Mazsolás buci

2017. október 4. BioBrigi 

tovább a teljes receptért  » Zenekari útravalónak szántam. Péntek reggel bement a sütőbe 3 tepsi pogácsa, azután talán 6 tepsi mazsolás buci. :) Aznap nem fűtöttünk.  Limara vaníliás briósa volt a kiindulópont, csak elhagytam a tojást, beleraktam a zsiradékot (valószínűleg olivaolajjal is működne, valamikor kipróbálom), és növényi tejet használtam. Ha nem ipari mennyiség készül, majd elkészítem ezt a "kenegetős" verziót, biztosan nagyon finom lehet, de ez a nap nem erről szólt. Flóra többször nehezményezte, és rángatta a nadrágom szárát, hogy "deremán"... mikor megunta, hogy átformázza a kiszaggatott bucikat, vagy segítsen a tepsibe tenni, illetve kenni a tetejét. :) A legnehezebb volt kitalálni, hogy miben szállítsam, mert nem volt ennyi dobozom, végül vastag papírszatyrokban utaztak. Hozzávalók:  60 dkg liszt (50 tk tönköly és 10 finomliszt) 10 dkg margarin 3 dl növényi tej (szóját vagy mandulát ajánlanék) 4 ek gyümölcscukor 1 tk só 2 dkg élesztő 1 rúd vanília kikapart magja 1-2 marék mazsola szójajoghurt kenni A kenyérsütő gépbe pakoltam a mazsolát kivéve mindent, ami megdagasztotta, kicsit kelesztette a tésztát. A dagasztás vége előtt belekevertettem a mazsolát is. Azután kinyújtottam a tésztát 2 ujjnyi vastagra és az 5 cm átmérőjű kerek szaggatóval  kiszaggattam a bucikat. A tetejét megkentem szójajoghurttal. Kelesztettem fél órát, majd közepes hőfokon fél óra alatt megsütöttem őket. Frissen magában is finom volt, Később pirítva Katus barátnőm gesztenyelekvár (izé, gesztenyekrém, ki nem ejtettem volna előtte a lekvár szót) küldeményével megkenve a fiam csak úgy tolta befelé. :) Ez pont a mazsolátlan verzió azoknak, akik nem szeretik.