Magyar ízek utcája - 2013

2013. augusztus 20. VegaLife 

tovább a teljes receptért  » Idén is ellátogattunk az augusztus huszadikai programok keretén belül az Magyar Ízek Utcájába. Az utca jó hosszú volt, de a tavalyihoz képest - szerintem - kevesebb árus jött el portékáját bemutatni, árulni. Tavalyi kedvencem - a flódnis "sütöde" viszont jelen volt. Mivel előző évben nagyon ízlett ez a zsidó konyha remeke, így idén is  megkóstoltam. Vagy az én ízérzékem változott, vagy a recept, vagy mert nem volt langyos sem, csak hideg a sütemény, de ebben az évben nem jött be annyira. Szerintem az állaga sem volt olyan sikeres, mint tavaly. Ha már édesség... idén is voltak aszalt gyümölcsökből készült édességek standjai. Idén is kihagytam a vásárlását. Tartok tőle, hogy annyira édes lenne, hogy nem tudnék 5 dkg-ot sem elfogyasztani. Máskülönben, ha lenne ingyenes falat kóstolóként, kipróbálnám és lehet, hogy tévednék. Marketing kérdés is - legalább is a cégnél az lehetne. Ezt különben tavaly is így gondoltam. Persze, megértem, ha nincs erre financiális kapacitás náluk. S igazából még aprócska kérdéseim voltak velük kapcsolatban, azonkívül, hogy a méhecskék szeretettel repkedtek rajtuk, mégpedig az, hogy nem láttam nagyon az összetevők listáját. Vajon cukor hozzáadásával készülnek? És a színezékeket hogy oldják meg? Na és a zselés állagúakat miből készítik? (Nem akadékoskodok, ezek felmerültek benne, mint esetleges vásárlóban.) De volt egy kisebb stand, ahol egyszerű portékát árultak: fűszeres tökmagot. Fokhagymás, paprikás, csilis, olívaolajas és kókuszos-fahéjas (ez utóbbi az édesszájúak számára) ízekben. A kedves árusok nem sajnálták megkóstoltatni a néppel a tökmagokat. Ez volt az igazi reklámfogás. Minket jól megcélzott.:) Férjemnek alig kellett unszolnia, vettünk is két fajtát. Mire bejártuk az "utcát" jól megrágcsáltuk a kis zacskó tökmagokat. S hogy ezek a magyarok mit ki nem találnak egy gasztro-fesztivál alkalmával! Tudniillik azt, hogy fatüzelésű sparhelten sütötték a tésztát (talán kenyérlángos vagy valamilyen lepény volt?). Ötletesnek tartottam, s ha húsevő vagyok, bizonyára megtalálom a számomra ízletes falatokat itt, akkor is, ha a legolcsóbb termékük 900 forintnál kezdődött. A másik, ami számomra tetszett, egy helyen hatalmas méretű pogácsákat árultak. (300HUF) Szépek és nagyok voltak a pogik. Sajnos csak két fajta volt (legalább is, amikor ott jártunk): tepertős és néhány sajtos. Na hát mondanom sem kell, hogy a tepertős pogikat egész életemben nem kedveltem. Ha lett volna magvas - mondjuk napraforgó, tökmag, szezámmag trióval, vagy paprikás (igen, én már korábban készítettem ilyet, mikor még nem blogoltam), akkor talán veszünk egyet, bár méretét tekintve négy embernek is elég lett volna egy. Pékáruk kapcsán megemlítem még az olívabogyós kenyérkét, ami jópofa volt. Árat nem láttam kiírva (attól még lehetett), és a megkóstolást is kihagytuk. Viszont egy helyen (nem tudom, hogy ugyanitt-e), szintén kóstolót osztogattak - paradicsomos - csilis kenyér falatkákat. A kis falat kenyérke jó fűszeres volt. Mindkettővel - olívás és aszalt paradicsomos - már én is próbálkoztam, bár ez szintén nem található (még) a blogomon, pedig sikeres volt. (Olyan gyorsan elfogyott, hogy nem tudtam lefotózni.) Azért meg kell hagyni, a vegákra is gondoltak az egyik "főttétel" pultnál. Valami húsféléket sütöttek és árultak, s nagy örömömre az alábbi három salátafélét is választhatta az arra járó. Zárásként pedig jöjjön néhány kenyérről, péktermékről készült kép, ha már augusztus 20. ennek is az ünnepe.