Csipkebogyó lekvár (tartósítószer nélkül, akár cukormentesen)

2015. október 12. Fitt Nők 

tovább a teljes receptért  » A móri bornapokon vásároltam egy házi csipkebogyó (hecsedli) lekvárt, ami annyira ízlett, hogy most jutottam el odáig, hogy ilyen nekem is kell. Valószínű, hogy eddig csak a bolti változatokat kóstoltam, mert eddig az agyonaromázott, agyonzselatinozott remegő kocsonyás változat eddig nem nagyon lógott ki a megszokott lekvár minőségű sorból. De most… ezzel a házi változattal egyből megváltozott a véleményem…. Isteni finom, és valóban az egyik legfinomabb lekvár. A főzés során a C vitamin tartalma sajnos sérül, de egyéb hőre nem érzékeny anyagok, pl. értékes színanyagjai megmaradnak. Tartósítószer hozzáadása nélkül készítettem. A csipkebogyó is saját szedésű. Néhányszor fennakadtam a bokron, ezért célszerű olyan ruhát választani a szedéséhez, amit nem sajnálunk. Előfordul ugyanis, hogy a tüskék kilyuggatják a textíliát. A csipkebogyó gyorsabb szedéséhez célszerű egy ollót is magunkkal vinni. A legédesebb, legfinomabb a dércsípte csipkebogyó, egy hátránya van, hogy akkor a bogyó megtisztítása nehezebb, mert már nem kemény bogyóval van dolgunk. Lekvár készíthető még kemény bogyóból is, az ízén csak kis mértékben érezhető a különbség. Plusz még talán a lekvár színe lesz kicsit halványabb éretlenebb, keményebb bogyó esetén. A beszerző kirándulás után a levadászott csipkebogyók mindkét végét levágjuk: a szára felőli oldalról is csippentünk egy picikét, és a fekete vége felől is. Sziszifuszi munka, és mivel elég piciny, nem túl szapora, így ülőgumóinkat előtte készítsük fel a hosszú feladatra. A végcsippentés után alaposan megmossuk a bogyókat (puha bogyó esetén jobb, ha előtte mosod meg)! Beletesszük a főzőedénybe, és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Puhára főzzük a bogyót. A puhára főtt bogyókat hagyjuk kicsit kihűlni, és egy turmixgépbe tesszük a pépesítés végett. Turmixgéppel simára keverjük. Lehet botmixerrel is, illetve lehet addig is főzni, míg az egész pépszerű massza lesz. Turmixolásnál adjunk még hozzá annyi vizet, amennyi szükséges ahhoz, hogy a turmixgép elbánjon vele. Vannak, akik szűrőkanálban passzírozzák, nekem az nem vált be, nagyon lassú megoldásnak látszott, és mivel a szűrőm is elég kicsi, nem vállalkoztam rá. Másik megoldásként a paradicsom passzírozó jött számításba, azonban ez nem vitte a magokat, túl nagyok voltak. Harmadik lehetőségként azokra a szűrőzsákokra gondoltam, amikkel a növényi tejeket szoktam szűrni, de ők eléggé sűrű szövésű textíliák voltak, így ezzel sem jutottam sokra. Sok fejtörés után a választás egy műanyag szúnyoghálószerűségre esett a választás. Egy tepsi tetejére terítettem, hogy oldalt lelógjon. Előnye volt a textíliával szemben, hogy nem süppedt bele az egész a lekvárba, remekül ki lehetett feszíteni a tepsi fölé. Így egy nokedliszaggatóval ezen passzíroztam át az átturmixolt pépet. A magoktól megfosztott pépet még egyszer visszaraktam a tűzre. Szinte folyamatosan kell kevergetni, hogy le ne égjen. A főzés befejezése előtt 10-15 perccel édesítjük (xilit, eritritol…. vagy cukor), és megkóstoljuk. Ha nem kellően pikáns, nem elég dércsípte még, pikánsabbá, savanykásabbá lehet tenni egy kis citromlé hozzáadásával. Cukorral/­­egyéb édesítővel is még forraljuk egy darabig, és üvegekbe töltjük. Ha az üvegek rendesen ki vannak mosva, és a kupakok is, nem kell bele tartósítószer. Én a kupakokat ki szoktam főzni forrásban lévő vízben. Fontos azonban, hogy ne deformálódjanak. A még forrásban lévő lekvárt egyenesen az üvegekbe töltöm, de az üveget és a kupakot még meggőzölöm a lekvár gőzével, és csak utána töltöm bele. Töltés után azonnal rácsavarom a tetőt, fejtetőre fordítom. Így elég nagy vákuum jön benne létre, úgyhogy ember legyen a talpán az, aki utána az egészről lecsavarja. Celofán nem kell!!!! Ez fontos, mert ott maradhat csöppnyi levegőrés, ahol levegőt kaphat és megromolhat. A fejtetőre fordított üvegeket száraz dunsztba tesszük. Jól betakargatjuk pokrócokkal, és addig ott tartjuk a melegben, míg teljesen ki nem hűl. Ez akár 2-3 nap, de akár több is lehet. Az eredmény egy teljesen sima, homogén, finom, pikáns, egészséges lekvár. Ha kihűlt, teljesen elkészültünk, mehet az éléskamra polcára. Egészségetekre! Bogyózásra fel!