Te miből szerzed a proteint? - A fehérjemítosz recept vegetáriánus

Te miből szerzed a proteint? - A fehérjemítosz

2013. október 9. La Veganista 

Te miből szerzed a proteint? - A fehérjemítosz
tovább a teljes receptért  »
Amikor valakiről kiderül, hogy vegán, gyakran felteszik neki a címben szereplő kérdést azt gondolva, hogy a szervezetünk számára szükséges fehérjéhez kizárólag állati fehérjék fogyasztásával juthatunk. A tévhitet most egy vegán életmódot folytató gyakorló sürgősségi orvos, Holly Wilson cáfolja, aki érdekes összefüggésékre világít rá freefromharm.org-on megjelent cikkében. Csaknem minden betegség, amit a sürgősségi osztályon kezelünk, összefügg az étrenddel. Helytelen információk miatt betegre esszük magunkat. Sehol sem szembetűnőbb ez, mint a fehérjemítosz vég nélküli körforgásában, hiszen sokunk meggyőződését táplálja az a tévhit, hogy a fehérje csak állati eredetű forrásból származhat. A hús, a tojás és a tej hasznosítható proteinforrások, de valójában növényi eredetűek. Növényevő állatokat (!) fogyasztunk a fehérjéért. Az állati alapú fehérjeforrások és számos megelőzhető betegség közt jól dokumentált az összefüggés. A lista hosszú és magába foglalja a magas vérnyomást, a II-es típusú cukorbetegséget (felnőttkorban kezdődik), a magas koleszterinszintet, a rákot, a szívkoszorúér betegséget, a stroke-ot, és egy sor autoimmun betegséget. A tehéntej fogyasztást pedig összefüggésbe hozták, az I-es típusú, fiatal korban kezdődő cukorbetegség kialakulásával. Mi az a fehérje? Mielőtt bármilyen növényi eredetű fehérjeforrást ajánlanánk, meghatározzuk, hogy mi a fehérje. A görög eredetű név "proteios" jelentése: "elsődleges fontosságú". Az aminosavak szerves vegyületek, melyek egymáshoz kapcsolódva fehérjéket alkotnak. Jelenleg húsz típust ismerünk, amiből 8-10 minősül fontosnak. Az esszenciális aminosavat az emberi test nem tudja előállítani, így azt táplálkozással kell pótolni. Az izomszövet proteinszálakból áll, és az enzimeknek is szüksége van rá. A szakirodalom rámutat arra, hogy jobb, ha a fehérjét növényi forrásokból szerezzük be. T. Colin Campbell, Ph.D., a "Kína tanulmány" (The China Study) szerzője, a következőket írta: "Egész hegynyi kutatási eredmény bizonyítja, hogy a növényi eredetű fehérje, amely biztosítja a fehérje lassú, de folyamatos szintézisét, a legegészségesebb fehérje típus." Sok rekordtartó vegán atléta és testépítő bizonyítja, hogy nem csak túlélni vagyunk képesek, hanem a növényi alapú étrend optimális növelésével, a fizikai csúcsteljesítményhez szükséges sok fehérje és más tápanyag is bevihető a szervezetbe. Robert Cheeke (testépítő), Carl Lewis (maratonfutó, kilencszeres olimpiai bajnok), Steph Davis (hegymászó/­­bázisugró), Brendan Brazier (triatlon versenyző) és Patrik Baboumian (világrekorder erőember), csak hogy néhányat említsünk a növényi étrenden élő kiválóságok közül. Mennyi fehérjére van szüksége egy embernek? Az optimális fehérjebevitel kérdésével a foglalkozott az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, az Egészségügyi Világszervezet, és az ENSZ Egyetem. Megállapításaikat az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban tették közzé az alábbi címmel: "A humán protein és aminosav bevitel a növényi fehérjék vonatkozásában" A szerzők, Vernon R. Young és Peter L. Pellett gondosan megvizsgálták az élet különböző szakaszaiban a növényi és az állati forrásból származó esszenciális aminosavakat. A