Szeretek enni!

2015. július 18. Sose mondd, hogy soha 

tovább a teljes receptért  » Gyerekkoromban rémesen rossz evő voltam. Sose bírtam sokat enni és nagyon-nagyon válogattam. Egyszer általánosban a német tanárnő beírt az ellenőrzőmbe, hogy "Anna a német óra kellős közepén kakaós csigát eszik" - erre anyukám és a nagyimék csak nevettek: hála az égnek, hogy eszik! Főzni se szerettem/­­tudtam és az egész evés téma egy szükséges rossz volt az életemben. Innen jöttem. Most viszont: szeretek enni! Imádom az itthon rám váró ételeket. Az a legnagyobb problémám, hogy nem tudok dönteni, melyiket egyem, mert mind olyan tökéletesen finom! Van isteni őszibari, van  édes magyar dinnye és egy adag saláta-hozzávaló: paradicsom, uborka, paprika és avokádó. Mindegyikhez kedvem van, de egyszerre persze nem lehet, melyikkel kezdjem? Hatalmas problémáim vannak, mint látható... :) Apropó: avokádó. Nem tudtam, hogy szeretem. Sokáig kesutejföllel ettem az esti salit, majd anyagi megfontolásból átálltam a napraforgó tejfölre és jól elvoltam vele, bár tudtam, hogy nem a legideálisabb magot enni minden nap. Pár napja Petra hozott egy szép érett avokádót, hogy azt tegyük a saliba felkockázva. Nekem végem. Elvesztem. Megint beleszerettem valami drága dologba... De biztos, hogy jobb innen szerezni a zsírt, mint magokból, szóval a testem hálás lesz. Az egész napi kajám tegnap is és ma is két ezer forint volt. Ha egy hónapra számoljuk, 60 lesz és az nem éppen kevés. De ugyanazt tudom erről írni, amit már oly sokszor: nem kell kávé, cigi, alkohol, arckrémek, dezodor, tusfürdő, fejfájás csillapító és nem mellesleg: egészséges és fiatal maradok még sokáig. Innen nézve nem tűnik drágának. Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt az utat és nem adtam fel, legalábbis sosem végleg ;)