont annyi, amennyi kell. Hát, ha nekem nem hiszik el, majd elhiszik másnak:) Mindenesetre nagy élvezettel falatozták a gyümölcsöket.

Búcsú a Máktejtől

2015. március 20. Sose mondd, hogy soha 

Kedves Máktej!!    Életemben és fejlődésemben betöltött szereped vitathatatlan. Pár napja azonban nem hiányzol. Amíg veled éltem napjaimat (több mint egy hónapon át szünet nélkül), addig a zsírbevitelem nem nagyon ment 20, de még 30 kalóriaszázalék alá sem. Nem miattad, hanem mert voltál Te és volt az Esti Sali. Ne vedd a lelkedre, de Őt választom, nem Téged.     Ráadásul azt figyeltem meg, hogy nincs is szükségem Cronométerre, hogy tájékoztasson róla, hogy túl magas a zsírbevitelem. A bőrömön érzem, tapintásra. Ha előző nap nem ittalak, csak az esti salit nyomtam be az olajos magvakkal, akkor puhább, babaposisabb az arcom. Veled ragacsosabb. Furcsa, de tényleg így van. Most már napok óta nem áztatlak be, mert már nem arra kelek, hogy Téged akarlak. Szerepedet átvette az epres banánturmix, alias Best Breakfast Ever. Nem olyan gazdaságos, mint te voltál, de sokkal jobban érzem magam tőle. Néha majd visszatérek hozzád egy-egy alkalommal, mert máig nagyon szeretlek, csak nem minden nap. Maradok tisztelettel: B.A.

Egy éve kezdődött

2015. március 11. Sose mondd, hogy soha 

    Emlékszem, úgy kezdődött, hogy Dani elmesélt egy vicces részletet Viktoria Boutenko egyik könyvéből, amin nagyot nevettem és azt mondtam, ez érdekelne. Dani hamarosan elhozta a könyvet és egy átlagos hétfő reggelen elkezdte felolvasni. Két fejezet elég volt, hogy döntsek. Kiöntöttem a maradék kakaómat a lefolyóba és közöltem, hogy mától nyers vegán leszek. Aki olvasgatta korábbi blogbejegyzéseimet, tudja, hogy ez nem volt ilyen egyszerű, távolról sem. Sokszor gyengültem el és estem kétségbe és estem vissza és kezdtem újra. Hosszú volt ez az egy év. Nehéz volt, de izgalmas is. Szeretem a kihívásokat és ez az volt, a javából. S talán még nincs is igazán lejátszva a meccs. Bár tény, hogy mostanában egyáltalán nem vágyom nem nyers ételekre. Hétfőn például egy vegán társunk, Bálint szülinapját ünnepeltük. Volt istenien kinéző vegán torta és még pár extra szelet süti, köztük a régi kedvencem, a Sacher totra az Édes Élet cukiból. Ránéztem és nem éreztem semmit. Mintha egy nagyon régi pasimmal találkoztam volna, hiába látom, hogy ugyanaz az ember, nem érzek már semmit. Ez a szerelem már elmúlt. Őszintén megmondom, nem gondoltam az elmúlt egy évben, hogy valaha így fogok érezni. Volt az asztalon nagyon finom aszalt szilva és datolya és azokkal teljesen elégedett voltam, jól éreztem magam a buliban és senki nem izélgetett. Mert a vegán barátok már csak ilyen jófejek:)     Nagyon-nagyon sok segítséget kaptam, természetesen elsősorban Danitól, de másoktól is. Sokaknak lehetek hálás, akik segítettek ezen az úton és legszívesebben mindenkinek megköszönném egy öleléssel és egy nagy tál salival. Bár a sztori utolsó szereplője, a macska, aki meglépett február elsején, valószínűleg nem díjazná a salátát:) Nem vagyok egy éve nyers, épp hogy elmúlt egy hónap még csak,  de valahol ez a mai mégis egy szülinap. Happy Birthday, Elhatározásom!

Rózsaszín turmix

2015. február 19. Sose mondd, hogy soha 

    Új szerelmem a rózsaszín turmix. Gyorsan kész van és nagyon gyorsan lecsúszik, viszont el vagyok vele egész délelőtt. - 1 banán  - 1 marék áztatott datolya  - 1 alma  - 1 marék a mirelit piros gyümölcsből.     Luxusnak, magamnak szánt ajándéknak érzem a piros gyümit, pedig igazából nem veszés. Egy zacskó kb 700 Ft és nekem eltart 5-6 napig, szóval igazán nem nagy luxus tartani a frigóban egy-egy zacskót.    Alig várom a nyarat, hogy lefagyasszak egy csomó érett, olcsó, lédús piros gyümit - ahogy azt Dani tavaly nyáron is megtervezte, csak hülye öltenek tartottam...:)  Hát, nekem se lehet mindig igazam:)

Minta napok

2015. január 13. Sose mondd, hogy soha 

Újra rendesen szeretnék enni, mert úgy jobb és mert hosszútávon szeretnék egészséges lenni. Ehhez egy segítség magamnak és talán másoknak is, hogy visszanézek a tavalyi évből olyan napokat, amikor eleget ettem és csak nyerset. A Cronometer-ből könnyen kibányászom az adatokat. Hát, lássuk! Egy 1980 kalóriás nap decemberben: - 1400 g narancslé - 70 g madársaláta - 800 g pomelo - 400 g mandarin - 200 g király datolya - 50 g mazsola - 20 g dió Egy 1896 kalóriás nap decemberben: - 800 g narancslé - 900 g mandarin - 200 g király datolya - 50 g mazsola - 40 g kesudió - 100 g rukkola - 2 db közepes paradicsom - fél citrom - 2 gerezd fokhagyma Egy 2450 kalóriás nap októberből: - 700 g narancslé - 18 db király datolya - 100 g száraz datolya - 400 g paradicsom - 80 g kesudió - 20 g napraforgó nap - 100 g rukkola - fél citrom  - 2 gerezd fokhagyma Egy 2237 kalóriás nap októberből: - 2200 g narancslé - 100 g száraz datolya - 180 g aszalt füge - 100 g paradicsom - 100 g rukkola - 80 g kesudió - 1 db brazil dió Egy 2200 kalóriás nap szeptemberből: - 1700 g narancslé - 6 db banán - 200 g száraz datolya - 50 g kesudió - 200 g paradicsom - 200 g fejes saláta - fél citrom - 2 gerezd fokhagyma Egy rekord nap, 2603 kalória szeptemberből: - 500 g narancslé - 1000 g szőlő - 3 banán - 200 g szárazdatolya - 100 g füge - 2 db brazil dió - 250 g paradicsom - 200 g saláta - 70 g kesudió - fél citrom, 2 gerezd fokhagyma Kissé hihetetlennek tűnik, hogy ennyit meg bírtam enni, de ha beírtam a cronométerbe, akkor biztos úgy volt, és ha egyszer képes voltam rá, akkor képes vagyok rá. 

