Soie dhiver (Szoe diver), avagy a téli selyem leves.

2014. november 29. Vegan Spirit 

tovább a teljes receptért  » Most egy olyan receptet írok le, amit egy állásinterjú alkalmából készítettem.  Izgalmas volt, ahogy minden összeállt, és megszületett ez a finomság. Az én tetszésemet elnyerte, és remélhetőleg a többiekét is, bár a helyzet furcsaságából adódóan konkrét értékelést nem kaptam és nem is kértem. Végül pedig a végeredmény selymessége és az évszak adták meg a fantázianév alapját. Így született meg a Soie dhiver. Történt egyszer, hogy jelentkeztem egy vegán étterembe szakácsnak, mivel ez az egyik végzettségem. Bementem az állásinterjúra, és egy nagyon jó hangulatú beszélgetés végén rátértünk a munka konkrétumaira. Munkaidő, elvárások, fizetés. A fizetésre a következő választ kaptam: "Mondd meg te az igényedet, és meglátjuk leesünk-e a székről." Megmondtam, de mindenki a széken maradt. ezt meg mosolyogva is jegyeztem, amire egy kérdés érkezett feleletként. "Ha azt mondjuk, főzz nekünk valamit, te leesel a székről?" Tudni kell rólam, hogy izgulós típus vagyok, de mivel az esetek nagy részében itthon is rögtönözve főzök, ezért én is a széken maradtam, és mondtam, hogy kezdjünk neki. :) Kaptam egy csinos kötényt, átestem a fertőtlenítős kézmosáson, és már bent is voltam az étterem szívének számító konyhában. Körbenéztem, felmértem a helyet, a lehetőségeket, alapanyagokat, és jött is az ihlet. A napokban járt azon az eszem, hogy milyen jól passzolhat a kókusz, kakukkfű, sárgarépa és a sütőtök egymáshoz. Mikor megláttam, hogy van tökmag, már azt is tudtam, hogy ez is harmonizál majd a levessel. Mivel most pont minden adott volt, gondoltam letesztelem az esetleges munkaadóimon a fejemben kialakult receptet. Mondtam is nekik, hogy rajtuk fogok kísérletezni. Tehát így készült a Soie dhiver: (Mivel érzésből főzök, ezért az arányok és mennyiségek csak becsülve vannak! A kép pedig csak illusztráció, mivel nem volt alkalmam fotózni.) 4 személyre - 3 nagy sárgarépa - 1 fehérrépa - 1 negyed sütőtök - 2 marék tökmag - 2 ek napraforgó olaj - 1-1,5dl kókusztej - 1 ek morzsolt kakukkfű - 5 db babérlevél - 1 kk só - 1,5 liter víz A sütőtököt ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és két szeleten kívül előmelegített sütőbe tesszük. A két szelet sütőtököt a felkockázzuk és félretesszük. Amíg sül a tök, addig egy edényben felteszünk vizet forralni, és belerakjuk a sót. A répákat centis kockákra vágjuk, és nagy lángon, kevés olajon elkezdjük pirítani. Amikor félig megpirult, beleszórjuk a babérleveleket is, és együtt pirítjuk tovább, amíg barnás színűre sül a répák külseje. A nagy láng előnye, hogy csak a külső kéreg pirul meg, de belül nyers marad, a répácska. Ha megpirultak a répák, és felforrt a víz, akkor beleöntjük a répákat, egy marék felkockázott nyer sütőtököt és a kakukkfüvet a forrásban lévő vízbe, majd a répákat roppanósan puhára főzzük. Miközben fő a kis répa halmunk, addig egy edényben megpirítjuk a két marék tökmagot. Közben durrog és pattog, de ez teljesen normális, mert e fejlődő gőz szétveti a magokat. Nem szükséges letakarni, mert nem pattog ki az edényből. Amikor megfőtt a répa, akkor leöntjük róla a vizet egy edénybe, de nem öntjük ki, hiszen ezzel a lével fogjuk turmixolni. Kidobáljuk a babérleveleket, és hagyjuk egy picit visszahűlni a répákat és a levet. Amikor 70-80 fokosra hűlt, akkor egy botmixerrel óvatosan homogén állagúra turmixoljuk, fokozatosan adagolva hozzá a főzőlevet. Annyi vizet öntsünk hozzá, hogy szinte főzelék állagú legyen, majd adjuk hozzá a kókusztejet. Ha kell, hígítsuk még főzőlével. Végezetül kockázzuk fel a megsült sütőtök szeleteket, és keverjük a levesbe. A pirított tökmagot csak a tálaláskor szórjuk a tetejére, hogy friss, roppanós maradjon. Frissen, forrón tálalva szinte megsimogatja az ember, hidegben jégkristályosra fagyott lelkét. Remélem nektek is olyan örömet okoz majd az elkészítése, mint nekem. Fogyasszátok boldogsággal! :) K. Bálint