A napfény áldásai

2012. május 19. VegaLife 

tovább a teljes receptért  » Kedd este "A gyógyító napfény" előadáson lettünk okosabbak a napfény előnyös és hátrányos alkalmazásával kapcsolatban. Úgy gondolom, nem csak új információkra tehettem szert, hanem tévesen gondolt nézeteim is a helyükre kerültek. Az előadó egyébként Szabó Attila - Győrből érkezett, akinek néhány könyve az elmúlt években meg is jelent. Pl.: Ez a könyv, amellyel talán sokan gimnáziumi tanulmányaik során már találkoztak. Vagy egy másik könyvével.           Ismét a teljesség igénye nélkül megpróbálok egy nagyobb morzsányit visszaadni az előadáson elhangzott bölcsességekből és tudományból. Az előadó azzal kezdte az előadást, hogy a Nap a Teremtő csodálatos remekműve. Olyan a föld számára, mint egy anya a gyermeke számára. A földet fenntartja és oltalmazza, irányítja, befolyásolja létével, melegével, nagyságával, megfelelő távolságával. A Nap a Földtől való mintegy 150 millió kilométer távolságával épp azokat a hőmérsékleti viszonyokat teremti meg, amelyek szükségesek ahhoz, hogy harmonikus élet legyen bolygónkon. Ha Napunk forróbb lenne, akkor a jelenlegi távolság túl kevés lenne a hősugárzás kivédéséhez és "megsülnénk". Ha viszont alacsonyabb hőfokkal rendelkezne, akkor "megfagynánk." Csak a hideg és meleg megfelelő arányú és nagyságú kombinációja vezethet optimális életfeltételhez. Az a szűk sáv, amely életet eredményez, pontosan az, amit a Nap biztosít - és éppen úgy, ahogy van. A napfény igen értékes az erős csontok kialakulásában. Mondhatjuk, hogy a napfénynek ugyanaz a hatása az egészségre, mint a testmozgásnak. Lecsökkenti a nyugalmi pulzusszámot és a légzések számát, a vércukorszintet, a tejsav mennyiségét a vérben a testgyakorlást követően. Viszont megnöveli az energiát, az erőt, tűrőképességet, stressz-toleranciát és a vér oxigénfelvevő képességét. A napfény serkenti a pajzsmirigyet, hogy növelje a hormontermelést, ami viszont megnöveli a szervezet alapanyagcseréjét, így több kalóriát éget el. Segíti a glükóz felszívódását a sejtekben, arra serkenti a szervezetet, hogy tárolásra alkalmas glykogénné alakítsa át.  A napfény a növények világában is épp oly nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. A klorofil, a növényekben található zöld részecske (pigment) képes a Nap energiáját megkötni és glükózba építve tárolni. A glükóz egyszerű cukor, az összetettebb szénhidrátoknak, a test fűtőanyagainak az építőköve, melyek az állati élethez szükséges energia javát szolgálják. A növények a napfény hatására fehérjéket, zsírokat és vitaminokat is gyártanak. Nitrogénszármazékok és a talajból származó ásványi anyagok vízzel és szénhidrátokkal egyesülnek. Így az összes táplálékul szolgáló növényt a napfénynek köszönhetjük.  A napfény az az erő, ami táplálja, fenntartja, energiával látja el testünket. A napfény teremti meg a létünkhöz szükséges környezetet is. Közvetett úton oxigént és széndioxidot termel. Szabályozza a hőmérsékletet és a páratartalmat az életfenntartó szinteken. Az előadó által vázolt következő fontos téma a "napfény-vitamin" volt. Ez nem más, mint a D vitamin. A test napi D-vitamin szükséglete 400 egység. Ha arcunkat napi 15 percig napoztatjuk, akkor a napi szükségletnél máris többet nyerünk. A D vitamin nélkülözhetetlen csontrendszerünk egészséges fejlődéséhez, a megfelelő mennyiségű kálcium és foszfor csontokba történő beépüléséhez. Megelőzi a fájdalmas és torzulásokkal járó angolkórt, valamint egy súlyos felnőttkori betegséget, a csontlágyulást. A napfény D vitamint készít és von ki a koleszterinből és néhány növényi eredetű szterinből, amelyek közvetlenül a bőr alatt rakódnak le. Amikor ezt a munkát végzi, a test koleszterinjéből használ fel valamennyit. Az öregedés csökkenti a D vitamin termelést. Az öregedés rontja a szervezet képességét, hogy aktív D vitamin képleteket termeljen, ráadásul lelassítja a kálcium felszívódást a beleken keresztül, így megnöveli a hiányos csont-mineralizáció kockázatát. A legtöbb kutató úgy véli, hogy a zsírban gazdag étrend az öregedés fő előidézője. Egy 70 éves ember bőre egy 20 éves ember D vitamin termelésének kb. a felét produkálja.  