Sajtfüggő voltam! – Interjú Beda Szabolccsal

2015. szeptember 4. VegaNinja 

tovább a teljes receptért  »   Csupán három hete, hogy Beda Szabolcs a maratoni táv világbajnoka lett Lyonban. A lenyűgöző eredmény értékét tovább emeli, hogy Szabi évek óta vegán. Vajon mi a titka? Nagy szeretettel gratulálunk a világbajnoki címedhez! Valóban fantasztikus ez a 2.31.14-es teljesítmény. Úgy hallottam, elég kalandos előzmények után sikerült rajthoz állnod Lyonban. Köszönöm. Egy olyan futóval utaztam ki, akit én sem ismertem korábban; Facebookon hoztak össze minket. Mindketten útitársat kerestünk, együtt autóztunk ki Szentgotthárdból. Így is 15 óra volt az út, éjjel 1-kor érkeztünk meg a Couchsurfingen szerzett szállásunkra. Szerencsére megvárt minket a házigazda, aki valóban nagyon kedves, de a szállás maga katasztrofális volt. Konkrétan nem volt szappan a fürdőszobában. Egy XVI. századi házikóról beszélünk - ezt írta is az adatlapján, de azt elfelejtette közölni, hogy takarítva is akkor volt utoljára. (nevet) Olyan kosz volt, hogy azt nem lehet elképzelni. A kamrája tele volt zöldségekkel, rendben volt a kert is, de a biztonság kedvéért másnap távoztunk a helyszínről. Persze nagyon megköszöntük azt az egy éjszakát is, csak hát a vébé miatt komfortosabb szállásra volt szükségünk. Végül egy háromcsillagos apartmanhotelben töltöttük a további napokat. Lehetett főzni, ami nekem kiemelt fontosságú volt, hiszen rengeteg ételt vittem otthonról: tésztát, rizst, zöldségeket. Vegánként azért még Lyonbanse könnyű. Én szinte kizárólag azt ettem, amit kivittem, csak bagettet, és egy lekvárt vettem helyben. A verseny előtti napon ebédre mákos tésztát ettem, vacsorára pedig lecsós rizst. Ez utóbbi eléggé el is tolódott a városnézés miatt - este 9-kor ettem utoljára, és másnap reggel 7-kor volt a rajt. Pont a várható hőség elkerülésére tették koránra az indulást, aztán ez végül nem jött be. Ahogy mesélted, aránylag hűvösben indultatok, ami neked nem volt olyan kényelmes. Igen, 17 fok volt, és felhős ég. Elsőre azt gondoltam, hogy a meleg praktikusabb lett volna, mert jobban bírom, mint a többiek. De utólag visszanézve, hogy sikerült nyernem, már nem volt jelentősége. Így viszont futóidőben tudtam jobbat hozni. Később sem melegedett az idő, én az eredményhirdetésre már hosszú ujjúba öltözve érkeztem. De eleve hogy lehet amúgy 35 fokban edzeni, versenyezni? Az a titka, hogy gyorsan kell futni, mert akkor van menetszél. (nevet) Mennyire elterjedt rólad az, hogy vegán vagy? A nemzetközi színtéren nem, nemigen ismerjük egymást, csak versenyen találkozunk. Magyar szinten többnyire köztudott. Szenior világbajnok vagy - többen megjegyezték, hogy nagypapák versenyének gondolták ezt elsőre. Az attól függ. Sokan még 80 fölött is versenyeznek. 