csalánfőzelék újratöltve

2012. április 18. Vegasztrománia 

tovább a teljes receptért  » csalánfőzeléket csináltam már, igaz, akkor a legegyszerűbb változatot. a napokban nagyon megkívántam, s szerencsére p barátnőmék budai kertjéből kaptam egy nagy adaggal. bár most nem én gyűjtöttem,  a szedéshez nekem a kertészkesztyű nem vált be, viszont az orvosi gumikesztyű igen. a tisztításhoz is azt használtam, csípések nélkül úsztam meg az egészet (tudom, hogy jó a reumára, de ad1 nincs reumám ad2 nem igazán volt kedvem hozzá, bőven el voltam foglalva a művészi szárlecsipkedésekkel). egyébként kifejlesztettem egy új technikát: a vastag szárat megfogtam, ollóval a leveleket (szár nélkül) levágtam egyenesen a szűrőbe, amiben aztán jó alaposan megmostam. a csalánt egyébként ugyanúgy használhatjuk, mint a spenótot. egy kicsit macerásabb beszerezni és előkészíteni, de ilyenkor tavasszal a zsenge csalánt szerintem nem érdemes kihagyni. a spenóttal ellentétben kicsit tovább kell párolni/­­főzni, és tapasztalataim szerint nem elég blansírozni, mert rágós és érdes marad. nagyon kedvező hatásai vannak, ilyenkor tavasszal segít a méregtelenítésben. de ne fogyasszunk belőle túl sokat, mert gyomorpanaszokat okozhat, és allergiás reakciókat válthat ki. csalánfőzelék hozzávalók (4 személyre) 300 g csalán megtisztítva, jó alaposan megmosva, megszárítva vaj 3 kifli 450 ml tej 2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva só bors a csalánt vajon megpároltam. a kifliket és a fokhagymát egy tálba tettem, leöntöttem forró tejjel és 15 percig állni hagytam. utána összeturmixoltam, majd egy serpenyőben felmelegítettem, hozzáadtam a csalánt, sóztam, borsoztam. 5 és fél perces tojással tálaltam. attól függően, hogy mennyire szeretnénk, hogy domináljon benne a csalán, adhatunk még hozzá tejet. a bűvös szakács receptjét vettem alapul.