Második nekifutás

2014. november 3. Sose mondd, hogy soha 

Jó sok pizzát ettem az elmúlt hetekben. Sok mirelit szilvás derelyét, krumplit, sütiket, éttermi kaját. Nagyon finom volt. ÉLveztem! De ugyanakkor sokkal nehezebb így futni, fájogat a fejem, ha nem iszom eleget kajálás előtt, romlott az emésztésem, idegesebb vagyok megint és valami fura viszkető kiütés kínoz két hete. Úgyhogy most, hogy kiélvezkedtem magam, megpróbáljuk még egyszer a tiszta étkezést. Továbbra sem pályázom a nyers vegán cimkére. Az étrendem 3 alapja: gyümölcs, zöldség és sült krumpli:) Tojok a szabályokra, azt eszem, amitől jól érzem magam. Továbbra is keresem, mi az. Most épp itt tartunk. De ezt itt most nem pakolom ki sehova a fészbukkon, mert akkor megint bestresszelne, hogy ki mit gondol rólam, legjobb, ha nem olvassa senki, aki mégis, pszt.

Folyt.....

2014. szeptember 27. Sose mondd, hogy soha 

Ma Budapesten voltam fenntarthatósági napon. Megint egész nap együtt vegán aktivistákkal és megint nem ettem semmit, amit ők, csak kentem a szendvicseket, amik igazából már nem vonzottak, s ott volt velem a kedvenc datolyaturmixom. De amikor Dani megjelent azzal, hogy megint evett főtt kaját, pont azt a vegan gyrost, amire úgy ráizgultam múlt vasárnap, akkor egyszerűen elbőgtem magam ott mindenki előtt.... Ha nem lennék hónapok óta nagyjából stabilan gyümölcsevő, akkor ez egy hisztis-megsértődős konfliktus lett volna. Így csupán egy pár perces őszinte és tiszta könnyzuhatag volt, amiben benne volt minden elkeseredésem, magányom, meg nem értettségem. Aztán megnyugodtam és folytattam a munkát. Ezért szeretem ezt az étrendet. Ezért a lelki nyugalomért, elmebeli tisztaságért. De ami a vegán aktivizmust illeti, egyszerűen azt érzem, hogy nem bírom tovább. Vagy-vagy. Vagy aktivizmus ezerrel, vagy nyersevés. Pont emiatt nem tudok mit kezdeni azzal, hogy az emberek szeretettel buzdítanak, hogy hagyjam a fenébe a nyerset és egyek amit akarok, mert szeressem magam. De hát pont fordítva van! Ha szeretem magam, akkor választom a nyersevést. Ha viszont önzetlen vagyok, akkor hagyom a fenébe és élek úgy, hogy többet tudjak adni. Mert így már nem tudok. Megőrülök az illatoktól és a kirekesztettség érzésétől. Nem tudok filmklubot szervezni, mert nem akarok ott lenni a sok kaja között, ahol megint nemet mondok dolgokra, mintha húsevők között lennék. Nem akarok ott lenni és a saját eseményemen kívülállónak érezni magam. Nem önkínzásból választom a gyümölcsevést, hanem mert jót akarok a testemnek. Nem azért mondok nemet, mert bántani akarom magam. Azért mondok nemet, mert nemet akarok mondani. Szeretnék elvonulni az emberektől, és inkább csak írni. Sokat jelent számomra, hogy az emberek szeretik olvasni a posztjaimat, mert pici korom óta szerettem volna író lenni. Szeretnék most sokat kijárni a Noé menhelyre ismerkedni állatokkal és írni róluk és közben sokat lenni egyedül, újra minden nap futni és tisztán étkezni és megszilárdítani az új szokásaimat, aztán ha már elég fixnek érzem, akkor menni újra emberek közé. S mivel ezt szeretném és ez az én életem, most ez lesz.

Legjobb barátom, a Cronometer

2014. szeptember 23. Sose mondd, hogy soha 

Persze, persze, nem a legjobb, inkább csak a legújabb. De azért nagyon jó barát! Mindig tud újat mondani, valami meglepőt, ugyanakkor hihetőt. Íme Kroncika: www.cronometer.com    Ez egy olyan oldal, ahol gmail felhasználóként minden különösebb megerőltetés nélkül tudsz saját fiókot nyitni, ahova naponta szépen bepötyögöd, hogy mit és mennyit ettél, ő pedig egy szemvillanásnyi idő alatt kiszámolja neked, hogy hány kalória, mennyi fehérje, milyen aminosavak, mennyi zsír, milyen zsírsavak, milyen vitaminok és ásványi anyagok kerültek a szervezetedbe. Adatai az USDA adatbázisaira épülnek, amit itt találsz meg. Nagyon ajánlom mindenkinek, aki kezdő, mint én, hogy írogassa össze, mit evett napközben és este dobja be ebbe a kis okoskába. Apropó, okos telefonokra letölthető alkalmazásként, úgyhogy még pc-t sem kell hozzá bekapcsolni.    Be lehet vinni a napi testmozgást is, aminek szintén kiszámolja a kalória igényét és készségesen levonja a kalóriabeviteledből, ha arra vagy kíváncsi. Csodásan cáfolja a fehérje mítoszt azáltal, hogy nyilvánvalóan kimutatja, hogy semmilyen esszenciális aminosav nem hiányzik a gyümölcsevő étrendből. Ma eddig 8 dl narancslét ittam pár deka zöld salival és máris azt mutatja, hogy mindegyikből bevittem kb 10%-át a szükségesnek. 