A napfény a csírák ellensége. 1877-ben két tudós Downs és Blunt felfedezte, hogy a napfény megöli a csírákat. Ezek a kutatók baktériumokat telepítettek néhány kísérleti kémcsőben lévő oldatba. Egészen véletlenül néhány kémcsövet napsugárzás hatásának tettek ki. Az árnyékban elhelyezkedő kémcsövekben a baktériumok növekedtek, a napfény hatásának kitett baktériumok nem. 1903-ban Niels Fensen dán orvost Nobel-díjjal jutalmazták, mivel sikerrel kezelte napfénnyel a tuberkolózist. A legtöbb fertőzés, mint torokgyulladás, tüdőgyulladás, gyermekágyi láz, sőt még a lepra is napfényterápiával gyógyítható. A napfény nem csak a gyógyításban, de a fertőzések megelőzésében is segítségünkre van. Engedjük be a fényt a lakásunkba! Húzzuk el a sötétítőket napos órákban, és ahol csak lehetséges nyissuk ki az ablakot. Ez lehetővé teszi, hogy a napfény teljes színskálája behatoljon otthonunkba és megölje, elpusztítsa a baktériumokat, vírusokat, amelyek talán már szaporodni kezdtek. A szemünkbe hatoló napsugárnak is gyógyító hatásai vannak. E mechanizmuson keresztül gyógyítható az agyalapi mirigy, a hypothalamus, a tobozmirigy, sőt az agyi idegközvetítők működése is. A bőr az első védelmi vonal a csírák és a környezetünkben található mérgek ellen. Megfelelő mennyiségű napfény kisimítja, rugalmassá teszi a bőrt, és egészséges fényt ad neki. Növeli a betegséggel és fertőzéssel szembeni ellenálló képességet is. A napbarnított bőr háromszor eredményesebb a csírák elpusztítása terén, mint a le nem barnult bőrfelület. Azonban a túl sok napfény veszéllyel is járhat és alapot teremthet a bőrrák kialakulásához. Az ismételt leégés kiszárítja és ráncossá teszi a bőrt. Egyetlen betegségcsoportot sem kezelnek olyan elterjedt módon fényterápiával, mint a bőrbetegségeket. A pörsenések, pattanások, kiütések jól reagálnak a fényre. Néhány orvos által felírt gyógyszer  érzékennyé teszi a bőrt a napfényre. Tetraciklint tartalmú gyógyszert gyakran írnak fel fertőzésekre, de e gyógyszer iránti érzékenység következtében is előfordulhatnak kiütések. Az ilyen tartalmú gyógyszerek használata során óvatosan tartózkodjunk a napfényen, mert valóban kiütéseket okozhat. Kemoterápia alkalmazása során is óvatosan tartózkodjunk napfényen. Idegrendszerünk általában kedvezően reagál a napfényre. A napfény a legtöbb ember hangulatát is javítja. Ha egy napot valóban helyesen akarunk elkezdeni, időben kelljünk ki az ágyból, hogy megfigyeljük a napfelkeltét. Semmi sem szebb annál, hogy a sötétség eloszlik és egy új nap megszületésének lehetünk tanúi. Lelki élmény! A napfény megnöveli az endorfint mennyiségét, amit az agyvelő állít elő. Ez pedig jó közérzetet biztosít. Ellazít és izmainknak tartást ad. A friss levegő élettel telíti személyiségünket. A megfelelő légzés és az oxigénnek a vörösvértestekbe történő eljuttatása nem csupán az élet szempontjából lényeges. Személyiségünket is energiával tölti fel. Az agyvelőn átáramló oxigén közreműködik annak az elektromos áramnak a gerjesztésében, ami gondolkodásra képesít bennünket. Az izmokon keresztüláramló oxigén pedig a cukor elégetéséhez szükséges, hogy a termelt energia izomerőt nyújtson. A napfény egészségessé teszi a szívet.  A napfény, hasonlóan a rendszeres testmozgáshoz, csökkenti az érverés szaporaságát a szív nyugalmi működésében. Csúcsformába hozza a szívizmot és megnöveli a szív kimenőteljesítményét. Így javítja a szív hatékonyságát. A vérnyomást a helyes érték felé segíti. Magas vérnyomás esetén pedig csökkenti mind a szisztolés, mind a diasztolés nyomást. Jól ismert tény, hogy a testmozgás csökkenti a vércukorszintet. A cukorbetegségben és a kórosan alacsony vércukorszint (hipoglykaemia) esetén is hajlik arra, hogy normalizálja a vércukrot. A napfény ugyanezt teszi. A nap csak akkor ráncosítja a bőrt, ha a szövetek nem telítettek a szükséges vitaminokkal. Ha a szöveteket a friss gyümölcsökből és zöldségfélékből álló étrend által C-vitamin telíti, gátolja a szabad gyökök kialakulását és az öregedést.   