mai vacsorám..
tovább a teljes receptért »
leülni a földre egy nagy fej salátával és egy fél dinnyével.. mennyország! levélbe csomagolt kis falatkák, csöpögő dinnyelé: ott vagyok, ahol lennem kell. nem tudom leírni, teljesen banális. élőnek érzem magam. ettetek gyerekkorotokban meztelenül, kézzel-lábbal-harapdálva görögdinnyét a kertben? úgy hogy a lábujjatokig csorgott le a dinnyelé? na ez az. tudjátok, milyen érzés évekig reménytelenül harcolni a manipulált, vegyszerezett, tisztított, finomított, ízesített, tartósított, sütött-főzőtt-szárított, csomagolt, szállított, tárolt (...) élelmiszerek ellen? és egy gondolattal eltörölni a háborút ? na ez az. elválaszthatatlan egységet érezni a természettel? hát ez az. minden flanc és csicsa nélkül.. de annál nagyobb hálával.
« Kókuszos-kakaós meggyes pite | Júliusi Kifőztük! » |
|
|