A magas vérnyomásról - 1. rész

2013. május 15. VegaLife 

tovább a teljes receptért  » Nagyon nehéz elhinni, hogy John valaha maga volt az egészség. Hiszen most - 62 évesen - a Fortuna 500 volt igazgatója egy szanatórium lakója. Súlyos szívrohama óta hat hónap telt el, és az orvosok szerint nem sok remény van a felépülésére. John gyakran mondogatta: ,,Csak egy kis magas vérnyomás!" Ez a ,,kis" magas vérnyomás most megtette a hatását. Orvosai szerint szívrohama kétség nélkül annak köszönhető, hogy nem törődött ezzel a ,,csak egy kis magas vérnyomás"-sal, nem szabályozta, nem ellenőrizte. Bár John nem halt bele a magas vérnyomás következményeibe, ami vele történt, jól szemlélteti, hogy miért mondják erre a betegségre: ,,a néma gyilkos". A magas vérnyomás (az orvosi szakirodalomban hipertóniának is nevezik) észrevétlenül (minden figyelmeztetés nélkül) végzi a maga káros munkáját. Ez a betegség egy életre szól, és meg is rövidíti az életet. Minden szívdobbanásnál egy pumpálásnyi vér áramlik a karba, amit pulzusként érzékelünk. A pulzus erőssége az ún. szisztolés vérnyomás (periodikus szívösszehúzódás). A szisztolé mértéke a vérnyomásmérésekor kapott felső számérték. A szív minden ütés után a másodperc törtrészéig elernyed. Ilyenkor a véredényben a nyomás leesik, ezt hívják diasztolés nyomásnak. Ennek értéke a vérnyomásméréskor kapott alsó számérték. Az artériák izommal ellátott véredények, amelyek összehúzódnak és kitágulnak. Az artériafalak túlzott összehúzódása vagy megmerevedése megemeli a vérnyomást, de a hormonok is megemelhetik. Van néhány szerv, mint például a vese és a mellékvese, amely fontos szerepet játszik a vérnyomás hormonális szabályozásában. A magas vérnyomás fő oka azonban nem csak egyszerűen életmód kérdése. A legtöbb ember hajlamos a magas vérnyomásra, és túlnyomórészt rajtuk múlik, hogy milyen hamar ismerik fel. Milyen károkat okozhat szervezetünkben a magas vérnyomás? Az agyvérzés a legelső betegség, amit a hipertónia okoz. Ez legalább kétféleképpen történhet. Az egyik mód az, hogy a magas vérnyomás fogékonnyá teszi az egyént az ateroszklerózisra (az artériák megkeményedésére). Ebben a folyamatban a szervezetet behálózó nagy és közepes artériák egy zsíros anyag lerakódása következtében beszűkülnek. Általában ezek a megkeményedett artériák érintkeznek a fejben, a nyakban lévő véredényekkel, amelyek szállítják a vért az agyba. Köztudott tény, hogy a magas vérnyomás megrongálja azokat a sejteket, amelyek ezeket a véredényeket megtöltik. Ez az egyik oka az ateroszklerózisnak." A szervezet sem nézi tétlenül, amint véredényei gyűjtik a zsírt. Egy kemény, rostos anyaggal befedi a zsíros lerakódásokat. Ez nagyon fontos reakció, mert ha a zsíros anyag közvetlenül érintkezne a vérrel, alvadást okozhatna. A rostos bevonat viszont ezt tökéletesen megakadályozza. E kettős folyamatra utal maga az ateroszklerózis elnevezés is. Az ,,atero" pépszerű, puha vagy zabkásaszerű zsíros anyagot jelent, míg a ,,szklerózis" jelentése: kemény, vagyis a szervezet rostanyaga befalazza ezt az anyagot. Sajnos az ateroszklerózisos területek, az ún. foltok elfekélyesedhetnek. Ez együtt jár a rostfal elvesztésével vagy károsodásával, aminek következtében a rostanyag és a zsíros anyag vegyüléke bekerül a véráramba. Ezután egy kisebb, szétrágott zsírréteg marad az artéria falán, amit elfekélyesedett foltnak hívnak. Ha egy folt az agyat ellátó véredények egyikében ily módon letörik, kisebb agyvérzés következhet be, vagy TI A (pillanatnyi vérhiány). Ez nagyon hasonló az agyvérzéshez, de mivel a letört darab feloldódik, néhány órán belül teljes a gyógyulás. Rosszabb azonban az, amikor az elfekélyesedett foltok mozgásba hozzák a test véralvadáshoz szükséges sejtjeit, a vérlemezkéket. Ilyenkor az események egész láncolata indul be, és bármelyik - ateroszklerózis következtében beszűkült -artéria eltömődhet. Ha egy artériában, amely az agy egy részébe szállítja a vért, teljes elzáródás lép fel, akkor azok az agysejtek, amelyek ettől az artériától függtek, elhalnak. Az agyszövetnek ezt a halálát nevezik agyvérzésnek. A második változatban a hipertónia sokkal komolyabban károsítja az agy véredényeit. Ilyenkor az artéria károsodása olyan mértékű, hogy a véredény megpattan és bevérzik. Ezt hívják vérzéses rohamnak, amely különösen veszélyes. A vérzés gyakran csak egy kis ideig tart. Az agyat egy merev kéreg, a koponya veszi körül, így nem tud elmozdulni a bezúduló vértömeg elől. Minél több vér gyülemlik fel, annál nagyobb a nyomás az agyban. Ha a vérzés nem áll meg, az agyrész a kis nyíláson keresztül lelökődhet a gerincvelőbe. Ezt hívják az agy beékelődésének, amely általában gyors halált eredményez. Vizsgálatok kimutatták, hogy az ateroszklerózis kifejlődésének rizikófaktora (főleg a helyi vérelégtelenség és az agyi erek betegsége) 5-ször nagyobb azoknál, akiknek vérnyomása 160/­­95 mm, mint a normál vérnyomásúaknál. A veszély azzal kezdődik, hogy a szisztolés nyomás 120-ról 129-re emelkedik, noha ezt még normálisnak tartják. A magasabb nyomásszinteken még nagyobb a veszély, és csak a szisztolés érték 120 alatt tartásával csökkenthető. Tehát ne elégedjünk meg azzal, ha azt mondják, hogy vérnyomásunk normális, hanem inkább arra törekedjünk, hogy értéke 120 alatt legyen! Ez a szigorúbb kitétel azt jelenti, hogy sokunknak komolyabb életmódbeli változtatásokat kell tenni. (A bejegyzés alapját a Döntő bizonyíték c. könyv adta)