vöröshere receptek

Éltető vacsora kurzus a Makifoodnál

2015. augusztus 30. Zizi kalandjai 

Tavasszal jártam egy Makifood kurzuson, nem mondható főzőórának, ugyanis “Éltető vacsora” címmel élő ételeket ettünk, tehát az összes fogás, amit készítettünk és közülük bármelyik hőkezelésnek lett kitéve, az csakis 42 Celsius fok alatt történt. Ez az a hőmérséklet határ, ami alatt az elkészített étel még élőnek, vagyis nyersnek tekinthető. A kíméletes konyhatechnológiának köszönhetően a kizárólag növényi alapanyagok megőrzik értékes tápanyagaikat, finom íz- és illatanyagaikat. Jó kis csapat gyűlt össze az órára, meglepő módon férfi érdeklődőkkel is… azt gondolnánk, hogy ez a fajta táplálkozás, étel készítés inkább a nőket érdekli, de voltak bátor férfiak, akik eljöttek és kivették a részüket az aprításból, tálalásból, na és persze a finom vacsora elfogyasztásából. Az órát Repka Ágnes vezette, aki a RépaKonyha blog szerzője, az ÉletKonyha egyik alapító tagja (Kassai Nórával), valamint a májusban indult PlantLife Ételműhely megálmodója és létrehozója. Ági 2010 ősze óta a nyers vegán étrend híve, azonban, ha megkívánja alkalmanként fogyaszt savanyított tejterméket vagy tojást. Kiváló szakember, aki teljes odaadással és lelkesedéssel tud beszélni az alapanyagokról, a “technikákról”, amelyek segítségével a finom ételek elkészülnek. Ági demonstrál Kellemes beszélgetés közben szorgosan jártak a kezek, vágtunk, szeleteltünk, majd a technika segítségével profi robotgéppel aprítottunk, daráltunk, krémesítettünk. A nyers konyha alapja egy profi turmixgép (ilyen vagy ilyen – ezekről álmodozom) vagy aprítógép (ilyen – erről is álmodozom, vagy ilyen – én ezt használom és kiváló társ a konyhában), amelynek köszönhetően felgyorsíthatjuk az ételkészítés folyamatát. Így csináltuk meg a mandulamajonézt, a tyúkhúr pestot és a diópástétomot is. Krisztina és Vivienne szorgoskodnak Tyúkhúr aprítása Készül a tyúkhúr pesto Itt pedig a diópástétom Egy több fogásos nyers vacsora elfogyasztásához idő kell, ugyanis mindent alaposan meg kell rágni. Ne számítsunk rá, hogy negyed óra alatt végzünk a behabzsolásával. Meg kell tanulnunk lelassulni, megadni a módját az étel elfogyasztásának, különben nem lesz élvezetes. Ági a szezonalitásra esküszik, mindig abból készít ételt, amit éppen a természet kínál. Így került az asztalra az alábbi menüsor: Kerti és vad zöld levelek mentás-kapros öntettel /­­/­­ Mandulamajonézes zellersaláta /­­/­­ Zsenge zöldségrakottas diópástétommal és tyúkhúr pestoval /­­/­­ Vöröshere csíra /­­/­­ Lenmagos kréker /­­/­­ Epres-bodzás “puding”. Tobzódtunk az ízekben, a textúrákban, a színekben. Minden friss és finom volt, arról nem is beszélve, hogy milyen jót tettünk a testünkkel ezen ételek elfogyasztása által. Feltétlen ajánlom az “Éltető vacsora” kurzust, minden érdeklődőnek, mert egy ilyenen való részvétellel csak gazdagíthatjuk magunkat tudással, tapasztalattal és olyan receptekkel, amelyeknek, ha csak egy részét készítjük is el otthon újra, egészséget csempészünk saját magunk és családunk életébe. A következő vacsora 2015. szeptember 30-án lesz, és még több Makifood kurzus pedig itt található. A kurzuson a {Makifood} meghívásának köszönhetően vettem részt. A véleményem csakis a sajátom.

A csírák jótékony hatásai

2014. október 24. Éltető ételek 

A csíralét a növény életének legnagyobb vitalitású szakasza. A magból kibújó csíra az újjászülető élet. A csíra elfogyasztásával a mag vitalitását is elfogyasztjuk. Azt tudjuk, hogy maga a mag nyersen emészthetetlen, de ha kellő nedvesség éri, csírázásnak indul, ÉLETRE kel!  Ezáltal az enzimgátló is semlegesítődik. A magvakban és a diófélékben, úgynevezett enzimgátlók vannak. Ezek a mag védelmét szolgálják, hogy csak megfelelő körülmények között kezdjenek el csírázni. A nyers maggal vagy nyers diófélével együtt enzimgátlót is eszünk, amely semlegesíti a testünk által termelt enzimek egy részét és a hasnyálmirigyünket is megterheli. Ezért ne fogyasszunk nyersen gabonát, hüvelyeseket és olajos magokat. Általános szabályként az mondható el, hogy az enzimgátlók az élelmiszerek mag részében találhatóak, például a krumpli csíraszemében. A gyümölcsök húsában, a zöldségek szárában és levelében viszont nincsenek gátlók.  Az enzimgátlókat két módon pusztíthatjuk el . Az első, hogy megfőzzük, de azzal az enzimeket is elpusztítjuk. A második, és jobb módszer, hogy a magot kicsíráztatjuk. Azzal egyrészt elpusztulnak az enzimgátlók, másrészt az enzimtartalom faktor 3-ról 6-ra emelkedik.  A csírázás során drámai mértékben megsokszorozódik a vitaminok és az enzimek mennyisége. A keményítő egyszerű cukorrá, a fehérje aminosavvá és peptonná, a nyers zsír szabad zsírsavvá alakul . Tehát a csírázási folyamatot tekinthetjük egy előemésztési folyamatnak. A búzacsíra az egyik legértékesebb csíra, mivel az összes aminosavat tartalmazza. De egyéb gabonát is csíráztathatunk. Hőkezelés nélkül, nyersen fogyaszthatók. Hűsítő hatásúk. Mit csíráztassunk? Gabona : búza (búzafű), csíramálé, rizs, zab, kukorica, rozs Hajdina : rutin (érfalak rugalmassága, kapilláris vérzés) Hüvelyesek : borsó, csicseriborsó, lencse, mungóbab, adzukibab Olajos magvak : napraforgó, tökmag, lenmag, szezámmag Zöldségfélék : brokkoli, cékla, retek, vöröshagyma Fű- és fűszerfélék : lucerna, vöröshere, bíborhere, görögszéna, mustár