Beindulás

2016. március 31. Zöld múzsa 

tovább a teljes receptért  » Vegetáriánusnak születtem.  Anyám a zöldborsó főzeléket sutyiban hidegen merőkanállal ette a lábosból a kamrában. Kenyér nélkül. Ez csörgedez a véremben nekem is, de nem bánom. Gazdag örökség, próbálok vele jól sáfárkodni. Tengelyem ez, ami körül pörgök. Mindenmentes világban élünk. Felragyog az ég, kivirágzik a mosoly, ha a betérő vendég azt találja mondani, hogy neki nincs semmiféle allergiája, diétája, kiskutyafüléje, pusztán egyszerűen egy színes-friss-ízletes harapnivalót keres és nyitott a világra, a benne lévő  ételekre. Egyetlen tény, ami optimizmusra ad okot. A  mindenmentesség halmazainak ugyanis van egy közös része, és erre nem más vagyon írva, mint: zöldségek! Gondoljuk csak végig. A paleo eszik sok-sok zöldlevelest, a vega úgyszintén. A vegán és annak viruló RAW ( nyers) ága is zöldségimádó és szerencsére az  allergiával élők között ritka, ha valaki zöldségfélét nem ehet. Bízzunk benne, hogy a legnagyobb halmazt kitevő mindenevők is egyre több és több zöldséget fogyasztanak. Éljenek a csodálatos zöldségek! Aztán mindenki egyen hozzá azt, ami aktuálisan jól esik neki.   Erről jut eszembe. Három éve osztálytalálkozót szerveztünk, két naposat a Balatonnál. Három menü közül lehetett választani. Kérdően néztek rám barátaim, hogy vegaként miért a zöldséggel töltött pisztrángot választottam, mikor volt csinos rántott sajt tartárral mint vegetáriánus fogás. Jól döntöttem. Azóta is pisztrángról álmodok! Mikor pár hete  az ételkészítési ismeretek tanórán a tanárunk azt találta mondani, hogy úgy tartják, azok szeretik a pisztrángot, akik a halat egyébként nem, örültem, összeállt bennem a mozaik és az év többi napján vegaként tengetem az élem.  Vicces, de nem ezekről akartam írni, hanem arról, hogy impulzív módon ébred a természet. Előtörnek a kos energiák, beindul az élet, az életigenlés utat tör magának. A kertben hajt a kedvenc tárkonyom. Istenem, amióta rátaláltam Feri tárkony-fokhagyma-gyömbér-chili kombójára, elvesztem. Hiszek benne, hogy minden vélt vagy valós problémára több megoldás van. Néha már attól megszűnik  a baj, ha máshová helyezzük a figyelmünket. Ma délután egy kiadós testmozgás után körbejártam kertünk zsengeségeit és észrevétlen elpárolgott belőlem a frusztráció batyuja. Imádott zsálya és a rozmaring bokraim túlélték az enyhe telet, a citromfű, menta kiírthatatlan életerejével tör elő. Férjem örömére a lestyán is beindult. És van itt egy ezüstös színű kis bokor amiről szakítottam. Kezeket fel, aki tudja mi ez? Plusz az is érdekel, hogy ki mire használja?