Szilvalekvár datolyával

2012. november 10. VegaLife 

tovább a teljes receptért  » Még itt-ott kapható piacokon szilva, de én ezt a lekvárt valamikor szeptember közepén készítettem, azonban csak most jutok oda, hogy leírjam. Ha idén esetleg már nem is nagyon jellemző a szilvalekvár főzés, mivel szezonja múlt, attól még jövőre is lesz szilva, és bizonyára akadnak emberek, akik befőzni szeretnék lekvárnak. Tavaly is főztem be szilvalekvárt. Másképp, mint most. Tavaly fogtam egy tepsit, abba öntöttem úgy 1-2 dl 10%-os ecetet, beleraktam a megmosott, kimagozott, legalább félbevágott, vagy felnegyedelt szilvát és lassú gázon a sütőben elkezdett lekvárrá összeállni. Akkor szatmári szilva volt, ami azzal mutatta meg, túlérett mivoltát, hogy a héja ráncosodott. A sütőben legalább 3-4 órát főtt - jobban mondva sült. Amikor elkészült - üveg híján dobozba tettem, lefagyasztottam és nem meleg-dunsztba. Ugyanis meglehetősen "kemény" lett, alig folyt, így nehezebb lett volna az üvegek száján át be, majd kikanalazni a felhasználáshoz. Ebből a lekvárból készítettem a korábban leírt szilvalekváros kifliket. De idén más módszert alkalmaztam a szilvalekvár főzésnél. Ecet most is kellett hozzá, de lédúsabb gyümölcsöt választottam. Míg tavaly szinte fekete, kemény állagú lekvárt kaptam, idén folyósabb, lilás színű finomság készült. Tavaly nem adtam hozzá semmi cukrot, idén viszont éreztem, szükséges édesíteni valamivel. Ekkor került aszalt datolya is a lekvárba. Így aztán megoldottam az egészséges, természetes édesítést. A recept: Hozzávalók:   - 3-4 kg szilva - 1 dl ecet (10%) - mélyebb fazék - 20 szem szárított datolya (édesszájúaknak több) - üvegek - celofán - víz   Elkészítés: A szilvaszemeket alaposan átmossuk. Én legalább háromszor egymás után átmostam őket.  Amennyiben a szilvák nem tökéletes szeműek, a hibás részt vágjuk ki, vagy ha a gyümölcsszem nagy részét érinti, bele se tegyük a lekvárba. A puha kékségeket kezünkkel kicsit megnyomva két részre tudjuk bontani. Ha ez működik, akkor tényleg jó érett a szilva, dolgozhatunk vele bátran. Miután megfeleztük, a magokat kiszedjük és a mély fazékba tesszük. Mielőtt az első szemet beletennénk, az edény aljára egy kevés ecetet öntünk.  Ha van otthon botturmixunk, akkor elég a gyümölcsöket megfelezve a legmagasabb fazekunkba rakni. Ha nincs botturmix a birtokunkban, akkor érdemes a gyümölcsszemet legalább 4 részbe vágni, így könnyebben fog pépesedni. Most már csak annyi a dolgunk, hogy közepes lángon elkezdjük főzni. Ha pépesebb lekvárt szeretnénk botturmix vagy krumplinyomó segítségével (esetleg nagyobb villával) összenyomkodhatjuk a gyümölcshúst. A datolyákat apróra vágjuk és akkor adjuk hozzá, amikor elkezd egy picit rotyogni. Mivel ecetet tettünk az aljára, nem kell abszolút megkeverni a lekvárt. Amíg felforr teljesen a lekvár előkészítjük az üvegeket. (Inkább néhány üveggel többet készítsünk elő, mint kevesebbet!) A már kívül- belül megtisztított üvegeket egy tepsibe tesszük. A tepsibe és az üvegekbe is vizet öntünk. A tepsibe inkább többet, az üvegekben az üvegek aljára kb. 1-1,5 dl víz elég. Az egészet sütőbe tesszük és amíg a víz az üvegekben el nem kezd forrni, a sütőben melegítjük őket. Amikor felforrtak, és a szilvalekvárunk is rövid ideje rotyog, kivesszük az üvegekkel teli tepsit a sütőből és az alábbiak szerint járunk el: E gyesével első lépésként kiöntjük a forró vizet az üvegből és tiszta merőkanállal vagy kisebb kancsóval a forró lekvárt töltjük az üvegbe. Fóliát, majd kupakot helyezünk rá. Jól leszorítjuk a kupakkal és az elkészített meleg "ágyba" (száraz dunszt) helyezzük fejjel lefelé az üvegeket. A száraz dunszt nálam egy törölközőkkel kibélelt kosár volt most. Néhány napig a kész lekvárokat ebben a száraz dunsztban hagyjuk pihenni, hűlni. 2-3-4 nap után leellenőrizzük és ha az üvegek normál hőmérsékletre álltak vissza, felcímkézzük őket és mehetnek a kamra polcára.