Menzareform. Tényleg ez kell a gyermekeinknek?

2015. augusztus 16. Éltető ételek 

tovább a teljes receptért  » Szinte megszokottá válik, hogy gyermekeink elhízottak, cukorbetegségben, emésztőszervi betegségekben szenvednek (székrekedés, aranyér), gluténérzékenyek. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy gyermekkori táplálkozásunk nagyban kihat a felnőttkori egészségünkre. A gyermekek óvodás kortól közétkeztetésben vesznek részt, ezért nagyon fontos (lenne), hogy megfelelő minőségű ételt kapjanak. Természetesen a kalóriát pontosan kiszámolják, de hogy az mennyire táplálja a fejlődő gyermek testét, az már más kérdés. Kijelenthetjük, hogy minőségi éhezés van - persze ez nemcsak a gyermekekre, hanem a felnőttekre is igaz -, ezért alakulnak ki különféle krónikus betegségek. A gyerekek egészséges fejlődéséhez teljes értékű ételekre van szükség. Mit is jelent a teljes értékű elnevezés? Az alapanyagból nem vesznek el semmit (nem finomítják) és nem is adnak hozzá semmit (különféle adalékok, színezékek, ízfokozók). De amíg alapélelmiszernek számít a fehér BL55-ös liszt, a kristálycukor és a finomított napraforgóolaj, addig nagy változások nem lesznek.   A Minis ztérium próbál tenni valamit, de nem eleget . Természetesen azt már látják, hogy a túlzott sófogyasztás felnőttkori szív- és érrendszeri betegségekhez vezet és a túlzott cukor- és zsírfogyasztás pedig elhízáshoz. Ezért tilos sószórót kitenni az asztalra, és a cukor mennyiségét is korlátozzák. Ennyiből majdnem ki is merült az egészséges táplálkozás meghatározása. Az EMMI rendelete a Közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szeptembertől élesben fog működni, de sajnos még mindig vannak benne elmaradott gondolkodású pontok . A rendelet szerint személyenként legalább 3 dl tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, és mindennapos állati eredetű fehérjeforrást kell biztosítani a napi 3x-i étkezés esetében. Ilyenkor elgondolkodok, hogy a jogszabály írói elolvasták-e az újabb kutatási eredményeket. Ha mást nem is, de a Kína tanulmányt mindenképp javaslom elolvasásra nekik. A könyv szerzője T. Colin Campbell rávilágít arra, hogy a napi kalóriabevitel 10%-ánál több állati fehérje krónikus betegségek kialakulásához vezet. Tehát mindenképp fontos azt betartani - gyerekek és felnőttek esetében is -, hogy az állati fehérje 10% alatt legyen. Ide tartozik a tej kazeintartalma (fehérje) is. Finn kutatások kimutatták, hogy a tehéntej fogyasztása öt-hatszorosára növeli az 1-es cukorbetegség kockázatát. Menzai körkép Először is, a legfontosabb az lenne, hogy a gyermek már otthon, a családi környezetben is egészségesen táplálkozzon. Ha már valamennyire ismeri a kölest, a barna rizst, a csicseriborsót vagy éppen a zöldsalátákat, zöldfűszereket, akkor nem fog a menzán előítélettel enni. Ha az asztalnál csak 1 gyerek fintorogni fog a zöld brokkoli leves láttán, akkor bizony nagy valószínűséggel a többiek már meg sem fogják kóstolni. Nekem is három iskolás lányom van, és tudatában vagyok annak, hogy milyen a közétkeztetés az iskolákban. A tízórai és az uzsonna szinte minden esetben vásárolt sós és édes péksütemény, a legolcsóbb felvágottal, virsli, tej (ami a bociknak való), gyümölcsjoghurt, cukros puding, túró rudi, kenyérlángos, vajas kenyér felvágottal és még sorolhatnám. Az ebéd sem jobb, a húsfélék áznak a zsírban, főzelékek közül csak a krumpli, borsó és tökfőzelék a jellemző, melyek nagyon hígak. Ezek sajnos nem tartalmazzák azokat a fontos összetevőket, melyekre egy fejlődő szervezetnek szüksége lenne. A helyes ételtársításról már ne is beszéljünk, amikor is az állati fehérjét nem célszerű keményítővel párosítani (pl. hús-krumpli). Mit is ír elő az elhíresült menzareform? Elsősorban azokat az előírásokat vettem górcső alá, ahol 3x étkezést biztosítanak. Naponta biztosítandó élelmiszercsoportok: két adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában (1 adag gyümölcs 7-15 dkg, 1 adag zöldség 4-9 dkg alsó- és felső tagozatosok függvényébben) két adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie (min. 50%-ban tartalmaz egész gabonaszemet, vagyis korpát és csírát is). Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. Egyéb előírások: Az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket, pasztákat állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra. A tea legfeljebb 0-10 g cukrot tartalmazhat adagonként. A szükséges folyadék biztosítására étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz adható. Tilos a szénsavas vagy cukrozott üdítő, szörp, energiaital. Nem használhatnak sütéshez, főzéshez kókusz- és pálmazsírt. Ez kifejezetten érdekes, nem tudom, mivel jobb a finomított, hidrogénezett étolaj. A gyerek nem a kókuszzsírtól fog elhízni. Amennyiben kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, akkor nyugodtan beleférnek a táplálkozásba a teljes értékű, telített zsírok is. 2 hétre (10 napra) vonatkozó előírások napi 3x étkezés esetén:  - Hús: 6-10 alkalommal Hal: legalább 1 alkalommal 3 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék  - Tojás: 3-5 darab  - Rizs: max. három alkalommal  - Burgonya: max. öt alkalommal Szárazhüvelyesek a január 1-jétől április 30-ig és az október 1-jétől december 31-ig tartó időszakban: 1-3 alkalom  - Szárazhüvelyesek a május 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakban: 1 alkalommal  - Ízesített tejkészítmény: max. 2 alkalommal  - Lekvár, mogyorókrém, csokoládékrém: max. 1 alkalommal  - Olajos magvak: legalább 1 alkalommal  - Teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer: legalább 10 alkalommal  - Margarin kenőzsíradékként: max. 10 alkalommal  - Vaj kenőzsíradékként: max. 3 alkalommal  - Bő zsíradékban sült étel: max. 1 alkalommal A következő részben leírom a véleményemet erről a rendeletről, hogy mi a jó benne és mit kellene még változtatni. Valamint ötleteket és megoldást is nyújtok arra vonatkozóan , hogy hogyan tudjuk a mindennapos étkezését megoldani gyermekünknek úgy, hogy egészséges felnőtt váljék belőle. Felhasznált irodalom: http:/­­/­­net.jogtar.hu/­­jr/­­gen/­­hjegy_­doc.cgi?docid=A1400037.EMM