Heti mitettem

2014. szeptember 23. Sose mondd, hogy soha 

szept. 16. kedd 6dl zöldturmix (narancs, fejessali), 30 dkg aszalt füge, 80 dkg szőlő, 3 banán, 60 dkg paradicsom, 45 dkg zöld saláta, 3 dkg kesu FUTÁS: 7 km szept.17. szerda 1,2 l zöldturmix (nari, sali) /­­ 10dkg aszalt füge /­­ 80dkg szőlő /­­ 10dkg füge /­­ 4 banán /­­50dkg pari, 15dkg sali, 5 dkg kesu FUTÁS: 8 km szept. 18. csüt. 1l zöldturmix /­­ 1/­­5 kg barack /­­ 20 dkg aszalt füge /­­20 dkg datolya turmix formában /­­ 40 dkg paradicsom 5 dkg kesudió, zöld saláta mindez a Cronometer szerint 2200 kalória FUTÁS: 6,5 km szept 19. péntek 9dl zöldturmix, fél kg nektarin, 6 banán, fél kg paradicsom, 20-30 dkg saláta, kesudió, napraforgómag - 1700 kalória, nem jól sikerült nap ebből a szempontból szept. 20. szombat fél l narilé 20 dkg fejessalival /­­ 1kg szőlő /­­ 3db banán és 10dkg füge/­­ 20dkg datolya turmixolva /­­ 25dkg paradocsim, 20 dkg jégsali és 10dkg kesudió - futás nuku, ma a nap szaladt el, nem én:)

Csokipuding málnakoszorúval

2015. november 4. Sose mondd, hogy soha 

Gyors, egyszerű, és bármikor lehet enni. Nem igazi csoki, csak karob, ami azt jelenti, hogy nem pörget fel, elalvás előtt is jól esik, de most épp ebédre eszem. Általában utálom a karobot, de datolyával tényleg finom - valaki mondta pár napja ezt nekem, sajnos nem emlékszem ki, de nagyon hálás vagyok neki! Szóval annyi az egész, hogy pici vízzel összeturmixolni a karobot a datolyával (vagy előző nap beáztatva olcsó datolyát, vagy puhát, frisset használval). Ha túl híg lett, pár kávéskanál finomra darált lenmag még belefér, nem rontja el az ízét és az omega 3 jól jöhet. A tetejére pedig szép kis koszorút, vagy bárilyen formát ki tudunk rakni mirelitt málnából - legalábbis így noveberben én itt csak fagyasztotthoz jutok hozzá. Tipp: Ha hozzáöntjük víz melllé/­­helyett azt a levet, ami a málna felolvasztásakor keletkezik, akkor lesz csak igazán finom! - 15 db puha datolya - 2 evőkanál karob por - 20 dkg málna (vagy amit akarsz!) Képek hamarosan!

3000-es nap

2015. október 25. Sose mondd, hogy soha 

 Mostanában napközben feljegyzem mit és mennyit ettem és este vagy másnap reggel bepötyögöm a cronometer-be kíváncsiságból. Pár nappal ezelőtt egészen megdöbbentő számot dobott ki a kalóriabevitelemre: 3000! Nőként, kezdő gyümölcsevőként ez nekem hatalmas siker. Emlékszem, valaha a 2000 is elérhetetlennek tűnt. Most mégis bement egy nap alatt 3000 és az a szép, hogy fel se tűnt. Ettem ami jól esett és jól voltam. Nagyjából így nézett ki: 2 turmix reggel, utána banán ebédre, délután datolya, este saláta. - 1/­­2 l narancslé - 4 körte - 2 banán  - 1 banán - 1 mangó -  3 banán - 15 datolya - 6 medjool datolya és 1 uborka - 3 paradicsom - 1 avokádó - 1 evőkanál lenmag dara - 1 ubroka - 2 paparika - 200 g konzerv kukorica (ez az egy, ami nem nyers, mostanában rákaptam sajnos) Zsírból származó kalóriabevitel 13%, ami nagyon jó így kezdőként. Minden vitamin jóval meghaladta a napi ajánlott bevitel 100%-át, kivéve az E vitamint, ami 83% lett így. Omega 3 és 6 aránya 1:3. Fehérjék szintén majdnem mind 100% fölött, kivéve párat, ami 80 körüli. Magnézium, cink, mangán, foszfor, réz... minden 100% felett, kivéve a kalciumot és a vasat, ami konstans probléma, 50% körül mozog az étrendemben és ez nem tetszik. Tudom, hogy leveles zöldeket kéne ennem vagy salátába, vagy turmixba, de semmi kedvem hozzájuk. Rá kéne vennem magam... Hát, most itt tartunk.

Egy nap bevitt tápanyagok

2015. augusztus 18. Sose mondd, hogy soha 

Újra elkezdtem pár napja, hogy esténként beírom a Cronometer-be, hogy miket ettem, s lesem lelkesen, mit ad ki, miből mennyit vittem be. Érdekességképp a mai napom: 100 g aszalt füge (reggeli) 100 g medjoul datolya (tízórai) 1 kígyóubi megpucolva 1000 g őszibarack (napközbeni) 1000 g szőlő 500 g paradicsom (vacsi) 1 cukkini 2 paprika 1 avokádó 1 ek lenmag dara 100 g aszalt füge (desszert) Mindez összesen:  - 2340 kalória (5 % fehérjéből, 12% zsírból, 83 % szénhidrátból) - omega 3 zsírsav:  2,1 g       omega 6 zsírsav:  5,2 g - esszenciális aminosavakból majdnem mind 100% fölötti a napi ajánlott bevitelnek, többi: 80% - vitaminok (A,C,D,E,K, Folsav, B1, B2, B3, B5, B6) mind jóval 100% fölött - B12 0%, de ezt tablettában veszem be - D 0%, de ezt napozással oldom meg - ásványi anyagok: réz, magnézium, magán, foszfor, kálium 100%, vas 90%, kalcium 74%, cink 95% Mindezek közül a kalciummal vagyok egyedül elégedetlen, ezért holnaptól megint beiktatok mákot. Megnéztem előre, hogy 50 g mák elfogyasztásával már bőven elég kalciumot fogok bevinni. Az avokádót kihagyom, mert úgyis drága és nehéz érettet találni, így a zsírbevitel sem megy  majd sokkal feljebb a mákkal együtt sem.

