Barátfüle
tovább a teljes receptért »
Avagy eredetileg szilvalekváros derelye néven fut, de felénk inkább a címben szereplő elnevezés használatos. Érnek bizonyos szilvafajták, de akár még összetört maradék sárgabarackkal is megtölthető, ezért aktuális lehet. Mi nagyon szeretjük, és nem olyan bonyolult elkészíteni. A Horváth Ilona féle szakácskönyv 50 dkg liszthez ír 2 tojást, én 40 dkg-hoz tettem egyet. A tészta elég jó ruganyos volt így is, és úgy gondoltam, hogy végre kihasználom a tésztagépet, amit karácsonyra kaptam. Egyébként nyújtófával kicsit többet dolgozhat az ember. A 2. tojást vagy hozzáadjuk a liszthez, és akkor 50 dkg liszttel indulunk, vagy a maradékát másra használjuk, de egy kis fehérje szükséges a derelyék egymáshoz ragasztásához. Először azt hittem, a nélkül is megy, de pár darab szétvált, és a tölteléke a főzővízben nem túl gusztusos. 40 dkg liszt 1 tojás + 1 kis fehérje 3 ek olivaolaj 30 dkg lekvár, vagy összetört gyümölcs 10 dkg zsemlemorzsa nyírfaporcukor a szóráshoz A lisztből és tojásból némi víz hozzáadásával kemény tésztát gyúrunk. Vékonyra nyújtjuk. Ha friss gyümölcsöt használunk, az érettebbeket simán villa segítségével összenyomkodhatjuk. Kb. a tészta felénél elkezdjük lerakni a tölteléket 5 centinként. A közöket megkenjük vékonyan tojásfehérjével. Ráhajtjuk a tészta másik felét, és a derelyevágó gombos végével összenyomkodhatjuk a tésztát. Egyforma négyszögeket vágunk belőle. Forró sós vízben 15-20 perc alatt fő meg. A zsemlemorzsát szárazon megpirítjuk, a végén hozzákeverjük az olajat. A kész tésztát leszűrjük, és a zsemlemorzsába forgatjuk. Némi porcukorral megszórva tálaljuk.
« Paleo - diéta | Keresztelő Szent János - vegetarizmusa » |
|
|