Ami elszomorít, megbénít és izolál – a klímaszorongás

2019. augusztus 26. VegaNinja 

tovább a teljes receptért  » Sokan még mindig tagadják a klímaváltozást, de a tudomány már rég nyilatkozott: ha 12 (vagy egyesek szerint csupán másfél) év alatt nem következik be radikális változás az életmódunkban, 30 év múlva véget ér az emberi társadalom. Emiatt egyre növekszik azoknak az embereknek a száma, akiket ez – érthető módon – félelemmel tölt el, új fogalom jelent meg: a klímaszorongás, ökoszorongás. Mit tehetünk ellene? A szorongást általában az okozza, ha közeledni látunk egy eseményt, ami a terveinkkel ellentétes – ez esetben az emberiség megsemmisülését, és az azt megelőző apokaliptikus állapotokat. A pszichológusok és pszichiáterek világszerte egyre gyakrabban találkoznak ezzel az újnak mondható tünetegyüttessel, ami egyébként egy egészséges reakció arra, ami történik körülöttünk, és az ezt övező bizonytalanságra. Egyedüllét, elszigeteltség érzése Még mindig nehéz a barátokkal és a családtagokról a klímaváltozásról beszélni, és ez egyáltalán nem segít. Ha felhozza az ember, furcsán néznek rá, elterelik a témát, esetleg nevetgélnek egy kicsit, főleg, ha már amúgy is a témát felhozó ember a társaságban a faölelgetős hippi. Jobb esetben sóhajtoznak, hogy igen, nagyon melegek a nyarak, mintha más negatív hatása nem lenne, és mintha nem múlna mindannyiunkon a végkimenetel. Mint minden szorongásnál, az öko-szorongásnál is ront az állapoton, ha az ember egyedül kattog a dolgokon, jobb beszélgetni róla, ötletelni, együtt kitalálni, mit tehetünk a Föld megóvásáért. De az is segít, ha valaki csak meghallgat, megérti a félelmed, és nem néz hülyének. Ha nem ismersz ilyen embereket, nézz utána a neten azoknak a csoportoknak, facebookos és aktivista társaságoknak, projekteknek, akiket ugyanennyire érdekel a környezet sorsa, és ahova csatlakozhatsz! Végre egy társaságban nem te leszel az ufó! Sőt aktívan részt tudsz venni a katasztrófa megállításában. Bénultság, apátia Ahogy fentebb írtam, a szorongás bénultságot is okoz, mivel lesújtó méretű problémával állunk szemben. Egyedül valóban nem sokat tehetnénk, de szerencsére nem vagyunk egyedül. Viszont annyi teendő van, és ki tudja, van-e értelme tenni bármit, ez a bizonytalanság önmagában is bénító. Mert remény még van, még változtathatunk, még helyrehozhatjuk a bekövetkezett természeti károkat. De néha a remény csak dühöt, türelmetlenséget és apátiát szül, mivel ezek a pozitív változások lassan következnek be, és többnyire politikusok és pénzemberek kezében vannak az igazán nagy döntések. Nyilván nem lenne jobb, ha nem lenne már remény sem, korai lenne még beletörődni a megsemmisülésbe. Óriási mértékben megnőtt az aktivizmus a klímaváltozás ellen, tizen- és huszonévesek válnak aktivistává, átlagemberek gondolkodnak el a műanyagszemét csökkentésén, egyre kevésbé menő új dolgokat vásárolni. Aktivizmus Mindenki, akit érdekel a környezetvédelem, hallott már Greta Thunbergről. Greta 2018 augusztusában iskolai tüntetést szervezett a svéd parlament előtt az éghajlatváltozás ellen. Mozgalma azóta világméretűvé vált 100 ezer iskolás csatlakozott. A mozgalom neve Fridays For Future, azaz Péntekek a jövőért. Greta vegán, próbál alacsony ökolábnyommal élni, nem használ repülőgépet (pedig sokat utazik az aktivizmusa miatt). Ő a Time magazin szerint az egyik leginspirálóbb tizenéves a világon. Az ő generációjuknak már egyáltalán nem távoli és megfoghatatlan dolog az éghajlatváltozás, tanultak róla az iskolában, és kiskoruk óta a saját életükön érzik a hatását. Jamie Margolin, egy 17 éves seattle-i iskoláslány. A szmog ott annyira durva, hogy néha még napos délutánokon is szürke az ég, előfordul, hogy a hírhedt pekingi állapotoknál is rosszabb, látni lehet a szmogrészecskéket a levegőben, ilyenkor kijárási tilalom van. 2017-ben egy ilyen alkalom után Jamie teljesen magába