Enni akarsz vagy drogozni?

2015. augusztus 6. Sose mondd, hogy soha 

   Valójában ez itt a kérdés. Itt dől el, hogy valaki tud-e gyümölcsevő lenni. Mit akarsz valójában: enni vagy drogozni? Nagy tévedés, hogy az emberek többsége táplálkozik, amikor leül az asztalhoz!! Valójában drogoznak. Izgatószereket visznek be a testükbe, ami különböző érzeteket kelt az agyukban, élményeket élnek át, sisteregnek a kis idegközpontok és tök jóóóó. Amikor valóban táplálkozol, az egészen más érzés. Konkrétan, elnézést, ha ezzel sokakat kiábrándítok, de olyan semmilyen érzés. Néha öröm és élvezet, amikor olyan igazán-igazán tökéletes érett édes lédús barackra találsz, vagy bármire, amit te szeretsz, de többnyire valahogy olyan, mintha bizonyos értelemben nem is ennék. Nincs meg a 32 év alatt megszokott érzés az agyamban. Mert csak táplálkozom, nem drogozom. Ápolom a testem, mint mikor valaha régen testápolót kentem rá. Nem rossz érzés, de semmi extra nem történik az agyban. Amikor abbahagyjuk a drogozást, hiányzik. Azt hiszem, ez történt akkor is, amikor az első próbálkozásaimból visszaestem, csak nem ismertem fel. Azt hittük, az a baj, hogy nem tudok eleget enni, elég kalóriát bevinni, de nem. Most nagy örömet okoz a felismerés, hogy valójában nem X vagy Y kaja hiányzik, hanem a sistergés az agyamban. Élvezem a tisztaságot, a békét. Egyre nyilvánvalóbb, hogy amikor szarul voltam lelkileg - és ez nem volt ritka dolog az elmúlt 32 évben - az szorosan összefüggött az ételek droghatásával.  Tragédiák sajnos előfordulnak és az állatorvosi életmentés nem olcsó, úgyhogy eléggé kifogytam a pénzből pár héttel ezelőtt és voltak napok, amikor kenyeret, rizst és krumplit fogyasztva spóroltam, de szörnyű fejfájásaim lettek tőle és persze újra átéltem a droghatást, amiről ez a cikk szól. Jó tapasztalat volt, de úgy döntöttem, inkább verem magam tartozásba, mint hogy táplálék helyett drogozzak. Gyümölcsöt vagy semmit!  Találtam egy zöldségest kicsit messze tőlünk, ahol egész olcsó a barack, a szőlő, meg egy másikat, aki 200-ért ad pöttyös banánt és az olcsó avokádóért most még a tescoba is hajlandó vagyok bemenni. Szóval ez, amit itt láttok alig több, mint 2000 ft és ez a mai kajám: 1 kg érett őszibarack, 0,7 kg érett sárgabarack, 1 kg pöttyösödő banán, 1 kg zöld szőlő, 1 ubi, 1 paprika, 1 avokádó, pár szem paradicsom, 1 tálka szeder, ami ajándék volt a zöldségestől és az esti salira jön majd még darált lenmag is az omega 3 miatt. A Cronometer-be beütve kijön, hogy az így 2270 kalória és 16%  a zsírból származó kalória bevitel. Nekem ez így most megfelel. Majd zöldeket szeretnék újra sokat enni, ha lesz rá keret. De így most ez tökéletes és finom.   

3 hónapja nyers

2015. május 1. Sose mondd, hogy soha 

Hol is kezdjem... ? Tavaly ilyenkor, amikor tájékozatlan és gyakorlatlan kezdőként botladoztam, zavart, hogy túl sok időt és energiát igényel ez a fajta étkezés. Nem akartam, hogy a napjaim fele a kajálásról szóljon, annyi más dologra kell idő és energia. Most így 3 hónap stabil nyerskoszt után pont az ellenkezőjét érzem (végre!): teljesen háttérbe szorult az életemben az étkezés. Rutinból megy, nem figyelek már rá, és így jóval több energiám marad más dolgokra. Mert annyira egyszerű, letisztult étkezés ez! Nagyon szeretem! Napi rutin: Reggel megcsinálok kb 3 liter gyümölcsturmixot magamnak és ugyanannyit Daninak is, ennek hozzávalói változóak, de alapvetően: banán, datolya, spenótlevél, alma, körte, mangó, piros gyümölcsök változatosan. Bepakolok egy dobozkába rágcsálnivalót napközbenre: datolya, aszalt szilva, dió, néha áfonya is. Este pedig nagy adag paradicsomos saláta napraforgótejföllel, néha uborkával, paprikával, sok-sok zöld levéllel. Korábban sosem volt sikerélményem a konyhában. Tehetségtelennek bizonyultam a főzésben, sütésben. Valahogy sose éreztem az arányokat és ahhoz meg nem volt elég önfegyelmem, hogy precízen lekövessek egy receptet. Most viszont folyton sikerélményem van: szuperek a turmixok és a saláták, amiket összedobok. Pedig nem nagyon figyelek oda, csak úgy simán tök jók és kész. Sokkal egyszerűbb, természetesebb így és élvezem is! Biztos, hogy drágább ez így, mint egy átlag otthon főzős vegán étrend. De az is biztos, hogy nem költök gyógyszerre, fájdalomcsillapítóra, arckrémre, dezodorra és még egy sor másra. Ha megkérdezed az embereket, mi a legfontosabb, 90%-ban azt mondják, az egészség. De mégis csodálkoznak, ha valaki erre költ a legtöbbet. Én nem szoktam az egészséget a legfontosabbnak tartani. Szerintem a legfontosabb az őszinteség, a bátorság, az együttérzés. De ezek nem kerülnek pénzbe. Az egészség igen. Ez van. Továbbra is minden egyes nap újra és újra nemet mondok a csábító főtt ételekre. Nap mint nap újra és újra meg kell hozni a döntést. Szinte látom magam előtt a mérleget ilyenkor, aminek egyik oldalán az élvezet ücsörög (falafel,növényi sajt, növényi tejszín, pizza, hambi, lasagne, spenótos penne, sütik hada... - avagy Kozmosz, Hummusz bár, sarki falafeles, Édes Élet cuki, Napfényes étterem...) , a másik oldalon pedig mindaz, amit tanultam és főleg amit megtapasztaltam a gyümölcsevésről. Nem jó szó az, hogy ,,nemet mondok. Nem mondok semmit. Nem próbálom elnyomni magamban a vágyat. Hagyom, hogy legyen és magától elmúlik idővel. Nem fordítom el a fejemet az ételektől, amik mellettem illatoznak, sőt, belélegzem az illatukat és élvezem. Hagyom, hogy a vágyakozás megszülessen és elhamvadjon bennem. Már három hónapja beválik. Tavaly ilyenkor ugyanígy meg volt a mérleg, csak nem volt még annyi tapasztalat a jobb oldali serpenyőben. Így most már lazán lenyomja. Vágyom az élvezetre, de nem vágyom arra, amit utána érzek a testemben. Aki nem próbálta még tartósan a gyümölcsevést, el sem tudja képzelni, mennyire könnyedén, tisztán is érezheti magát az ember. Elindulok futni és alig tudom abbahagyni, reggel magamtól ébredek óra nélkül, nem kell se kávé, se tea. Sőt, igazából vizet inni sem szoktam, mert a gyümölcsök bőven eléggé hidratálnak. Szeretném elmondani mindenkinek, hogy ez milyen jó így. De közben tudom, hogy milyen nehéz volt az átállás és sok embert ismerek, aki elkezdte és útközben visszafordult. Szeretném megtalálni a módját, hogy segíthessek másoknak. Holnap, ha minden jól megy, elkezdem a videóblogot receptekkel!

