Több zöldséggel a rák és a szívinfarktus ellen!

2012. december 6. Répa Konyha 

tovább a teljes receptért  » A vegetáriánus étkezés korántsem nyers répa és salátalevél rágcsálásából áll. A vega étrend kulináris élvezetei mellett a 2011-es Planeat című film arra is rámutat, hogy miért is rossz a túlzott mértékű állati eredetű fehérje fogyasztása egészségünk és környezetünk szempontjából. Ha nem vagy, és nem is akarsz vega lenni, akkor is érdemes továbbolvasni... Colin Campbell nagysikerű The China Study című könyve alapján készült alkotás nem száraz tudományos elméletekkel teletömködött, bealvós film, hanem igencsak élő műsor, profi szakácsokkal, akik gyorsan bebizonyítják a nézőknek, hogy ha másért nem, legalább az íncsiklandó falatokért érdemes vegának, vagy legalább is gyakoribb zöldségfogyasztónak lenni. A film háttéranyagát szolgáltató szakértők a tudomány különböző területeiről érkeztek. További információ a film a honlapján Dr. T. Colin Campbell tudományos pályája kezdetén, az 1950-es években a szegény környezetben nevelkedő, alultáplált gyerekeket vizsgálta. Ő is, mint kollégái a tudomány akkori állásának megfelelően, a nyugati típusú vagyis a magas állati fehérje bevitelén alapuló étrend alkalmazásában látták a megoldást. Tíz évvel később, az 1960-as években a Fülöp-szigetek lakóinak vizsgálata során Campbell arra lett figyelmes, hogy a gazdag családban nevelkedő gyerekek között, vagyis ott, ahol sok állati fehérjét fogyasztottak, magasabb volt a májrákos megbetegedések száma, mint a szegény családok esetében. Hosszú kutatás eredményeképpen Campbell végül is arra a következtetésre jutott, hogy a magas állati fehérje (hús, tejtermékek) bevitelén alapuló étrendek helyett inkább a növényi alapú élelmiszereket, illetve a növényi alapú táplálkozást kellene előnyben részesíteni. Kutatásainak eredményét, többek között a The China Study című könyvében foglalta össze. Célja az volt, hogy segítséget és útmutatást nyújtson a helyes táplálkozás útvesztőjében azok számára, akik valamilyen táplálkozással összefüggő betegségben (például cukorbetegség, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, rák) szenvednek és azok számára, akik szeretnék megelőzni e betegségek kialakulását. Campbell azt is felismerte, hogy a magas állati fehérje bevitel nagyobb valószínűséggel okoz rákos megbetegedéseket. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása képes megállítani illetve visszafordítani a már kialakult betegségeket, mint például a rákot-, a szív- és érrendszeri betegségeket vagy a cukorbetegséget.  Arra a kérdésre pedig, hogy egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén mennyi állati eredetű fehérjét fogyasszunk, Campbell azt tanácsolja, hogy semennyit. A táplálkozásunkban fontos szerepet játszó gabonafélék fogyasztásával kapcsolatban is mértékletességre figyelmezteti olvasóit a szerző. Főleg a finomított, tehát fehér lisztből készült termékek fogyasztásának a csökkentését javasolja. Dr. Caldwell Esselstyn a Cleveland-i klinika sebész orvosa az 1990-es évek elején hasonló következtetésre jutott, mint Campbell. Esselstyn szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegeit vizsgálta, és azt tapasztalta, hogy azok a betegek, akik táplálkozásukból teljes mértékben kiiktatták az állati fehérjék fogyasztását, képesek voltak megelőzni, illetve bizonyos esetekben megakadályozni állapotuk romlását. Professor Gidon Eshel, a Chicago-i Egyetem tanára környezetvédelmi szempontból vizsgálta a táplálkozási szokásokat, és arra a megállapításra jutott, hogy az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, pl. szokásos húsfogyasztásunk felére csökkentése is már igen sokat jelentene a környezetvédelem, illetve saját egészségünk védelme szempontjából. Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete