Zöldhagymás kukoricafasírt joghurtöntettel
tovább a teljes receptért »
Nem tudom, volt-e már valakinek a kedves olvasók közül olyan munkahelye, ahová - tessenek megkapaszkodni - be kell járni. Igen, ez egy létező jelenség a 21. században, az Amnesty International aktivistái pedig csak malmoznak tanácstalan anyakoca-tekintettel. Nos, újabban a szerző is hasonló embertelenség részesévé vált, így törvényszerű, hogy kevesebb ideje jut a gasztronómiára. Nem mellesleg egy önéletrajzi könyvön is dolgozik, melyen újdonsült megpróbáltatásainak történetét összegzi: a mű a Tamás bátya kunyhója 2. címet viseli. Annyit elöljáróban elárulhatok, hogy a főszereplőt többször megkorbácsolják, mivel felemeli szavát a céges mikró higiéniai állapota ellen. No, de további panaszáradat helyett szakma:
Komponensek:
150g búzaliszt 1/2 ek sütőpor 1/4 csésze natúr szójatej 3 ek őrölt lenmag 2 ek vízzel elkeverve (ez sutyiban a "tojás", csak nem kell hozzá tyúkólat üzemeltetni) 1 ek olívaolaj 2 szál zöldhagyma 1 piros chilipaprika kimagozva 2 ek felaprított petrezselyem 250g csemegekukorica (konzerves) tengeri só feketebors Az öntethez 250g növényi joghurt 1/2 chilipaprika kimagozva, felaprítva 1/2 lime leve 2 ek felaprított koriander
A joghurtöntet összetevőit egy tálba önjük, összekeverjük, majd lepihenünk három órára, hogy kiheverjük az elkészítés okozta fáradalmakat. Amennyiben van otthon, egy másik tálban összeöntjük a lisztet a sütőporral, hozzáadjuk a szójatejet, az olívaolajat, az őrölt lenmagot, a felaprított zöldhagymát, chilit és petrezselymet, végül egy habverővel összekeverjük. Ha mély szakértelemmel végigmérve úgy találjuk, hogy az adott elegy túl ragacsos a formázáshoz, további liszttel tehetjük szalonképessé. Most jön a váratlan fordulat! Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, majd a pogácsává formázott fasírtokat mindkét oldalon aranybarnára sütjük.
« Narancsos vegán piskóta | Bulgursaláta avagy tabbouleh másképp » |
|
|