Kerek két hónapja nyers koszton

2015. április 1. Sose mondd, hogy soha 

Ma vagyok 2 hónapos nyers :) Ez alkalomból visszatekintés és helyzetjelentés következik. Tavaly március 12-én határoztam el, hogy nyersvegánként élem tovább napjaim. Ezt követte közel 11 hónap próbálkozás, visszaesés, újrakezdés, bukdácsolás, ami alatt sokat tanultam magamról és az étkezésről is. S most február 1 óta fixen, visszaesés mentesen eszem csak nyers gyümölcsöt, zöldséget és magokat. (Saját kompromisszumom, hogy a fagyasztott gyümölcsöket  a nyersek közé sorolom, noha szigorúan véve nem azok.) turmix alapanyagok összekészítve Hogy miket eszem? Változó, de mostanában nap közben főleg gyümölcsturmixot banánból, almából, datolyából, fagyasztott piros gyümölcsökből, egyre több friss spenót levéllel zöldítve. Mellette néha aszalt szilva+datolya+dió kombót nassolok. Este pedig jön a várva várt nagy tál saláta paradicsommal, uborkával, és öntetnek a kedvenc magtejfölöm fokhagymával, citromlével napraforgómagból és pár szem mandulából. Drágának hangozhat, de összességében nem költök többet élelmiszerre, mint korábban, mert annyi minden kiesik, például a kávé, az édességek, meg ilyenek. Nincs rájuk szükségem. A nyers étkezéssel összefüggésben nincs szükségem ezen kívül fejfájás csillapítókra és arckrémekre. Tegnap bőrig ázva, csontig átázott cipőben töltöttem 3-4 órát este, rázott a hideg, biztos voltam benne, hogy lebetegszem, de semmi. Erősebb, egészségesebb, nyugodtabb vagyok így, mint korábban. Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy az étkezés önmagában még nem elegendő. A testmozgás épp ugyanilyen fontos.  Reggelenként futok 15-20 percet közepes tempóban a kutyákkal és utána végigcsinálom először ezt a 10 perces kis jógavideót  utána pedig ugyanattól a szimpatikus hölgytől egy picit húzósabbat, ezt a másik 10 perces gyakorlatot.  Kezdetben csak 5-10 perc futás volt és csak a könnyebbik jóga sor, az is bőven elég volt, de szép lassan növelem, talán még fogom is, de ez most így számomra tökéletes. Nagyon szeretek így élni. Szerencsésnek érzem magam, hogy megkaptam mindazt a hatást és segítséget, ami kellett. Hálás vagyok sokaknak. A teljesség igénye nélkül például Timinek a motiváló blogjáért és a máktej receptért, Mirának a könyvért, ami alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan magamhoz viszonyulok, Bettinek a magtejföl receptért, és persze Daninak, nagyon hosszú lenne felsorolni mi mindenért. egy gyümölcsevő kolléga:)Szeretném elmondani másoknak, hogy mennyivel jobb így élni, mert nagyon elszomorít, amikor azt látom, hogy az emberek milyen rosszul érzik magukat a testükben. De tudom, hogy ez az étrend vadul hangzik és nehéz is az átállás. Szeretnék segíteni is. Az új tervem, hogy ha Dani ráér májusban segíteni nekem, akkor csinálok videócsatornát a témának, mert angolul rengeteg van, de magyarul nem nagyon láttam még. Olyat szeretnék, ami egyszerű, ami kezdőknek való, mint ez a blog is. Nem vagyok szakértő, tanuló vagyok, de szerintem az jó kiinduló pont, hogy nincs tanár és tanító, hanem mindannyian tanulók vagyunk. A lényeg, hogy egy-egy rossz élmény vagy sikertelenség miatt ne adjuk fel, bocsássuk meg magunknak a tökéletlenséget és haladjunk tovább előre. Ha én gyümölcsevővé tudok válni, én aki nem szerettem se a paradicsomot, se az almát, se a banánt, sőt ha nem volt muszáj, még vegánként is akár hónapokig nem ettem gyümölcsöt azelőtt... szóval ha nekem sikerül, akkor bárkinek sikerül. Ha szeretné :)