roskadt, három órán át sírt, arra gondolt, mi értelme van bárminek is, ha tönkretesszük a világunkat? Eztán összeszedte magát, és megalapította a Zero Hour mozgalmat, melynek neve arra utal, hogy most kell cselekednünk. “A Zero Hour (nulla óra) küldetése, hogy középpontba állítsa a diverz fiatalok (nem csak fehérbőrű, felső-középosztálybeli fiatalok – a szerk.) hangját az éghajlatváltozással és a környezeti igazságszolgáltatással kapcsolatos párbeszédben. A Zero Hour egy fiatalok által vezetett mozgalom, mely belépési alkalmakat, tréninget és forrásokat teremt elő azoknak az új, fiatal aktivistáknak és szervezőknek (és a felnőtteknek, akik egyetértenek velünk), akik konkrét lépéseket akarnak tenni a klímaváltozás ellen. Együtt egy erős, megállíthatatlan, fiatal mozgalom vagyunk a jogaink és természeti erőforrásaink védelméért, és a tiszta, biztonságos és egészséges környezet megőrzéséért, mely biztosít egy élhető jövőt, amiben nem csak túlélünk, de ki is teljesedjünk. Ez a Zero Hour.” Ezeknek a fiatal lányoknak a kezében van a jövőnk, kitartásukkal és erejükkel akkora tömegeket gyűjtöttek össze, amekkorát már a politikusok sem tudnak figyelmen kívül hagyni. Ha Greta és Jamie meg tudja próbálni megváltoztatni a világot matekóra és tesi között, mindenki tud tenni valamit! És mi lenne királyabb érzés annál, mint részese lenni a Földet megmentő, világméretű mozgalomnak?! Green guilt, avagy zöld bűntudat Vannak, akik már most rengeteget tesznek a klímaváltozás ellen a saját életükben. És éppen a “legzöldebbjeink” szenvednek legjobban a bűntudattól, ha valamit nem öko módon csinálnak még, éppen azok, akik már most a legjobban odafigyelnek rá, hogy környezettudatosan éljenek. Ugyan a bűntudat segítségünkre lehet egy pozitív változás elindításában, de egy ponton túl már inkább gátol minket. Te szoktál bűntudatot érezni az alábbiakhoz hasonló esetekben? - Nem tudsz annyit költeni, amennyibe egy környezetbarátabb termékalternatíva kerülne - Nem sikerült még lemondanod néhány termékről, ami nem zero-waste - Megrendelsz valamilyen környezetbarát dolgot, amivel ki tudsz váltani egy csomó, egyszerhasználatos műanyagot, és a termék 2 réteg műanyagba csomagolva érkezik - Otthon felejted a textil bevásárlótáskád vagy zöldséges szütyőid, és haragszol magadra, mert kénytelen vagy egyszerhasználatos zacskót venni - Megtudod, hogy az egyik termék, amit eddig környezetbarátnak ismertél, és ezért vetted, mégsem az - Néhány ismerősöd idegesítő hippinek lát stb. Ez a bűntudat, ahogy már említettem, kontraproduktív, nem segít a pozitív cselekvésben. “Nem egy maréknyi ember kell, aki tökéletesen hulladékmentesen él. Millió olyan ember kell, aki tökéletlenül csinálja a hulladékmentességet.” – Anne-Marie Bonneau, @ZeroWasteChef A tudatlanság áldás Bosszantó látni, hogy az emberek többsége még akkor sem gondolkozik el az életmódjának megváltoztatásán, mikor már ennyire súlyos a helyzet. Nem tudják összekötni, hogy az ő cselekedeteik hogyan befolyásolják a nagy dolgokat a világban. Például, hogy a magyarországi húsfogyasztás hozzájárul az Amazonasi erdőtüzekhez. Sajnos ezt több pszichológiai folyamat okozza, így kevés dolgot lehet ellene tenni. A témáról való beszélgetés, és legfőképp a példamutatás az, ami használ. Emellett elősegítheti a változást, ha megajándékozhatjuk ismerőseinket egy szép kulaccsal, bevásárlótáskával, textilből készült zöldséges zacskókkal stb. Mit tehetsz a klímaszorongás ellen? - Beszélgess hasonló gondolkodású emberekkel Talán a jelenlegi ismerősi körödben nincsenek ökotudatos emberek, de az interneten rengeteg! Vegán és környezettudatos Facebook csoportokban, illetve környezetvédelmi eseményeken sok új, jófej emberrel találkozhatsz, beszélgethetsz. Már az az érzés, hogy nem vagy egyedül ebben a harcban (mind mentális harcban, mind a klímakrízis elleni harcban) sokat segíthet. - Olvass kevesebb negatívat