Egy természetes napvédő, ami mindkét káros sugárzástól megvéd, könnyen elkészíthető porított C vitamin és víz 10%-os oldatából. Ennél is többet tesz: megvéd az UV-A és UV-B sugarak okozta leégés kapcsán kialakult bőrráktól és egyidejűleg az egészségtelen bőrbántalmakat is meggyógyítja, például a pszoriázist, ekcémát és az ótvart. Fontos információ az is, hogy a napfény elősegíti a bőrrákot, amikor olyan adagokban éri a bőrfelületet, ami bőrgyulladáshoz (kipirosodás) vagy leégéshez vezet. Ez akkor következik be, amikor a többszörösen telítetlen zsírok és koleszterin közvetlenül a bőr alatt oxidálódik. Tehát a bőrrák esélyei, kilátásai csökkenthetők a lesülés (még az enyhe leégés) elkerülésével is, a zsírpárnák csökkentésével, az étrend rosttartalmának növelésével, és olyan antioxidánsok fogyasztásával, mint a karotin, A vitamin, C vitamin, szelén, plusz E vitamin. Járványtani tanulmányok is jelzik, hogy a valóságban, a napfény védelmez bennünket a testben máshol előforduló rákos elváltozásoktól.   A kép tartalma: USA államokban 2.000-en halnak meg a túlzott napozás okozta rákban évente. A helyes napozás alkalmazásával 138.000 esetben előzik meg a rákos megbetegedéseket. Az amerikaiak helyesen alkalmazva a rendszeres napozás gyakorlatát, 30.000 rákos megbetegedéssel járó halált előzhetnének meg. A magas dózisú napsugárzás bőrrákot okozhat. Ennek a rákfajtának mintegy 95 %-a két típusba sorolható. Pikkelyes és alapsejtű rák. Mindkettőt előidézheti a hosszú éveken át tartó erős napsugárzásban fürdőzés. A másik típusa a bőrráknak a melanoma. Ez egészen más jellegű, mint az előző kettő. Az általában sötét színű rákos folt gyorsan terjed és halálos kimenetelű is lehet. Ezzel a veszélyes bőrbetegséggel kapcsolatban nem az a fontos, hogy mennyi ideig tartózkodunk a napon, hanem, hogy leégünk-e vagy sem. Tehát a túl erős napsugárzást kell elsősorban kerülnünk. Ha mérsékelt égövön élünk, a napfürdőzésre a legalkalmasabb idő télen délelőtt 10 és délután 3 óra között. Nyár folyamán pedig délelőtt és délután. Ha viszont a trópusokon élünk, kerüljük el napközben a napsugárzást. Ha bőrünk érzékeny, kezdjük napi öt perccel előröl és öt perccel hátulról. Az adagot naponta 5-5 perccel növelve egy órás dózisig. Sötétebb bőrű egyének kezdhetik 15 perccel, öt perc helyett is növelhetik 15 perccel. Kerüljük a napozást étkezés előtt egy órával és étkezés után egy órával. A napenergia megváltoztathatja saját energia-egyensúlyunkat és megakadályozza, megnehezíti emésztésünket. Amikor olyan nagyfokú visszatükröződésnek vagyunk kitéve, mint a hó; védjük arcunkat és szemünket maszkkal, álarccal és napszemüveggel. A hó az ibolyán túli sugarak 85, a homok kb. 20, a víz pedig 5 százalékát tükrözi vissza. Figyeljünk arra, hogy ne aludjunk el a napon! Éppen így keletkeznek komoly felégések. Ha lehet ne tartózkodjunk egy óránál több ideig ragyogó napsütésen, hacsak nem cserzett a bőrünk. Ne felejtsük el, hogy ködös, felhős napokon is feléghetünk. Ha napszemüveget viselünk, gondoskodjunk arról, hogy szemünkhöz közvetlen szűretlen napfény jusson. Sétáljunk a szabad levegőn napszemüveg nélkül. Soha ne nézzünk a Napba, mert komoly retina és idegkárosodást okozhat! A közvetett épületekről, vízről, talajról és a környezetünkben lévő tárgyakról visszatükröződő fény éppen annyi energiát tartalmaz, amennyire szükségünk van. Amennyire csak lehet, kerüljük el a napolajok használatát. A legtöbbjük paraamino-benzoesavat tartalmaz (PABA) oldott állapotban. A PABA kiszűr néhány sugarat, de azokat a hullámhosszokat is kiszűri, amelyek hasznunkra van. Kutatás jelzi, hogy a PABA a bőrsejteket is károsíthatja. Maga az olajalap is káros lehet, ha a Nap hevíti. A legjobb Nap elleni védelem a széles karimájú kalap és a védelmet jelentő (vászon) ruházat. Napozzunk okosan, éljünk egészségesen és a betegségek nagy része elkerülhet bennünket!