Best breakfast ever

2015. március 20. Sose mondd, hogy soha 

(kép netről lopva, az enyém nem lett ilyen szép)A recept ott kezdődik, hogy bemész a spárba és megveszed a fagyasztott epret, akkor is, ha 500 huf egy negyed kiló, mert szereted magad és megérdemled. (Ezen a ponton el is búcsúzunk azoktól, akik szerint a fagyasztott cucc nem nyers, igazuk van, de én most itt tartok.) Szóval megveszed a 2000/­­kg epret, mert bár most már lehet kapni görög epret frisset 1800/­­kg áron, de az messze nem olyan finom, próbáltam. Dóri ajánlotta ezt a bizonyos hűtőset és nehezen szántam rá magam, de nem bántam meg;) Következő lépés: hajnalban, amikor a pofátlan kutyája felébreszt, vedd ki a frigóból azt a bizonyos dobozka fagyasztott epret. Így mire végképp elbúcsúzol az álomvilágtól aznapra, ott fog várni turmixolható állapotban. Amikor pedig eljön a reggeli ideje, egyszerűen csak turmixold össze ezeket: - 2 közepes banán - 1/­­4 kg eper - 50 g datolya - mert van, aki édesen szereti A Cronometer szerint ez így közel 500 kalória. Van benne jó sok C vitamin és magnézium. Enjoy.

Már 3 hete

2015. február 22. Sose mondd, hogy soha 

rájöttem,  lehet variálni a kupakokat:)Nagyon boldog vagyok, mert 3 hete kezdtem és tök komolyan nem ettem semmi olyat, ami ne lett volna nyers (kivéve a zabpelyhet, amit állítólag hőkezelnek, de ezen nem szeretnék keménykedni most magammal). Magam is alig hiszem el, hogy ez most ilyen könnyen megy, azok után, hogy korábban mennyit szenvedtem a kísértésekkel. Mostanában néha átszalad egy-egy étel ötlete az agyamon és azzal a lendülettel, ahogy bejött, el is engedem és arra gondolok, hogy mennyire szeretem a reggeli máktejet, vagy az esti salimat. Egy átlagos nap mostanában így néz ki: - 5-6 dl máktej, amiben pár evőkanál mák és 15-20 db beáztatott datolya van összeturmixolva és leszűrve - máktej leszűrése után maradt mák egy fél marék mazsolával és citromlével összekeverve - 1 sárgarépa lereszelve, citromlével, 1 kígyóubival (pucolva, karikázva) - turmix: 1 alma, 1 banán, 1 marék mirelit piros gyümölcs, 10-15 beáztatott datolya - esti sali: 2 paradicsom, 1 kígyóubi, valamilyen leveles saláta és valamilyen olajos mag (kesudióból tejföl, vagy szezámmag darálva) és 1 db szárított paradicsom - néha, ha éhes vagyok még sali után: zabpehely és mazsola leöntve meleg vízzel - hamar beszívja a vizet és mint egy sűrű tejbegrízt lehet nyammogni:) Nem mondom, hogy tökéletes, mert sokkal több gyümölcs és zöld kéne és kevesebb zsír, de most ezzel is boldog vagyok. Mindjárt letelik az első hónap és a másodikban már tovább lépünk a több gyümölcs és zöld irányába.

Megint nyers. Máshogy.

2015. február 14. Sose mondd, hogy soha 

Január utolsó napján csömört kaptam a kávétól és a junk food-tól, amiken éltem. Elhatároztam - sokadszorra - hogy februártól váltok. Nem volt ez valami komoly elhatározás és valószínűleg meg sem valósult volna, ha nincs A MACSKA.... Őkandúrsága február elseje előtt 3 nappal került hozzánk. Kóborcica volt, most gazdikereső, s nem saját mentésem, hanem az alapítványé, ahol ideiglenes befogadó vagyok. Vagyis felelősséget vállalok egy-egy cica ellátásáért, amíg gazdit nem találnak neki. Nos, ez a cica fogta magát és február elseje hajnalban meglépett. Nem részletezem, mit éltem át aznap, inkább elfelejteni szeretném, lényeg a lényeg, hogy sok-sok óra keresés, sírás, kétségbeesés után megfogadtam Istennek vagy aki hallotta, hogy betartom a nyersevést, ha visszajön. Este kilenckor méltóságteljesen megjelent a macska. Így lett eldöntve a kérdés. 14 nap telt el azóta és soha még ilyen könnyen nem ment a dolog. Mert végre találtam egy jó okot. Úgy érzem, ha feladnám, azzal megszegném az alkut és a mindenható, akár van, akár nincs, az állataimon bosszulná meg a dolgot. Így aztán tartom. S igazából el sem gyengülök. Múlt vasárnap beültem Betti barátnőmmel a falafelezőbe és nyugodtan beszélgettünk, cseppet sem zavart, hogy a régi kedvenc ételemet eszi, én javasoltam, hogy oda menjünk, mert lehet kutyát vinni. S hogy miket eszem: Nos, a kesudió szolgáltatta zsírbevitelt felváltotta a máktej (hála Timinek az ötletért és Orsinak a harisnyáért, amivel szűrök!:). Úgy kezdtem, hogy reggel és este, de most már sokszor elég este is. Ha csak egy adagot iszom, akkor simán lent van 10% alatt a zsírbevitelem és nagyon jó érzést ad, sokkal jóllakottabbnak érzem magam tőle, mint mástól. Amúgy nem írogatom a kronométert most, csak úgy annyit eszem, amennyit jól esik és ez eddig bevált. Ezen kívül a szokásos narancslét felváltottam turmixokkal. Datolya+mazsola, ebből kb 7 dl egy nap az egyik zöld üvegecskémbe és alma+banán+datolya+mazsola 7dl a kék flakonba, azt fahéjjal ízesítem, vagy mirelitt piros gyümölcs mixszel. Minden nap megeszem egy répát lereszelve és egy uborkát felkarikázva, ez a kettő valahogy szuperül illik egymáshoz egy kis citromlével és nagyon jól esik nap közepén, hogy a sok folyékony étel után végre rágok:) Aztán este otthon vagy sali, vagy zabpehely (tudom, hogy hőkezelt, de efelett most átsiklottam) mazsolával beáztatva, mint egy tejbegríz. Van olyan ételem is, hogy a máktejből maradt mákot mazsolával és datolyával, szintén olyan kása szerű lesz, de mégis rágható. Tegnap kezdtem először unni ezeket. Holnap nosztalgiából megcsinálom a kesutejfölös paradicsom salimat. Emellett keresek új ételeket. Lényeg az egyszerűség, mert elképzelhetetlenül lusta vagyok. De reggelenként félkómásan jól esik elszöszölni a turmixokkal, máktejjel, répareszeléseel meg ilyenek. Ami még sokat segít, hogy elkezdtem reggelen ként jógázni, már amennyire ezt a 10 perces feladatsort már jógázásnak lehet tartani. Nagyon jót tesz, hogy minden reggel végigcsinálom. Ajánlom mindazoknak, aki zéró testmozgással élnek: 10 perc jóga kezdőknek angolul Majd ha ezt a feladatsort már nagyon profin nyomom, keresek egy hosszabbat, vagy nehezebbet.    Már majdnem egy éve, hogy elhatároztam, hogy nyersvegán leszek és minden hónappal egyre közelebb kerülök hozzá. A visszaesés is a fejlődés és tanulás része volt. Fő a makacsság és az eltökéltség!:)

