Birsalma lekvár és sajt, avagy hogyan pucoljuk könnyedebben...

2012. november 25. BioBrigi 

tovább a teljes receptért  » Apa gépi üstje ma megint üzembe került, pedig azt hittem idén többet nem kerül bele semmi befőzni való. Tatánál viszont gyönyörű nagy birsalmák teremtek a két fán, és a miénken is voltak szépek, így Anya úgy döntött, lekvárt főz, és birsalma sajtot készít. Most egy kicsit más módszerrel, valamelyik kolléganőjétől hallotta, így könnyebb volt a farigcsálás. Merthogy megfőzte a birsalmákat, és azután vágtuk le a magházáról. Aki valaha is faragott birsalmát, az tudja, hogy mit jelent könnyen felvágni, és nem az, hogy feltöri a kezed a kés, mire egy kompótnyit elkészítesz. Tata, és Anyósom segített ledörzsölgetni, utóbbinak nagyon jó kesztyűje volt hozzá, az a műanyag pöttyökkel fröccsöntött. Kitűnően bevált ennél a munkánál azt mondják. Azért nem láttam, mert közben a rakott tésztát készítettem ebédre. Szóval az üstbe Anya feltett vizet forrni, és a megtisztított birsalmákat dobálták a vízbe. Amilyen kemény, olyan hamar megfő. Azután kihalászták egy szűrőkanállal, picit hűlni hagyták, és lehetett könnyen felvágni. (Ha épp nem főtt szét, vagy nem rágta meg a féreg. Ez utóbbi kissé bosszantóbb volt, mert sajnálta az ember annyira kifaragni.) Amikor mind megfőtt, kiöntöttük a vizet, és ment az üstbe a már felszeletelt gyümölcs. Szerencsére Apa hogy így gépesítette, nem kell kavargatni, nyugodtan dolgozhattunk mellette. A végén hozzáadtunk valamennyi cukrot, és mehetett is a jól megtisztított üvegekbe, azután a dunsztba. A maradékot két nagyobb tepsibe zsírpapírra simítottuk, a sütőben száradt 100 C-on hőlégkeverésen. Néhány napig a kamrában fog szabadon pihenni, azután készen is lesz. Pirított dió, mandula, bármiféle mag kerülhet bele ízlés szerint.