Nincs visszaút

2015. december 29. Sose mondd, hogy soha 

tovább a teljes receptért  » A GYÜMÖLCSEVÉS NAGYON VESZÉLYES DOLOG!!! Mert hiányzik belőle valami? Nem. Mert elront egy életre a "rendes" kaják számára. Egyszerűen nem tudod élvezni a régi megszokott ízeket, ha már kellő ideig voltál tisztán. Legalábbis én ezzel küzdök már igazából hónapok óta. Hiába keresem, nem találom a régi élvezeteket.    Elhatároztam, hogy januártól újra hard core nyersvegán gyümölcskosztos leszek, mert hiányzik az a testi-szellemi tisztaság, amit február 1. és június 1. között megtapasztaltam, amikor tisztán nyomtam csak nyerset. Viszont: még 3 nap van hátra ebből az évből, gondolkoztam, mi lehet még, ami hiányzik. Eszembe jutott a majonézes szendvics. Szereztem olyat, amit régen imádtam. Szereztem mindenki kedvence típusú növényi sajtot és szendvicskrémet... de hiába. Már nem csak az a baj a főtt kajával, ahogyan utána érzem magam, hanem az is, ahogyan közben. Nem finom.    Megváltozott az ízérzékelésem és kiérzem a különböző mű cuccokat az ételekben. Zavar, hogy sós, zavar, hogy hagymás. Hetek óta konstans hányingerem van, amit nagyon kevés étel csillapít (nem vagyok terhes). Azt hiszem, a testemnek elege van. Itt az ideje, hogy az elmém és a mindennapos döntéseim összhangban legyenek biológiai valómmal. Majom-féle vagyok - és ezzel a világon semmi problémám nincsen:)      Miért fordultam vissza eddig a főtt kajákhoz? Első körben stressz-kezelés volt. Ideges voltam, megnyugtatott. Aztán hiányoztak a régi élmények. Aztán volt, hogy nem tudtam vagy nem akartam annyi pénzt költeni a kajámra, amennyit kell ebben az étrendben, ha élvezni akarom nem csak túlélni. Aztán az utóbbi 1-2 hónapban már direkte azért ettem bármilyen vegán ételt, amit megkívántam, mert meg akartam magamnak engedni. Dani biztatott, hogy éljem ki a főtt kajás vágyaimat, különben sosem múlnak el. Még főzött is nekem, noha ő maga már nem evett belőle. Szóval ettem mostanában mindenfélét. Még kávézgattam is párszor. A kávé felpörgető hatását élveztem. Csak aludni nem tudtam még 8-10 órával később sem. Nem érte meg. A kaják meg... csalódás csalódás hátán.    De mégis jó volt így. Mert minden alkalommal élesebben éreztem: nem esik jól. Mást akarok magamnak adni.Elhatároztam, hogy ez az utsó 3 nap még dőzsölés lesz... és most elkeserít, hogy nem sikerült. Nem tudom lenyelni a 3. szelet majonézes növényi sajtos szendvicset. Képtelen vagyok annyi ubit, parit, paprikát pakolni rá, hogy rendesen elnyomja azt a vacak műízt meg a sót. Hányni szeretnék... pedig meg akartam magamat ajándékozni. Frusztráló. De legalább nincs bennem további kétség. Eljött az ideje előre fele indulni el.