Második első hét

2014. november 11. Sose mondd, hogy soha 

Múlt hétfőn kezdtem újra, azóta eltelt egy hét. Meg kell mondjam, sokkal könnyebb volt, mint az első fél évben. Nap elején összeírtuk hétfőn, hogy mi a terv és azt igyekeztünk betartani. - 1,5 liter narancslé volt, ami 670 kalóriát jelent (3 kg narancsból 600 forintért) - 400 g datolya, 1100 kalória  - 100 g füge, 250 kalória (150huf).  - 100 g rukkolával (200huf), - 300 g paradicsommal (200huf)  - 100 g kesudióból készült házitejföllel (250huf).  Ez így működőképes és ami a legjobb: 3 napon belül elmúlt a viszkető kiütés. Ez eddig a legkomolyabb motiváció. Nem mondom, hogy nem vágyódom a pizzák és falafelek iránt, de ott a mérleg másik oldalán az "aludni sem tudok, olyan szar" viszketés. Csütörtökön betévedtem a Napos oldalba és ettem egy rántott (növényi) sajtot rizzsel és ettől megint elkezdett. Hétvégén vegán ételkóstoló buli volt, ott is ettem egy kis ezt-azt, attól másnap megint jöttek a viszkető kis piros pöttyök. Az a tippem, hogy a liszt a bűnös. Még azt kell kikísérleteznem, hogy a sült krumpli kihozza-e a viszketést. Ha nem, akkor részemről így tartható a buli. Kivéve, hogy tegnap előtt irtó szar narancsot sikerült venni. Körülbelül annyira édes, mint egy darab citrom. Egész hétre vásárolunk, úgyhogy van belőle bőven és így most kiesett a reggeli narancslém... Továbbá a füge, amivel megleptem magam, kénnel kezelt és ez érződik is rajta. Pedig olyan jónak nézett ki. Szóval most épp annyira nem vagyok boldog. Nem beszélve arról, hogy tegnap balesetet szenvedett a 11 éve velem élő Marci cica, most is kórházban van, szóval nincs sok kedvem enni, így viszont fázom... de majd túl leszünk ezen is. Beszámoló letudva, megyek vissza vacsizni. p.s.: fejfájás is elmúlt

The End

2014. október 4. Sose mondd, hogy soha 

   Búcsúzunk. Eljött az utolsó bejegyzés ideje. Szép volt, jó volt, de most már inkább korlátoz, mint segít. Mármint az, hogy itt írok. Mától reggelim, ebédem és vacsorám ismét a "magánügyem". Nem akarom, hogy befolyásoljon, hogy mások olvassák, amit írok és gondolnak rólam ezt vagy azt. Túl nagyot nyom a latba nálam. Nem egészséges dolog így függeni mások jó véleményétől, de ha már így van, jobb tudni róla, mint nem.    Nem fordulok vissza, fejlődöm tovább, de mostantól csak arra akarok koncentrálni, hogy mitől érzem magam jól vagy rosszul. Nem tartok többé igényt a nyersevés vagy a gyümölcsevés cimkéjére. A vegán szóra igényt tartok, az alap. De attól kezdve, hogy az ember nem eszik olyat, amit állatok kizsákmányolásával állítottak elő, valóban magánügy, hogy mit eszik.     Nem bánom, hogy írtam ezt az oldalt, mert nagyon élveztem. Köszönöm mindenkinek, aki megtisztelt a figyelmével.

Dilemma - KELL EZ NEKEM??

