Sárgarépás diós rizs

2010. február 7. La Cuisine d'Adéle 

tovább a teljes receptért  » Hihetetlenül egyszerű, de annál ízlezesebb étel. Annyira egyszerű, hogy el is bizonytalanodtam, feltegyem-e egyáltalán a blogra. Tekintettel azonban arra, hogy én is egy receptkönyvben bukkantam rá (Gabonafélék című könyvemben), úgy döntöttem, miért ne szerepeltethetném én is saját virtuális receptgyűjteményemben. Az utóbbi időben egyre jobban kedvelem a diót, holott korábban nem voltam nagy rajongója. Az enyhén édeskés, narancsszínű sárgarépával és a kissé diós aromájú barnarizzsel remek elegyet alkot. Dióval kapcsolatos újkeletű felfedezésem továbbá a dióolaj. Teljesen beleszerelmesedtem. Fantasztikus illata, aromája, íze van. Hideg ételekhez, salátákhoz és főzéshez is kiváló. Gyakran készítek diós salátát, végtelenül egyszerűen. Vegyes zöld salátaleveleket dióolajjal összeforgatok, végül az egészet dióbéllel megszórom. Magában is, de camembert-el és pirítóssal kiegészítve igazán mennyei csemege. Sárgarépás diós rizs Hozzávalók: (2 adaghoz) 1 1/­­2 dl barnarizs (én bio gyorsfőzésűt használok) 3 nagyobb vagy 4-5 kisebb sárgarépa (ezúttal bio volt az is) 2 maroknyi dióbél kevés olaj só (himalaya) Elkészítés: A rizst szűrőben alaposan megmostam, lecsepegtettem, kevés olajon illatosra pirítottam, kétszeres mennyiségű vízzel felöntöttem, sóztam, kis lángon fedő alatt puhára főztem. Amíg a rizs főtt, a répákat megtisztítottam, leöblítettem, vékony csíkokra vágtam. A diót száraz serpenyőben megpirítottam, durvára vágtam. A répát kevés olajon (dióolajat használtam a finom illata, aromája miatt) átforrósítottam, enyhén sóztam, majd kis lángon fedő alatt roppanósra pároltam. Végül a főtt rizst a répacsíkokkal és a diódarabokkal óvatosan összeforgattam.