Valóságos grízpuding és fantáziavilág VKF! 50 (Ehető virágok) recept vegetáriánus

Valóságos grízpuding és fantáziavilág VKF! 50 (Ehető virágok)

2012. július 21. Vegaléria 

Valóságos grízpuding és fantáziavilág VKF! 50 (Ehető virágok)
tovább a teljes receptért  »
? Kislányoknak, romantikusoknak, álmodozókank vagy akár két lábbal a földön járóknak, gyermeki lelkűeknek, vidámaknak és szomorúaknak, a kert törpéinek, természeti lényeknek és tündéreknek, és bárkinek aki szereti :) ? !  Jubileumi 50. fordulójához érkezett a VKF! vagyis a Vigyázz, Kész, Főzz! nevű játék melyet Selectfood hirdetett meg itt. Témája: Ehető virágok.  Ha csak a receptet szeretnéd olvasni kérlek keresd a kiemelt RECEPT feliratot, írok még előtte mindenfélét és még lelkizem is egy kicsit. Ismét olyan téma  és alkalom amit megint csak úgy éreztem kár lenne kihagyni. Történt ez az életemnek egy olyan periódusában amikor félretettem a főzést (szinte csak akkor főztem, ha itthon volt Csaba), ételt májusban fotóztam utoljára. Az ok nem a kánikula volt, bár az is rátett egy lapáttal, hanem, hogy minden eddiginél nyitottabbá vált a lelkem és a szellemem az asztrológiára, no nem arra a fajta ezobizniszes, csacskaságra (elnézést) ami általában a médiákban megy, hanem arra ami az ön- és emberismeret elmélyítésében lehet segítségünkre. Minden szabadidőmet az e területen végzett kutatásra és tanulásra fordítottam, teljes lényemmel belevetettem magam, óriási kaland.... aztán ha majd ha az az űr amit ezerrel töltök nem feszít már annyira, biztosan megint visszatérek a konyhai örömökhöz is mindaddig míg valami újra nem jön.... Az 50. VKF!-en való részvétel kedvéért viszont az asztrokalandot tettem félre egy kis időre. Volt egy kikötésem magamnak: Pénzt most nem költök. Legalábbis olyasmire nem amiért reletíve mélyebben a zsebünkbe kellett volna nyúlni (június) hónap végefelé. A rózsák elvirágzása rohamosan beindult (a biztonság kedvéért két maroknyit tettem a fagyóba), a körömvirágot is az utol pillanatban szedtem meg... ugyan több hét is a rendelkezésünkre állt, nem minden virág várt. A zsebbenyúlós ötletem helyett itthon meglévő alapanyagokból dolgoztam. Már 22 nappal ezelőtt kész lett a puding és a fotók. Olyan lelkes voltam és olyan speckó hangulatban, viszont olyan sok idő eltelt azóta, annyi minden történt, és annyira más hangulatban vagyok. Jó lenne újra ráhangolódni, hogy írásban is meg tudjam teremteni azt az atmoszférát. Ez az étel a romantikus és egyben a gyermeki énünket érintheti meg. Mindkettőt, a romantikát is abban az értelemben értem, ami kiszakít a szürke, vagy problémás hétköznapokból, ahonnan elvágyódunk egy színesebb, békésebb, boldogabb világba. Legalább is mi felnőttek. Én ezt az ételt a képzeletem világában egy 8 év körüli kislánynak is készítettem (és még másoknak). Persze végig tudtam, hogy ez nem a valóság, ez egy játék volt, de tudjuk minden játék valahol nagyon is komoly. Az a kislány az én belső gyermeki énem is lehetett. Mégis képzeletben inkább anya voltam és a saját (képzeletbeli) kislányomat leptem meg. Egy olyan kislányt aki még szeret mesebeli királylánynak öltözni, aki még ösztönösen látja mindenben a szépet, és akinek a szeretetemmel ilyen formán is oly könnyű vidámságot, melegséget, varászlatos pillanatokat szerezni. Persze hasonlót nap mint nap megélek a valóságban is például amikor (most nem a varázslatos pillanat okozásra gondolok) a macskáknak friss vizet adok, vagy amikor a kedvesemnek készítek ételt, és még azt az egy szem olívabogyót is a tetejére szívem minden szeretetével és jóindulatával helyezem oda. Ez a virágos puding volt az ami képzeletben ennyire elvitt, az a bűnös puding, de nem, nem hárítok, le sem tagadhatnám, hogy nagyon szeretnék majd gyermeket.(Asztrósok értik: a felszálló holdcsomópontom az ötödik házban, meg más is...)  Azt írtam: aki még ösztönösen látja mindenben a szépet, na jó ez így némileg túlzás, mert nem mindig mindenben, tudom egy 8 éves embernek már van egója, de bármilyen is legyen a gyermeked a gyermekedet csak szereted...   Fantázia és álmok ide vagy oda, a józan  parszti ész fontos. Vajon hallgatok én arra amikor ennyire kitárulkozom?  RECEPT: SÁRGA:  körömvirág és reszelt citromhéj RÓZSASZÍN:   rózsa és málna BARNA: levendula és kakaó ZÖLD:  fodormenta FEHÉR:   kókuszreszelék két főre kb. 2-3 maroknyi a virágokból - a körömvirágnak és a rózsának csak a szirma-, a levendulából fele-harmada, vagy ízlés szerint. Megfőztem a kb. bögrényi búzadarát a  kb. 4-5- szörös mennyiségű (növényi)tejben, ízlés szerint édesítettem, majd öt részre osztottam, hagytam hűlni, és külön-külön összeturmikszoltam a virágokkal, illetve virágszirmokkal és az egyéb ízesítőkkel, színezőkkel. A fodormentásba tettem egy kis citromlevet, hogy ne barnuljon meg és egy keveset a körömvirágból is, ami  az ízét nem vitte el, a színe viszont melegebb lett. Mindenhez ami sárga mindig teszek kurkumát, a körömvirágosnál most sem bírtam megállni, tényleg csak keveset. Tapasztalatom, hogy egy ponton túl már barnás árnyalatot okozhat. Elhagyható. A tányérra kiskanállal, késsel és fogvájó segítségével vittem fel az alakzatokat. Végül díszítettem még körömvirággal, levendulával, (lila) bazsalikom virágjával, málnával, menta levéllel. Behűtve finomabb. ---------  Szép képek innen: http:/­­/­­www.josephinewall.co.uk/­­index.html

« Mentás-marcipános gyümölcssaláta Kelbimbó saláta sült paradicsommal és szójasajttal »



Szerintünk ez is ízleni fog …



Legfrissebbek ugyaninnen

Hibát talált oldalainkon? Segítsen a javításában! Mondja el nekünk!



Hiányol valamit oldalainkról? Javasoljon új tartalmakat vagy funkciókat!



Észrevétele van? Küldje el!