2014. szeptember 24. Sose mondd, hogy soha 

Lelkesedés ezerrel, büszkeség, élvezet. Aztán puff. 10 tiszta gyümölcsevő nap után nyakamba szakadt a vasárnap. Hosszú, sűrű nap volt, csupa jó program, de túl sok... és még messze nem volt vége, amikor elérkezett a vegán aktivista tali ideje. A Kozmoszban tartottuk, ami a város legjobb vegán étterme. Nem rontottam el a tökéletes félévet, nem ettem semmi olyat, ami nem volt nyers. De szenvedtem. Nem kicsit. Önkínzásnak éltem meg azt, hogy ragaszkodom az elhatározásomhoz. Nem hiszem, hogy ez így jó. Ami valójában lelkileg fájt az ez: nem tudok együtt enni a barátaimmal. 3 és fél éve, amikor vegán lettem, szinte teljesen egyedül voltam. Két vegánt ismertem csak. Mostanra van legalább 50-60 vegán haver, akikkel együtt terjesztjük az együttérző életmódot. Velük ülök együtt és mégsem tudok velük együtt enni. Egyedül érzem magam, kilógok... Nem ezt akartam. Másnap délben úgy mentem el a melóhelyem melletti falafeles előtt, hogy átmentem a túloldalra, hogy ne érezzem az illatokat. Tele volt az agyam a Kozmoszban megtapasztalt illatokkal és képekkel. Felizgatva éreztem magam - nem úgy. Hanem úgy agyilag, kajailag. Nem volt jó érzés. Ráadásul volt két lukasórám, így még időm is akadt, hogy falafelezzek. Ültem a szobában, pötyögtem a gépnél és erősen próbáltam nem kimenni. Erre bejön Dani és még meg se szólal, csak odahajol puszit adni, már érzem a száján... Szeráj...  Kész, ez volt az utolsó csepp. Teljesen egyedül vagyok. Semmi értelme az egésznek. Megyek és eszem egy falafelt.  És mentem és ettem egy falafelt. B@ssza meg... Nem tudom, fog-e ez menni nekem. Nem tudom, akarom-e, hogy menjen.  Etikai vegánnak indultam. Állatvédőnek, aki azt hirdeti, hogy nem kell lemondani semmiről, csak helyettesíteni kell növényi alapúval. Legyen bár olaszos, kínai, magyaros, franciás, bármilyenes kaja, mindent meg lehet csinálni vegánul és finom és szinte észre sem veszed a különbséget. Viszont egészségesebb. Vegánnak lenni élvezet! Mindez így igaz. Továbbra is ezt reklámozom. De közben nem ezt élem. A barátaim néhány kivétellel most is eszerint élnek és jól vannak. S nekem most is az állatvédelem a legfontosabb. Miért csinálom ezt az egész önkínzást? Szeretném visszakapni a régi életem egyszerűségét. A heti egy bevásárlást a szupermarketben, a házi hot dogot, a tésztás kajákat, a tofut, a reggeli lekváros pirítóst, a szendvicseket és persze az együtt evést, az összetartozást. Nem kényszerít senki. Nekem kell döntenem. Hetek óta Don  Bennett könyveit olvasom (gyümölcsevő 20 éve) és lenyűgöz a belőlük áradó józan ész, logika, humor, egyszerűség. Imádom a pasit és elhiszem neki, amiket ír. Hogy élhetnék úgy, mintha nem olvastam volna? Dani szerint egyszerű (mint minden...). A mindennapokban eszem, ahogy helyesnek tartom és közösségi eseményeken eszem együtt a többiekkel a főtt vegán kajákat. No problem. De nekem problem. Identitás problem. hogy akarok élni, mit akarok mutatni, hirdetni? Ma meghívtak az rtl egyik műsorába beszélni a vegán életmódról. Mit válaszolok, ha megkérdezik, mit szoktam enni egy nap? Állatvédelmileg is a gyümölcsevő életmód lenne a legjobb, hiszen hosszú távon az egészséges népesség valóban nem fog állatokon kísérletezni. Amíg vannak betegek, ez lesz az utolsó állatkínzás, amit még meg fognak tartani. De nem állhatok oda egy totál vegyes táplálkozású ember elé azzal, hogy egyen reggelire zöld turmixot, ebédre banánt, datolyát, aztán zárjon este egy akkora zöld salátával, ami egy 4 tagú családnak is kihívás lenne...  ...vagy mégis? Nem akarok visszafordulni. De nem tudom, merre van előre.

Vasárnapi nagybevásárlás (szept. 21.)

2014. szeptember 23. Sose mondd, hogy soha 

-              paradicsom 1 rekesz 3300 (nem írtam fel, hány kiló, de kb 15-20 lehetett) - -           fejes saláta 1 rekesz (8db) 700 - -           mazsola 2 kg 1500 - -           kesudió 1 kg 2300 - -           rukkola 16 doboz 3200 - -           narancs 22 kg 4000 - -           banán 1 doboz 6600 (elfelejtettem, hány kiló, de fel tudtam emelni, úgyhogy max 30) - -           brokkoli 1 rekesz 1500 (ez a kutyakajába kell)          A múlt héten vett banánok szépen megértek nálunk az előszobában, még most is azt esszük és a most vetteket érleljük, ugyanez érvényes a narancsokra. A paradicsom, az uborka, a rukkola szépen elfogyott a múlt héten. A kutyáknak vett lencse és árpa még tart.         Találtam a piacon olyan gyömyörű aszalt fügét, hogy majd' elsírtam magam, de 3000 volt kilója, úgyhogy otthagytam és maradunk az 1500/­­kilós áron kapható nem annyira tökéletesnél. A mazsola esetén jó ez a legolcsóbb típus, beáztatjuk és turmixot édesítünk vele.           A kesudióból is az olcsóbbikat vesszük, de abból picit idővel majd csökkentenem kéne a fogyasztásomat, mert túl sok zsírt eszem, de ideiglenesen engedélyezem magamnak, mert annyira finom a kesutejfölös paradicsomsalim... amiről már korábban olvashattál (http:/­­/­­sosemonddhogysoha.blogspot.hu/­­2014/­­07/­­barmi-valtozhat.html)           A rukkolával kapcsolatban elszomorít, hogy nem tudom, látott-e valaha talajt, vagy csak vízben nevelték és így a tápanyagtartalma sem az igazi, de imádom az ízét és imádom, hogy 220 forintért kapom meg dobozát a piacon.          A narancs sem a legjobb, mert nem az az igazi érett narancs, de 180 ft/­­kg áron nem lehet otthagyni. Itthon műanyag rekeszekben lazán pakolva elücsörög és amikor érettebbnek tűnik, kegyetlen kifacsarás áldozatává válik....

Dani kedvence turmix

2014. szeptember 17. Sose mondd, hogy soha 

A kedvenc turmix fogalma folyamatosan változik, ahogy változnak az évszakok. Az elmúlt hetekben a szilva volt olcsó, így arra álltunk rá. Magam azonban utáltam a szilvát mindig is, így az még nagyon messze van, hogy csak úgy megegyem. Ezért született a szilvaturmix ötlete. Ami azonban savanyú volt. Így került bele a mazsola. A mazsolát érdemes beáztatni előző nap, könnyebben viszi a turmixgép és így jobban édesíti a cuccost. A minap a zöldségesnél találtam egy nagy vályúban túlérett áfonyát merészen leárazva. Elhoztam az összeset s 2 napig minden turmixunk áfonya ízű volt. Így született ez a kép is. De ami a szilva turmixot illeti, az simán megvan 1 kiló felkockázott szilvából és 10 dkg beáztatott mazsolából és nagyon finom. Ideális reggeli őszi napokra.