felnőtt nők és férfiak esetében testsúly kilogrammonként 0,80 gramm bevitele javallott naponta. Egy 64 kg-os ember esetében ez azt jelenti, hogy körülbelül napi 51 gramm fehérjét kell fogyasztania. Példa a fenti követelménynek megfelelő tipikus vegán menüre (külön étkezésekre felosztva): Egy csésze zabpehely (6 gramm), 5 dkg tofu (11 gramm), egy csésze brokkoli (4 gramm), egy csésze főtt, barna rizs (5 gramm), 4 evőkanál mandula (7 gramm), egy csésze apróra vágott kelkáposzta (2,9 gramm), egy csésze főtt bab (12 gramm), és egy csésze avokádó (2,9 gramm). Az igazság az, hogy az emberek, (még a vegetáriánusok is, akik tartózkodnak a húsevéstől, de tejet és/­­vagy tojást fogyasztanak) általában több fehérjét esznek, mint amit képesek feldolgozni. A túlzott mértékű állati fehérje bevitel hihetetlenül mérgező a testünk számára. A máj korlátozottan képes a felesleges nitrogént húgysavvá alakítani, és a vér savassá válik. Ez nagy mennyiségű vízvesztést (kiszáradást), izomtömeg és kalciumvesztést okoz. Melyek a legjobb növényi alapú fehérjeforrások? Számos fehérjedús növényi táplálék van. Ezek közé tartozik a tempe, főtt szójabab, szejtán, lencse, babpüré, csicseriborsó (és a hummusz), az avokádó, tofu, gabonafélék, például a quinoa és teff (afrikai gluténmentes gabona), a borsó, mogyoróvaj, mandula, napraforgómag, teljes kiőrlésű kenyér, szójatej, spenót, brokkoli, zabpehely, kelkáposzta stb. Noha a teljes élelmiszerek messze a legegészségesebbek, a vegán étrendre váltók sokszor jobban kedvelik az olyan ételeket, amelyek formája, textúrája, íze azokra az állati eredetű ételekre hasonlítanak, amiket elhagyni igyekeznek. Sok élelmiszerüzletben kapni előrecsomagolt, fehérjében gazdag hús és tejtermék alternatívát pl. bacon burgereket, tejmentes sajtokat, vajakat, tejet. Mi a helyzet, a teljes értékű fehérjékkel és az aminosavakkal? A teljes értékű fehérjebevitel miatt nem szükséges aprólékosan megkomponálni a különböző növényi eredetű fehérjeforrásokat, a szervezet majd összerakja azokat. Ahogy Virginia Messina regisztrált dietetikus is írja: "Az aminosav hiányról és az ételtársításról szóló mítosz évtizedek óta lejárt lemez a szakértők, a kutatók körében, a fehérjetáplálkozást illetően." Minden növény, amely fehérjét biztosít - beleérve a gabonát, a hüvelyeseket, a dióféléket, a magvakat, és a zöldségeket -, tartalmazza az emberek számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosavakat. Egyes növényi élelmiszerek a szükségesnél alacsonyabb mértékben tartalmazzák ezeket, de ez nem számít azok esetében, akik egészséges, kiegyensúlyozott vegán táplálkozást folytatnak. Az emberi szervezet ideiglenesen képes az aminosavak tárolására. Egy adott napon belül elfogyasztott élelmiszerek aminosav tartalmából képes megfelelő mennyiségben és arányban előállítani a protein építőköveit. Amíg különböző növényi alapú élelmiszereket fogyasztasz naponta, tehát  hüvelyeseket, például babot, szójás ételeket, mogyorót, fehérjében gazdag gabonákat, nem lesz proteinhiányod állati eredetű táplálék nélkül. Azzal, hogy az erőszakmentes ételeket választod, mindenki nyer.

« Ízek és anyagok találkozása Vegán kókuszos túrógombóc datolyasziruppal »



Szerintünk ez is ízleni fog …



Legfrissebbek ugyaninnen

Hibát talált oldalainkon? Segítsen a javításában! Mondja el nekünk!



Hiányol valamit oldalainkról? Javasoljon új tartalmakat vagy funkciókat!



Észrevétele van? Küldje el!