Az állati jogok koncepciója

2015. február 9. La Veganista 

tovább a teljes receptért  » Miről szól ez az egész? Először is nem arról, hogy jogokat adunk az állatoknak, mivel az állati jogok koncepciója azon a meggyőződésen alapul, hogy minden állatnak, beleértve az embert is, alapvető joga van a puszta létezéshez. Joga a szabad élethez és a testi-lelki integritáshoz. Az állati jogok koncepciója tehát nem az, hogy jogokat adunk az állatoknak, hanem az emberjogi koncepcióhoz hasonlóan ezeknek az alapvető jogoknak az elfogadása és megvalósítása.   Jogaink vannak, mert elemi érdekeink fűződnek hozzájuk, ez a közös bennünk. Ezek az érdekek például a fájdalom elkerülése, az élni akarás, a szabadon élés, és az érdekek önmagukért való megvalósítása. A fájdalom elkerülésének érdeke a fájdalomérző képességen alapszik. A fizikai és/­­ vagy pszichés fájdalom előfeltétele a tudatosság. A tudatosság teszi az alapvető érdekeket etikailag fontossá.   Ez azt jelenti, hogy nem a fajok, nemek, intelligencia, vagy rasszok között különbség fontosak etikai szempontból, hanem a tudatosság, ami minden állatnak sajátja. Így nem a különböző fajú állatok egyenlővé tételét akarjuk, hanem azt, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek, ugyanazon alapvető érdekeik miatt.   Fontos megjegyezni, hogy minden tudatossággal rendelkező lénynek, etikailag azonos megítélés alá kell esnie, ahogy fentebb említettük. Ezt nem szabad elfelejteni annak érdekében, hogy elkerüljük az új akadályokat, melyek egyéneket zárhatnak ki az etikai vonatkozásból.   Az állati jogok koncepciója azon szemlélet és hozzáállás ellen irányul, melyben az etikai viszonyulás középpontjában az ember áll (-> antropocentrizmus). Ez a nézőpont és hozzáállás a fő oka a non-humán állatok diszkriminációjának, akiknek ugyanolyan alapvető és etikai érdekeik vannak, mint nekünk, mégis elnyomjuk, megkínozzuk, meggyilkoljuk őket, elvesszük a szabadságukat, mert más fajhoz tartoznak (-> fajizmus).   A sertések, a tehenek és az emberek például abban az értelemben hasonlóak, hogy nem akarják, hogy bebörtönözzék, nagy fájdalom árán kizsákmányolják, és végül lemészárolják őket.   Az állatjóléttel ellentétben, mely csupán az állatok kihasználásának megreformálására törekszik, az állatjogi mozgalom teljes mértékben fel akarja számolni az állatok, ember általi elnyomását, kihasználását, bebörtönzését, bántalmazását és meggyilkolását (abolicionista megközelítés). Ez a cél nem csupán az állattartás eltörlését jelenti, hanem az emberi társadalomban jelenlévő elnyomás. más formáinak eltörlését is, mint a rasszizmus vagy a szexizmus.   Míg a vegetarianizmus nem jelent tényleges javulást az állatok számára, a veganizmus a táplálkozás és az életmód praktikus, egészséges növényi útja, és elengedhetetlen része a megoldásnak.   Manapság szinte minden élelmiszerboltban kaphatók vegán alternatívák, egyre több jelenik meg belőlük az áruházakban is, ami a vegán táplálkozást nagyon egyszerűvé teszi. De a vegán táplálkozásra és életmódra váltás nem könyörületesség, hanem szükségszerűség. Tény, hogy minden megvásárolt termék, ami állatok felhasználásával készült, beleértve magát a gyártás folyamatát, etikai szempontból igazságtalan.