Életjel, A vegán szépség
tovább a teljes receptért »
Elég régen írtam már, tudom, de higgyétek el, nyomós mentségem van rá. Először is, pihentem egyet karácsonykor, közben augusztus óta az első regényemet írom, közben állatokat mentek, gyerekeket támogatok, nemfőzök, és még egy új blogot is előkészítettem. Közben pedig arra is rájöttem, hogy bár anyaként sokszor multifunkcionális vagyok, ezt a szabadidőmre kevésbé tudom már elmondani. Mikor elkezdtem a könyvemen dolgozni, nem is tudam másra koncentrálni, mígnem kapcsolatba kerültem az óceánon innen és túl egy halom fantasztikus emberrel, csodálatos lélekkel, és általuk megismerkedtem a raw food-dal(nyersétkezés) is. Közben pedig olyan mértékben beszippantott, hogy azon kaptam magam, szinte alig főztem, vagy a már itt is prezentált repertoárból kerítettem meleg ebédet Hugonak. Szóval ami újdonság volt, az mind a nyers kategóriába tartozott, és nem voltam benne biztos, hogy szeretném e keverni a gyermekétkezéssel. Tulajdonképpen mostanra már rájöttem, semmi akadálya nem lett volna, hiszen a gyermekek első szilárd táplálékai nyers gyümölcsök zöldségek , és a lehető legjobb dolog lenne számukra, ha ez a későbbiekben is így maradna. Aztán még nem éreztem elegendő kompetenciát, hogy nyersételekről annyit írjak, míg valóban meg nem tanulom minden csínját-bínját. De ezeket nem lehet megtanulni. Mások receptjeit el lehet készíteni, sajátot lehet kreálni a szájízünk szerint, sok alapanyagot, amit eddig nem is ismertünk be lehet szerezni. De alapvetően attól lesz az ember kompetens, hogy így étkezik. Ezt az életmódot élve kell magunkévá tenni a tudást. Aminek eredménye, hogy életünk végéig tanuljuk.:)) Aztán megint csak írtam írtam, és nem főztem, nem főztem, és lelkiismeretfurdalásom volt, hogy elhanyagolom a blogot, és vele együtt a receptéhes olvasókat is. Két hónapja viszont odáig fajult ez a nyersétel szeretet, hogy Budapesten részt vettem Urbán Vali élőételkészítő tanfolyamán. Ott pedig annyi inspirációt kaptam, és magától Valitól az ötletet, hogy fogjak bele egy videoblogba. Először őszintén nevettem rajta, mert arra gondoltam egyik blogomra sincs időm, nemhogy egy újat elkezdeni.. De aztán annyira szöget ütött a fejembe, hogy eldöntöttem, mégis belevágok. Nagy terveim vannak, mégcsak nem is sejtitek .)) Szerencsére az élet úgy hozta, segítőm is akadt azonnal, és egy hónap leforgása alatt hipp hopp, az élet tálcán nyújtott minden feltételt. A videofelvételeket itt az egyik varsói magyar anyuka Dóri segítségével vesszük fel kéthetente. Ő összevágja, én felrakom. Itt is szeretném neki megköszönni önzetlen munkáját. A facebookon A vegán szépség oldalon találjátok meg majd a folyamatosan bővülő videókat, recepteket, tudnivalókat, hasznos tanácsokat a vegán életmódról. Jaj, igen , mert ezidő alatt a vegetáriánus életmódról a vegánra váltottam. Az okokat hosszasan fogom boncolgatni, a nyers és nem nyers ételek receptjét, pedig videó formájában nézhetitek meg, amint otthon, vagy másoknál főzők-nem főzök:)) A videoblogot pedig a http://veganszepseg.blogspot.com/ weboldalon tudjátok követni. A Csemeteledel természetesen nem szűnik meg, ide is felkerülnek a további gyerek vegán és vegetáriánus, illetve nyers finomságok, videó formájában. Szívesen venném, hogyha írnátok nekem, milyen recepteket látnátok szívesen, milyen témákról hallanátok többet. Remélem innen is sokan csatlakoztok, hogy egy életmódváltással, egymás segítésével, ne csak önmagunk és gyermekeink egészségét, de a környezetet, az állatokat, és az egész Földet is segítsünk felemelni, átváltoztatni egy olyan békés és harmonikus világgá, amire mindig is vágytunk. Légy magad a változás, amit a világban látni kívánsz! (Mahatma Ghandi)
« Lencse curry | Vannak a világban a jóemberek » |
|
|