Nyersvegán vezeklés - magvas gondolatok egy hét után

2017. október 24. Vegán muflon 

tovább a teljes receptért  » Vegánnak lenni nem nehéz, kiváltképp, ha a lakhelyeden nem csak egy babaruha-turkálóval egybenyitott Reál vegyesbolt lelhető fel. Ennek ellenére mégis megkíván egy bizonyos szintű (ki)tartást, hogy ne csak az állattetemekről mondjál le következetesen, hanem mindennemű, állatból származó dologról is, és ha úgy hozza az élet, készen kell állnod néminemű kellemetlenkedésre. És ezzel máris egy erős érvet állítottam fel amellett, miért nem vagyok következetlen és puhány csótánymenyét, amiért már a kihívás első hetében belebuktam a 100%-ig nyersvegán étrend követésébe. Első és legfontosabb tapasztalat: a nyers zöldség-gyümölcs-magvak képesek tartósan megadni a jóllakottság érzését anélkül, hogy tankhajónyi mennyiséget zabálnánk be belőlük. DE! És itt jön a bukás legfőbb oka: tapasztalataim szerint ehhez elengedhetetlen egy normális életritmus, amiben benne foglaltatik alsó hangon nyolc óra pihentető alvás. A fáradt szervezet ugyanis több kalóriabevitelért reklamál, a tartós éhségérzet pedig agresszióhoz és bunkó, tapló magatartáshoz vezet. (Meggyőződésem, hogy az olyan sorozatgyilkosok, mint Jeffrey Dahmer, Ted Bundy és Andrej Csikatilo is valaha normális, ám túlhajszolt emberek voltak, aztán egy napon alacsony szénhidrát diétára fogták őket.)  Márpedig a magamfajta, vámpír-bioritmussal bíró egyedek számára az éjfél előtti alvás sci-fi, ráadásul az unalmasabb fajtából.  Második tapasztalat: már ennyi idő után is ki merem jelenteni, hogy ha gasztronómiailag nem is feltétlenül, egészségügyi szempontból a nyersvegánság a legideálisabb táplálkozási formula. Egy hét alatt nyilván nem lett belőlem Brad Pitt-fejű, jógaoktató testű kentaur, de azt határozottan állítom, hogy egy viszonylag kellemesen átaludt éjszaka után fizikailag és pszichikailag is jóval könnyebbnek éreztem a földi létet. És rohadtul nincs kétségem afelől, hogy a következetes és változatos nyersvegán étrend a létező legnagyobb, csiribunkó sallert jelenti az olyan betegségek számára, mint a rák. Harmadik tapasztalat: A nyersvegánság zöldséggyümölcs-szezonban sem feltétlenül költséghatékony, nemhogy az ősz közepén. Ráadásul a rendelkezésemre álló szakirodalom gyakran olyan hozzávalókkal zsonglőrködik, mint maracuja, csíráztatott quinoa, málnaecet vagy misopaszta, azt azonban elfelejti, hogy operett- és feljelentgető házmesterország lakójához beszél. Márpedig itt a vagdalthús-konzerv és a lucskos káposzta az őshonos táplálék.  És persze, talán a hasonlóan sznob komponensek nélkül is össze lehet állítani nyersvegán étrendet, de azt is jóval célszerűbb nyáron. És végül: A néhány, előbb felsorolt negatívum ellenére sem tervezek 100%-ig felhagyni a nyersvegán kísérletezéssel a következő három hétben, csak éppen beleszövök minimálisan feldolgozott hozzávalókat is. Ilyen pl. a kisir nevezetű török cucc, ami a bulguron kívül kb. csak nyers hozzávalókból készül. Folyt. köv., ne kapcsoljon sehova!