35 év fölött kezdődik a szenior korosztály, és ötévente kezdődik az újabb korcsoport. Így én a 35-40 év közöttiekkel versenyeztem. Valahol egyszer kiszámolták, hogy 35-től az ember elkezd kicsit hanyatlani, azért van itt a határ. (nevet) Bár ez sem mindig ugyanott húzódik - tavaly sikerült megnyernem a hegyi futó országos bajnokságot szenior kategóriában, mert ott is 35 év a határ, de van, ahol 40. De egy utcai futóversenyen vagy a maraton országos bajnokságon együtt értékelnek a többiekkel. Tri-, majd duatlonból indulva, 20 évesen már országos bajnok voltál, ráadásul ,,Az év junior duatlonistája is. 1998 óta indultál Ironmanen, majd 2000-ben 3. helyen végeztél a nagyatádi Ironman Országos Bajnokságon 9:07-es idővel. Mi indított mégis a ,,csak futás felé? 1998 és 2003 között egyhuzamban hatszor indultam a nagyatádi Ironmanen. Az iskolába járás mellett ez még nem volt gond, a 2000-es eredményem is ezt tükrözi. Viszont amikor állásba kerültem, rohamosan megcsappant az erre szentelhető időm napi 8-9 óra munka mellett, és így már nem ment olyan flottul a készülés. Viszont a futás mindig is a specialitásom volt a triatlonon belül; minél hosszabb a táv, nekem annál jobban megy. Sosem voltam jó úszó. Rövidebb távokon nem is nagyon volt sanszom, mert mire kijöttem a vízből, addigra már összeálltak a bringás bolyok, az pedig esélytelen volt, hogy én hozzájuk csapódjak. Ami fontos különbség az Ironmannél: ott tilos a bolyozás, vagyis növekedtek az esélyeim. Már a kerékpáros részen is föl tudtam jönni, a futás meg végképp feküdt. Pár évig még munka mellett is edzettem, de borzasztó kemény volt. Semmi másról nem szólt az életem, mint a munka meg az edzés. Nem volt se szabadidő, se nyaralás, se semmi. Egész nyáron készülés a nagyatádi versenyre, ami akkoriban még augusztusban volt. Egy idő után viszont nem javultak az eredményeim, sőt, így elfogyott a motivációm. Végül az utolsó évet a 6. helyen zártam, ami munka mellett nem olyan rossz. Akkor merült föl bennem, hogy mivel a futás mindig is jól ment, akkor innentől arra kell koncentrálnom. Ha van előzmény, akkor azért már napi 1 óra készüléssel szép eredményeket lehet hozni. Nincs is olyan ambíciód, hogy visszatérj a Vasemberek közé? Nem igazán. Esetleg akkor, ha találnék egy olyan támogatót, aki azt mondaná, hogy készüljek föl a hawaii-i versenyre, és pár évig nem kell semmi mást csinálnom, csak edzeni. De munka mellett már biztosan nem. Mik az egyéni céljaid a futásban? Egy jó idejű maratont szeretnék még futni. Eddig inkább helyezésre mentem az eb-n és a vb-n is, voltam országos 3. is. Most egy 2 óra 30-on belüli eredményt tervezek, 25 és 28 között valahol. Az ultrafutás nem vonz? Hiszen mondtad, hogy szereted a hosszabb távokat. De, kacérkodom vele, csak azért pár évet még várok. Pontosan azért, mert most relatíve gyors vagyok maratonon. Amikor már azt érzem, hogy nem tudom túlszárnyalni az adott eredményt, akkor jöhet az ultrázás. A futást természetesen sosem fogom abbahagyni. Csapatban is évek óta nagyon eredményesek vagytok. Igen. Az ELTE Sashegyi Gepárdok futócsapat tagja vagyok. A csapaton belül van 10-12 fő, aki nagyon komolyan veszi a futást, és az eredményeket is hozza. Az utóbbi három évben mindig két csapattal álltunk dobogóra a maratoni ob-n, de szerencsére rövidebb távokon is halmoztuk a jó eredményeket (hegyi futás, félmaraton, 10 km). A nagy bravúr persze az lenne, ha csak mi állnánk dobogóra, három csapattal; ez sem elképzelhetetlen, korábban már majdnem sikerült, idén pedig még erősebbek leszünk. Reméljük, most összejön! Van-e vegán Gepárd rajtad kívül? Igen, bár