szedres-krémes tortácska

2010. július 29. ve.ga 

tovább a teljes receptért  » a gondolataim egyfoltában a nyers desszertcsodák világában kalandoznak, de a megvalósításuk korántsem tudja tartani az iramot az újabb és újabb ötletek dömpingjével. akkor sem menne, ha a nap 24 órájában ezzel foglalkoznék :) türelem, türelem, türelem.. csak szépen sorjában.. kosárka: datolya mandulaliszt krém: kesudió víz méz valilia kurkuma (opcionális) utifűmaghéj és frissen szedett fekete szeder a kosárkákhoz a datolyát a lehető legjobban összepépesítettem, víz nélkül. annyi mandulalisztetel gyúrtam össze, amíg egészen kemény, már majdnem morzsálódó tésztát kaptam. ezt nyomkodtam a kis szilikon formába. méregetni nem érdemes, mert a datolyák nedvességtartalma nagyon különböző lehet, mindig máshogy veszik fel a lisztet. a mandulaliszt a mandulatej után visszamaradt zacc kiszárítva és - mivel elég csomósra szárad - kávédarálón finom porrá őrölve. ez a krémes, zsíros, egészben őrölt mandulához képest száraz, lisztszerű és nem ragad. a krémhez a kesudióból és a vízből híg, tejszínszerű turmixot készítettem, mézzel, vaníliával ízesítettem és utifűmaghéjjal sürítettem puding állagúra. így legalább felére lehet csökkenteni az olajos mag arányt. a kurkumát a színe miatt használtam, de nyogodtan elhagyható. eredetileg máshoz készült a krém, amit nem akartam olyan fakóra, és csak elcsentem belőle egy keveset a tortácskákhoz. pontosabb arányok majd jönnek később, de én általában csak csinálok egy tetszőlegesen zsíros/­­híg krémet, és addig adagolom hozzá az utifűmaghéjat, amíg a kívánt sűrűséget el nem érem (a hűtőben pár óra alatt még szilárdul kicsit a krém). az arányokkal a sűrű, vajas krém és a könnyű puding között lehet játszani. összeállítás: a kosárkák aljára pár szem fekete szedret nyomkodtam, erre jött a krém és a dísz-szedrecske. fél napnál tovább nem érdemes így tárolni, mert elkezd száradni a krém, és az nem olyan szép. ezért is nem készült félbevágott kép.. tegnap félbehagytam a fotózást, és estére terveztem a folytatást, nameg a kóstolást.. nem könnyen álltam meg, hogy kibírjam a fény megérkezéséig, erre ma ahogy elővettem, már nem volt fotogén állapotban.. de nagyon finom volt :)