hírt A közösségi média nagyon addiktív. Az ember képes órákon át görgetni az áramló információ között, és a negatív hírek többségében vannak a legtöbbünk hírfolyamában. Legyél szelektív a hírfogyasztásban, ne kövess tovább olyan portálokat és embereket, ahonnan csak lehangoló, dühítő és szomorú tartalmak jönnek. Szerethetsz egy ismerőst anélkül is, hogy minden nap látnod kellene a posztjait. A poszt jobb felső sarkában van három pont, erre kattintva el lehet rejteni az adott posztot, és beállítani, hogy kevesebb tartalmat lássunk az illetőtől. - Olvass többet arról, mit tehetsz a bolygóért Viszont tájékozódni hasznos, kövess olyan blogokat, személyeket, akik tippeket adnak a saját életedben megvalósítható, környezettudatos változáshoz. Kövess olyan oldalakat, embereket is, akiknek a posztjai jó kedvre derítenek! Van egy mondás: Nem tölthetsz üres pohárból. Tehát amíg a saját lelked nincs feltöltődve, nem tudsz igazán adni másoknak és a világnak, nem tudod olyan hatékonyan jobbá tenni a dolgokat. A szorongás megakadályoz a cselekvésben, a cselekvés megakadályoz a szorongásban – igyekezz minél fenntarthatóbb módon élni. Ez sikerélményt fog okozni, és áthelyezi a fókuszod a gyászról a megoldásra! - Ne vásárolj, ha nem muszáj A kapitalizmus szembefordított minket a természettel. A Föld életének mindössze 0,0000001%-a óta, durván 400 éve van jelen, és ennyi idő alatt tönkretette a természetet, a vadvilágot, a környezetünket. Nem az emberi faj a káros a bolygóra, az emberiség több mint 300 ezer éve létezik, hanem a kapitalizmus. Mindennek ára van, minden a pénz körül forog, és nagyon úgy tűnik, hogy az az iparág, amelyben sok pénz van, bármeddig képes pénzzel elcsitítani a döntéshozókat. A kapitalizmust nem lehet egyéni döntésekkel megdönteni, de káros hatásait csökkentheted a vásárlásoddal, illetve nem vásárlásoddal. Mikor venni készülsz valamit, kérdezd meg magadtól, szükséged van-e az adott tárgyra? (Akkor is, ha öko-tárgyról van szó!) Ha igen, létezik-e belőle fenntartható, etikus, és minőségi változat, melyet akár 10-20 év múlva is fogsz tudni használni? A minőségi termékek drágábbak, de hosszú távon pénzt spórolhatnak meg neked. Emellett ha nem vásárlással próbálod tompítani a szorongást és a hiányérzetet, felfedezhetsz magadnak olyan tevékenységeket, amelyek nemcsak környezetbarátabbak, de a lelkednek is jót tesznek, pl. kirándulás. És megkíméled magad a bűntudattól, amit az okozna, hogy rájössz, mégis fölösleges dolgot vettél. És egy tárgyból valójában akkor lesz szemét, mikor megvásárolják, nem amikor kidobják. Termeljünk kevesebb szemetet! - Alkoss, meditálj, tölts időt a természetben A művészetnek, meditációnak és a természetnek gyógyító hatása van. A művészettel, kézműves dolgokkal, barkácsolással ráérezhetsz a létrehozás örömére, azaz arra a sikerélményre, mikor a “semmiből” létrehozol egy használati tárgyat vagy műalkotást. A meditáció segít lelassulni, ez a “nem cselekvés” művészete. A világ rohan, az ember nem tud lépést tartani vele. Néha fontos megállni, és belülre figyelni kicsit. A rohanás, az, hogy sosem érünk rá semmire, nincs időnk, nincs összhangban a természettel és a lelkünkkel. Hangolódj rá saját magadra, próbáld ki a napi 15 perc meditációt! A természet is nyugtatja a lelket, emlékeztet rá, hogy mi is a részei vagyunk, nem pedig pusztán egy műanyagba csomagolt, “szupercivilizált” faj, aki rohan a pénz, a számlák, a karrier és a saját ideje után. Ez persze klisés megfogalmazás, nem kell ahhoz valódi karrieristának lenni, hogy elmerüljünk a problémákban és a szorongásban. Egy kis erdei levegő, madárcsicsergés, leveleken átszűrődő napfény viszont tényleg oldja a feszültséget. Még ne add fel, még van remény. Beszélgessünk! Klímaszorongós csoport a Facebookon. Tedd a kedveceim közé 0 The post Ami elszomorít, megbénít és izolál – a klímaszorongás appeared first on VegaNinja.