ő nem általam vagy a csapatban veganizálódott, hanem már eleve azért került hozzánk, mert én vegán körökből ismertem, és tudtam, hogy komolyabban érdekli a versenyzés. Hozzáteszem, én se vegánként kerültem a csapatba, ez nekem is menet közben alakult, sok évnyi vegetarianizmus után. A többi csapattag nyitott és érdeklődő, remélhetőleg egyszer ők is erre az útra lépnek. Nyilván ők is látják, hogy mennyire jól működik ez az életmód a hosszútávfutásnál. Mióta vagy vegán? Hivatalosan 2012-ben váltam vegánná. Nagyjából 2007 óta voltam vegetáriánus, tejet már akkor se nagyon fogyasztottam, viszont konkrétan sajtfüggőként éltem. Ha nem tettem vacsorára a szendvicsemre, akkor bizony elvonási tüneteim voltak - erről ma már tudjuk, hogy a kazein nevű hormonnak köszönhető, ami a kisbocit köti az anyukájához. Ez az emberekre is ugyanúgy hat. Ennek egy huszárvágással vetettem véget, mint az alkoholisták. (nevet) Pár napig még vágyódtam utána, de aztán ez elmúlt. Könnyebben ment, mint gondoltam. Majd elkezdtem uborkát szeletelni a szendvics tetejére, és most bátran már mondhatom, hogy uborkafüggő vagyok. Mint bárki, eleinte én se gondoltam, hogy a tejipar ugyanolyan rossz, mint a húsipar, sőt... Ahogy egyre több információhoz jutottam, elsősorban Bonifert Annának köszönhetően, könnyebb volt a sajtot is letenni. Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb, és miért? A 2000-ben teljesített, 9:07-es Iromanemre, mert két olyan név mögött végeztem, akik akkor abszolút a triatlon élmezőnyét képviselték, név szerint: Fazekas Attila és Zsódér Zsolt. Nagyon büszke voltam arra, hogy tényleg csak a legjobbak tudtak megverni. Ezen kívül a maraton országos bajnokság 3. helyezésemre is, amit 2011-ben szereztem, illetve a szenior Eb- és vb-címeimre, amiket gyors egymásutánban sikerült megnyernem. Mennyit és mit edzel? Attól függően, hogy éppen alapozás vagy versenyre készülés van, napi átlagban 20 kilométert teljesítek az első, és nagyjából 15 kilométert a második időszakban. Verseny előtt és után persze én is pihenek pár napot, meg előfordul, hogy hirtelen közbejön valami, de alapvetően minden nap futok. Megesik, hogy alapozáskor napi kétszer is kimegyek, olyankor nagyon kellenek a kilométerek. Erősítő edzést nem szoktam végezni, bár biztos jól jönne, de sose volt az erősségem. (nevet) Az utóbbi időben heti egyszer futóiskolázunk a Gepárdokkal, bár ez sem a kedvencem, de csapatban persze megcsinálom. Nem vagyok laza, így ami ezt igényli, abban nem vagyok jó, nehezemre esik, de így nyilván nem olyan bajos. Milyen ételeket javasolnál a futótársaknak, kiváltandó az állati fehérjét? Ami nagyon fontos, hogy az ételek túlnyomó többsége szénhidrát legyen. A 80/­10/­10-es irányzatot követem, ami itthon leginkább a nyers változatában terjedt el, én azonban eszem főtteket is. A futás miatt lényeges, hogy elegendő kalóriát vigyek be, ezt zöldségből és gyümölcsből már csak anyagilag is lehetetlen fedezni. Fő táplálékaim: rizs, krumpli, tészta, köles - ezek szolgálnak köretként, mellé jönnek a párolt zöldségek: cukkini, padlizsán, karfiol, brokkoli. Illetve hüvelyeseket is eszem: babot, borsót, csicseriborsót és lencsét. Ezeket szoktam variálni. A zöldségekben van a szükséges vitamin és ásványi anyag, a köretek biztosítják a kalóriát - így minden szükséges tápanyagot egyszerűen be lehet vinni. A zsírról sem feledkezem meg (magvak), de ez ugyanúgy 10%, mint a fehérje. Abszolút nincs szükség semmiféle külön fehérjepótlásra, még vegánként sem, nemhogy mindenevőként! Én semmiféle port, italt nem használok, bőségesen elegendő az, amit az étkezések során beviszek. A krumpli,rizs és a hüvelyesek a legtökéletesebb növényi fehérjeforrások, sokszor utalnak már rájuk superfoodként is. Az összes szükséges esszenciális aminosav (fehérje) megvan bennük. A felnőtt emberek fehérjeigénye ahhoz képest, amennyit esznek, elenyésző. Lényegében szinte mindenki túladagolja. A hivatalos ajánlás testtömeg kilogrammonként 0,85 gramm, ez egy 60 kilós embernél 51 gramm naponta - ez már eleve fölül van kalkulálva, van benne egy biztonsági tartalék. Én ezt bőven túlteljesítem. Van olyan élsportoló vegán ismerősöm, aki napi szinten 180 gramm fehérjét is bevisz ugyanezzel a magas szénhidráttartalmú étrenddel. Nem mondhatjuk, hogy túlsúlyos lenne, vagy bármiben hiányt szenvedne. Ha valakit ennél is bővebben érdekel a téma, ajánlok még egy cikket ebben a témában.  Mik a mélypontjaid, és hogyan lendülsz át rajtuk? Az a nagy szerencsém, hogy pont az étkezésemből fakadóan nincsenek mélypontjaim. Nem érzem magam fáradtnak, a hosszú futásokat sokkal jobban bírom. Megszűnt a vércukoringadozás. Régebben gyakran előfordult, hogy a 30-as futásaim végére nem voltam jól, nagyon megéheztem. Mióta ezt a diétát követem, gyakorlatilag bármennyit kimehetek futni. A kétórás futásaimra most már mindig úgy megyek ki, hogy nem eszem előtte, csak utána. Nem titok, hogy a futáson kívül egy vegán webáruház és egy versenyszervező iroda is kapcsolódik a nevedhez. Hogy fér bele ennyi minden az életedbe egyszerre? Hogy tudsz ennyi mindennel foglalkozni ilyen komoly futókarrier mellett? És még van egy civil foglalkozásom is. (nevet) Vállalatirányítási rendszerek bevezetésével foglalkozom. Ez projekt jellegű, nem feltétlenül folyamatos elfoglaltság. Bár most nyáron épp összejött minden: egyszerre négyfelé kell figyelnem, nem egyszerű, valóban nagyon be kell osztanom az időmet. Vannak-e példaképeid? Futóként sose voltak. Mindig a magam útját jártam. Tudom, hogy ez sok embernek számít, de nálam ez nem fontos. A vegánok közül azonban Bonifert Anna mindenképp kiemelendő, az itthoni vegán közösségért elmondhatatlanul sokat tett és tesz. Állandóan szervez, klubokat, filmvetítést hoz össze, könyvet ír, létrehozta a Vegán Állatvédelem Egyesületet is. Minden elismerésem az övé. Mi az a titok, amit most megtudhatunk rólad? Szeretem az elvontabb, extrémebb művészeteket, zenéket és filmeket. Szívesen hallgatom a Tudósokat, és a Bizottságot. Gyakran üldögélek harmadmagammal a moziban egy Lars von Trier-filmen. Akkor viszont hadd kapcsoljak ide egy zenét, amit egy magyar dj, Mastif írt. A szövegbetét Trier Melancholia című filmjéből származik. Köszönöm, érdekel! Erről a filmről jut eszembe, hogy a Rammstein is nagy kedvencem. További szép eredményeket, még több sikert kívánunk a futásaidhoz! Nagyon köszönöm. Zwickl Évi